Nem változott az alapkamat, az inflációtól függ, mi lesz a későbbiekben

A fogyasztói árak emelkedésének üteme a nyári hónapokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásainak megfelelően csökkenésnek indult, a beérkezett adatok megerősítik a júniusi inflációs jelentés alappályáját – írta keddi kamatdöntő ülése után a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

A monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

A külső dezinflációs hatások erősödésével az adószűrt maginfláció az év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken. Az inflációs kilátások tekintetében a második fél évben beérkező adatok meghatározóak – írja közleményében a testület.
Ezek közül kiemelték a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzését, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változását, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatását, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményeit.

A testület változatlanul arra számít, hogy a gazdasági növekedés az év közepétől fokozatosan lassul, de élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását, a GDP 2019-ben 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal nő.

A tanács szerint a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikáját továbbra is fokozott óvatosság jellemzi. A piaci szereplők az Európai Központi Bank (EKB) kommunikációjával összhangban rövid távon a monetáris kondíciók lazítását árazzák. A Federal Reserve a piaci várakozások szerint idén akár több lépésben is csökkentheti az irányadó kamatot, miközben a japán jegybank a korábbi várakozásoknál hosszabb ideig tarthatja fenn lazító irányultságú monetáris politikáját.

A júniusban bevezetett Magyar Állampapír Plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését eredményezi. Ennek következtében a gyors bérnövekedés egyre nagyobb része fogyasztás helyett felhalmozásban jelenik meg, ami az önfinanszírozás erősítése révén az ország külső sérülékenységének csökkentését is támogatja – mutat rá a tanács.

A költségvetés GDP-arányos hiánya a jövő évi költségvetési törvény alapján a jelentős tartalékok mellett 1 százalékra mérséklődik. A költségvetési politika 2020-ban is anticiklikus hatású marad. A bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv várhatóan fokozatosan javítja a gazdaság versenyképességét. A fenti lépések együttesen erősítik a makrogazdasági egyensúlyt, csökkentik a külső sérülékenységet, és hozzájárulnak a fenntartható felzárkózási pálya megőrzéséhez – írja indoklásában a testület.

A közleményben felidézik, hogy a tanács a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította vállalati kötvényvásárlási programját, a vállalati kötvénykibocsátásokra várhatóan a negyedik negyedévben kerül sor. A 2019 elején elindított növekedési hitelprogram fix (NHP fix) konstrukció keretében az év első felében közel 175 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hitelintézetek a hazai kkv-kkal.

A tanács a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát júniusban legalább 200-400 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB kész az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítani annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon – erősítették meg.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve augusztus 7-én, 14 órakor jelenik meg.

az eredeti hír itt elérhető