Pszichológia az onkológián: vérnyomás mellett a stresszt is mérnék

2019.01.27

Minden daganatos betegség diagnózisával szembesülő embernél rutinszerűen fel kellene mérni a pszichológiai állapotot is, majd az orvosi kezelések mellett az aktuális mentális, érzelmi, lelki szükségleteknek megfelelő segítséget is felajánlani – vallja dr. Mailáth Mónika, a Magyar Pszichoonkológiai Társaság (MPOT) elnöke. A daganatos betegekkel foglalkozó pszichológusokat, szakorvosokat, szakápolókat összefogó szakmai szervezet célul tűzte ki, hogy az ország minden egyes onkológiai osztályán váljon a kezdeti állapotfelmérésnek, majd az állapot követésének (a státuszvizsgálatoknak) részévé a pszichológiai állapot rögzítése is. Álláspontjuk szerint sokkal több betegnek kellene kapnia a mindennapok életminőségét és az életkilátásokat is pozitívan befolyásolni képes pszichológiai segítséget a betegút során. A pszichológiai szűrés hozadéka lehet az is, hogy a betegek és a családok nyitottabbakká válhatnak a pszichológia iránt, csökkennének az előítéletek, többen és bátrabban mernének segítséget kérni. A kezdeményezés egyelőre egy – a későbbi lépéseket megalapozó – vizsgálat keretében tíz osztályon, összesen ötszáz beteggel indul el.

Nem elég a testet kezelni: a beteg érzelmi állapota is nagymértékben befolyásolja az életminőséget, kihathat a mellékhatásokra, az orvos-beteg kapcsolatra, a terápiás együttműködésre, következésképpen az életkilátásokra is. A probléma súlyosságát jelzi, hogy az esetek egy részében a daganatos betegséget kísérő szorongás, depresszió, reménytelenségérzés nagyobb problémát okoz a beteg és családtagjai számára a mindennapokban, mint maga az alapbetegség okozta tünetek vagy a kezelések mellékhatásai. Ennek ellenére kevesekhez jut el, illetve kevesek veszik igénybe a pszichológiai segítségnyújtás lehetőségeit. Ezen akar változtatni a Magyar Pszichoonkológiai Társaság.

Amint dr. Mailáth Mónika elnök fogalmaz, azt szeretnék elérni, hogy a betegek aktuális stressz szintjének mérése ugyanolyan része legyen a hazai kórházi rutinnak, mint a vérnyomásmérés.

– A betegek mintegy felének lenne szüksége pszichológiai segítségnyújtásra a betegút valamely fázisában, ám csak az érintettek töredéke kap támogatást. Ennek egyik oka, hogy nincs elég onkopszichológus az országban, másik oka, hogy a betegek, és sokszor a szakorvosok sem ismerik a lehetőségeket, vagy idegenkednek tőle – jelenti ki Mailáth Mónika.

Kevés a szakember

Ami a kapacitásokat illeti, egy 2017-es publikáció megállapította: annak ellenére, hogy a Nemzeti Rákellenes Program már 2006-ban kimondta, hogy minden onkológiai központban biztosítani kell a betegek és a hozzátartozók számára a pszichológiai segítségnyújtást, valójában az onkológiai osztályoknak még mindig csak egyharmadán, a nagyobb centrumoknak pedig csak felében dolgozik saját pszichológus szakember.

dr. Mailáth Mónika

dr. Mailáth Mónika

– Egy onkológiai osztály működésének előírt minimumfeltételei közé tartozik a heti legalább 15 órányi onkopszichológiai rendelés, tehát amikor a daganatos betegek érzelmi támogatásában jártas pszichológus kizárólag az osztály betegeinek rendelkezésére áll. A valóság azonban, hogy ez a lehetőség az onkológiák egy részében ma egyáltalán nem elérhető. Ahol jelen van szakember, jellemzően ott sem jut el a pszichológushoz csak a betegeknek egy kisebb része azok közül, akinek szüksége lenne rá. A betegeknek még mindig csak egy kis része fordul saját kezdeményezésére pszichológushoz. Az orvosok hozzáállásán is múlik, mennyire tekintik partnernek a pszichológust a beteg gondozásában, például partnerként vesz-e részt az onkoteam, a terápiás javaslatot tévő onkológiai bizottság munkájában – érzékelteti Mailáth Mónika a probléma összetettségét.

Folytatás a rákgyógyítás.hu-n.

az eredeti hír itt elérhető