Debrecen Hotels

Pikáns történetű vígoperát játszik a Csokonai Színház

  2019 feb 07 / #debrecen
Google ads
Google ads

Ritkán játszott operát, Rossini Ory grófját mutatják be holnap este (február 8-án) a Csokonai Színházban. A remek zenékkel teletűzdelt pikáns történetű vígoperát az abszurd és a mese oldaláról közelíti meg a rendező, Somogyi Szilárd, kiemelve a darab humorát, játékosságát és könnyedségét is egyben. „Ez egy édes-kedves történet, ami a reálvilágban nem állja meg a helyét, mert kicsit elemelt és szürreális, vagyis minden belefér. Az biztos, hogy sokat fognak a nézők nevetni.”- ajánlja a darabot a rendező.

A kifogyhatatlan invenciójú mester francia nyelvű, utolsó előtti színpadi műve Debrecenben magyarul fog megszólalni. Az önmagában is elég csiklandós történetet az előadók még megfejelik jó néhány vokális és teátrális sziporkával, komédiázó hajlamukkal.

A vígopera címszerepét szerepkettőzésben két nagyszerű fiatal énekes, Hanczár György és Varga Donát énekli. Adèle grófnő szerepében Brassói-Jőrös Andreát láthatja majd a közönség. A díszleteket és a jelmezeket Gyarmathy Ágnes tervezte.

Gioachino Rossini: Ory grófja

Rossini lenyűgöző. Rossini szórakoztatóan élvezetes, játékos, könnyed – és közben mesél az emberről… A vágyakról, a gyönyörökről, a kapcsolatokról. Aki hagyományos vígoperát vár, azt meglepetések özöne érheti. A librettista és a zeneszerző féktelen jókedvében egy varázslatos, átöltözéses, különleges helyszínekben gazdag, szélsőségesen érdekes világot ábrázol.  Az Ory grófja abban is egészen különleges, hogy nincsenek benne igazi szerelmesek, így hát a végén nincs is diadalmas egybekelés vagy más ehhez hasonló pozitív vég. A darab ilyen módon a modern, kicsit abszurd, kicsit groteszk történetekhez hasonlít és a fergeteges humorú helyzetek a meglepetés örömével hatnak.

Ritkán játszott operát állít színpadra a Csokonai Színház február 8-án. Rossini vígoperáját, az Ory grófját az abszurd és a mese oldaláról közelíti meg a rendező, Somogyi Szilárd. A vígopera két okból szerepel ritkán a zenés színházak repertoárján: egyrészt komoly énektechnikai feladat elé állítja az énekeseket, másrészt gyakran él az opera buffa, a vígopera közhelyeivel. „Nagyon nehéz énekesi feladat szopránoknak, mezzonak, tenornak, baritonnak, bassbaritonnak, s mindehhez társul egy egyszerű vonalvezetésű történet, amiről azt mondtam az énekeseknek, hogy tekintsék abszurd vígoperának. Ez egy édes-kedves történet, ami a reálvilágban nem állja meg a helyét, mert kicsit elemelt és szürreális, vagyis minden belefér. Egy másik világba repít minket az ez előadás, amelynek központi eleme egy forgó csillagkapu. Ennek a közepén kezdődik az opera, és lehet, hogy egy másik univerzumban vagy egy párhuzamos világban folytatódik. Az biztos, hogy sokat fognak a nézők nevetni.” – ajánlja az operát a rendező. Somogyi Szilárd direkt módon nem él a darab társadalomkritikájával. „Az egyedüli üzenet az lesz, hogy ne higgyünk az olyan történésekben, helyzetekben, amikor valaki nagyon erősen el akar velünk valamit hitetni, s legfőképp ne akarjunk megfelelni neki. A féktelen rajongás rossz irányba visz. Persze az emberi viszonyokról sokat elárul az Ory grófja. Felnagyítva látjuk a tipikus emberi figurákat: a naivat, a megfontoltat, a kapzsit, a mindenre képes, dörzsölt alakot, magát Ory grófját, aki azt vallva magáról, hogy ő a megváltó, s kicsalja a pénzt a hölgyektől. Az emberi gyengeségek kihasználása, morális problémákat vet fel. Az opera szépsége, hogy felmutatja a figurák ellenpontjait is.” 

A debreceni előadás egyik különlegessége, hogy az eredetileg francia nyelven íródott darab magyar nyelven fog megszólalni. A rendező szerint ez lehetőséget ad plusz gondolatok megfogalmazására, ami túlmegy a szöveg elsődleges jelentéstartalmán.  

Az Ory grófja címszerepét szerepkettőzésben két nagyszerű fiatal énekes-tehetség, Hanczár György és Varga Donát énekli, Adèle grófnő szerepében pedig Brassói-Jőrös Andreát láthatja a közönség.
 „Az Ory grófja az operairodalom egyik legnehezebb tenorszerepe.” – mondta egybehangzóan Hanczár György és Varga Donát. „Van egy fach az operairodalmon belül, amit Rossini-tenornak is neveznek. A Rossini-tenornak nagyon fényesnek, rugalmasnak és teherbírónak kell lennie. Hatalmas állókészséget igényel.” – fejtegette Hanczár György a szerep énektechnikai nehézségeit.


Fotók: Máthé András

Brassói-Jőrös Andrea haza érkezett, hisz a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán szerzett diplomát. „Megtisztelő ez a feladat, hisz az Ory grófja annyira játékos és sokrétű zene, hogy eszünkbe sem jut a nehézsége, a zene áramlása mindenkit magával ragad. Nagyon komplexen tartalmazza a Rossinire jellemző jegyeket, nem véletlen, hogy az egyik legjobb, s valóban az egyik legnehezebben elénekelhető operája. ”-vallja az operaénekes.

Varga Donát Rossini-áriákat már korábban is énekelt, a teljes szerepet most énekli először. „Ha megvan az énekesnek az ehhez a szerephez szükséges regisztere, akkor – bár valóban nagy energiákat kell bevetni, hogy tökéletesen énekeljen – mégis, a szólamának könnyedsége, játékossága, virtuozitása támogatja a karakter megformálásában. Ory grófját énekelni egy jó lehetőség, hogy megmutassa az ember, mire képes.” – mondta el.  

A másik különlegesség a darab rendezői felfogásában rejlik, melyről Somogyi Szilárd rendező gondoskodik. „Nagyon kreatív és mai produkció lesz a debreceni, egy olyan előadás, amivel a következő generáció operaközönségét is be tudjuk csalogatni a színházba.” – beszélt a készületekről Hanczár György.

Az Ory grófja bemutatója 2019. február 8-án lesz a Csokonai Színház nagyszínpadán.

 

Szereposztás

Opera két felvonásban, magyar nyelven

Szövegkönyvét írta Eugène Scribe és Charles-Gaspard Delestre-Poirson,
fordította: Anger Ferenc

Vezényel: Szabó Sipos Máté

 

Ory gróf
Varga Donát / Hanczár György

Adèle grófnő
Brassói-Jőrös Andrea

Isolier
Ducza Nóra

A gróf nevelője
Molnár Zsolt

Ragonde
Bódi Marianna

Rimbaud
Donkó Imre

Alice
Rendes Ágnes

Egy lovag
Böjte Sándor

Közreműködik a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Csokonai Színház Énekkara.

 

Díszlet- és jelmeztervező
Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas

Karigazgató
Gyülvészi Péter

Koreográfus
Barta Viktória

Korrepetitorok
Laskai Tünde, Lengyel Andrea

Súgó
Dihen Viktória

Ügyelő
Eperjesi Anikó

Rendezőasszisztens
Laczó Zsuzsa

 

Rendező
Somogyi Szilárd