Debrecen Hotels

Az idei az utolsó év, amikor a munkáltatók még kedvezményesen adhatják az iskolakezdési támogatást.

Az Országgyűlés július végén elfogadott jövő évi költségvetésről szóló törvénye értelmében ugyanis a SZÉP-kártyán és a bölcsődei/óvodai támogatáson kívül az összes cafeteriának lőttek, azaz

megszűnik szinte az összes béren kívül adható juttatás kedvezményes adózása. Innentől kezdve jövedelemként adózik utána a munkáltató

– írja a Pénzcentrum.

Az iskolás korú gyermeket nevelő családok számára így valószínűleg idén számíthatnak utoljára az iskolakezdési támogatásra, hiszen mostantól nem éri meg ezt adni a a munkavállalóknak. Jövőre a munkáltató munkabérként (vagyis jóval magasabb elvonási teher mellett) adózik majd, ahogy

a munkahelyi étkeztetés,

az Erzsébet-utalvány,

a helyi bérlet,

az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás,

az egészségpénztári hozzájárulás

lakástámogatás is.

– foglalja össze a Pénzcentrum

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Kirajzottak a Nagyállomás környéki bokrokra a patkányok.

A Debrecenben Hallottam nevű Facebook-csoportba töltötték fel az alábbi felvételeket.

Mint többen írják, nem szokatlan látvány Debrecen más pontjain sem, hogy rágcsálóval találkoznak. Példaként említik az Egyetem sugárutat, a Tócóskertet és a Csapó utca környékét.

Ma ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét.

Az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek délelőtt az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét – tájékoztatta Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense az MTI-t.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus “röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe” édesanyja, Mária holttestét.

Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariaenek, azaz “a Szentséges Szűz elszenderülésének” neveztek. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték.
XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a “Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe” – írták.

Hozzátették: az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezi a magyar katolikus egyház Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük.

Több mint 400 táncos készül arra, hogy Béres András legendás, 1950-ben született koreográfiáját, a Mikepércsi csárdást egyszerre táncolva Guinness-rekordot állítsanak fel „tömegszerű csárdás” kategóriában.

Születésének 90., halálának 25. évfordulójának évében egész éves programsorozattal emlékeznek tisztelői a néprajzkutatóra, a Déri Múzeum egykori igazgatójára, a Debreceni Népi Együttes egyik alapítójára, művészeti vezetőjére, a néptánc-koreográfusra, a Debreceni Virágkarnevál megálmodójára.

A Mikepércsi csárdás koreográfiája 1950-ben készült Béres András néprajzi gyűjtései nyomán. A tánc évtizedeken át volt nyitószáma a Népi Együttes műsorainak, majd egy időre feledésbe merült. Mikepércsen azonban újra „felfedezték” az alkotást, ami mára a település egyik jelképévé vált. 2009-ben pedig – rekordot elérve –318 táncos ropta egyszerre a mikepércsi sportpályán a csárdást.

Most a Karneváli Hét keretében augusztus 17-én, pénteken 16 órától Debrecenben, a Nagytemplom előtti Kossuth téren gyűlnek össze a néptáncosok, hogy túlszárnyalják a 2009-es sikert.

Eddig több mint húsz település táncosai jelezték érkezésüket, a regisztrált résztvevők száma már most meghaladja a korábbi 318-at. Természetesen itt lesz a Debreceni Népi Együttes, a Főnix Néptáncegyüttes, Mikepércs néptánc tagozatos diákjai, Béres András szülőfaluja, Rozsály képviselői, de jönnek – többek között – Nagyecsedről, Földesről, Derecskéről, Sárándról, Álmosdról,  Hajdúdorogról, Hosszúpályiból, Monostorpályiból és Balmazújvárosról, a régión túlról, Székesfehérvárról, sőt még Lengyelországból és Hollandiából is.

A Guinnes-rekordkísérlet része a Béres András Emlékév programsorozatának, a Debreceni Virágkarnevál Karneváli Hetének, emlékezve a néprajzkutatóra, akinek munkásságát 2017-ben nyilvánította helyi értéknek a Debreceni Értéktár Bizottság.

A Debreceni Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya eljárást folytat közúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.

A rendelkezésre álló adatok szerint 2018. augusztus 3-án 17 óra 40 perc körül egy ismeretlen személy gépkocsijával közlekedett Debrecenben, a Jánosi úton, a Mátyás király utca felől a Kassai utca irányába. Haladása során autójával megállt, odament egy kerékpáros férfihez, majd megütötte. A 73 éves biciklis a földre esett.

A Debreceni Rendőrkapitányság kéri az eset szemtanúit, illetve azokat, akik információval rendelkeznek, jelentkezzenek személyesen a Debreceni Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályán (Debrecen, Sámsoni út 149. szám), vagy tegyenek bejelentést telefonon a nap 24 órájában elérhető 06-52/457-040-es telefonszámon, az ingyenesen hívható 06-80/555-111-es „Telefontanú” zöldszámán, illetve a 107-es, 112-es központi segélyhívó számok valamelyikén. A bejelentéseket a rendőrség bizalmasan kezeli.