Debrecen Hotels

Tábornokper – a vádlottak szólhatnak az utolsó szó jogán

  2019 jan 14 / #debrecen
Google ads
Google ads

A Budapesti Katonai Ügyészség vádirata alapján elsőként Kaposváron indult bírósági eljárás
az ügyben, a Kaposvári Törvényszék 2013 februárjában felmentette a vádlottakat. Az elsőfokú döntést a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa 2014 februárjában hatályon kívül
helyezte és a Debreceni Törvényszéket jelölte ki a megismételt eljárás lefolytatására.

A Budapesti Katonai Ügyészség vádirata szerint hármat kivéve a vádlottak mindegyike a
Magyar Honvédség kötelékébe tartozott, egyikük a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási
államtitkáraként tevékenykedett, a többiek a honvédséghez kapcsolódó különböző katonai
szervezeteknél, gazdasági társaságoknál töltöttek be vezető pozíciókat. Ezek a szervezetek
feleltek például a honvédségi rendezvények szervezéséért, a honvédségi ingatlanok
üzemeltetéséért, eszközök, felszerelések beszerzéséért.

Pozíciójuknál fogva ők választották ki azokat a vállalkozásokat, akikkel a különböző feladatok ellátására szerződtek. Az ügyészség 9 vádpontban taglalja az elkövetett bűncselekményeket. A kiindulópont 2001,
amikor a Magyar Honvédségen belül nagyszabású átszervezések indultak el, amelyek
átszabták a korábbi szervezetek feladatkörét, működését és ezáltal a korábbi
kapcsolatrendszert is érintették. A vádirat szerint ez indította az I. és a XVI. r. vádlottat arra,
hogy – később – a másodrendű vádlott (az akkori közigazgatási államtitkár) bevonásával
mentsék a menthetőt. Tevékenységük lényege az volt, hogy egy “visszaosztási rendszert”
vezettek be, mely alapján a szerződött – polgári – vállalkozások a honvédségi megbízási díjak
egy részét visszaszolgáltatják. A vádlottak általában a cégek vezetőivel vették fel a
kapcsolatot és a beszélgetések során közölték velük, hogy mennyi pénzt kérnek vissza. Volt,
akitől a nettó érték 20 százalékát kérték. Kevesen merték visszautasítani a megkeresést.
“Jutalékot” kértek az ajándéktárgyak szállítójától, a tolmács cégtől, az irodaszerek
beszerzőjétől, az autószerelő vállalkozástól, a számítógépek beszállítójától, a
munkaruhaboltostól, az ingatlanok karbantartóitól. Az egyik ilyen üzemeltető például 2002
és 2009 között csak egymaga 64 és fél millió forintot adott vissza – áll a vádiratban. Arra is
volt precedens, hogy a vállalkozót azzal keresték fel, hogy kifogásolják az általa biztosított
járművek tisztaságát. A találkozón aztán közölték vele, hogy juttassa vissza a szolgáltatás
értékének 5 százalékát. Volt, amelyiknél úgy biztosították a visszaosztható keretet, hogy
inkább megemelték a szolgáltatási díjat. Kisebb, 40-50 ezer forintos összegektől kezdve
egészen a 8 millióig szerepelt tarifa a visszafizetési repertoárban. A vádlottak egy olyan
pénzügyi keretet is félretettek, amiből aztán azoknak osztottak pénzt, akik így vagy úgy
tudomást szereztek az ügyletekről, vagy pozíciójuknál fogva kellett az együttműködésük,
ahogyan az ügyészség fogalmaz: “veszélyeztették a korrupciós cselekményeket”. Az
ügyészség szerint a vádlottak mindegyike részben vagy egészben rálátott a bűnszervezet
tagjainak tevékenységére.
Vádlottak: I.r. L.I., II.r. F.L., III.r. N.D., IV. r. H.A., V.r. K.G., VI.r. M.I. + 11 fő

Időpont: 2019. január 15. kedd 09.30