“Nem lesznek szigorú intézkedések, míg nem lesz látványosan sok halott” – állítja egy “magas rangú orvosi forrás”

2020.09.11

A felmondott indexesek egyik friss cikkében olvasható ez az állítás.

Az egyelőre csak a Facebookon működő Telex.hu szerkesztősége állítása szerint szóra bírt egy magas rangú orvosi személyt, aki az elmúlt hónapokban többször konzultált az operatív törzzsel.

Az illető arról beszélt, hogy Magyarországon megváltozott a közhangulat a járvánnyal kapcsolatban.

Míg az emberek márciusban még attól féltek, hogy belehalhatnak a koronavírusba, ezért szó nélkül betartották a korlátozó intézkedéseket, a kormány mérései szerint a lakosság nagyobb része most már inkább attól tart, hogy elveszíti a munkáját, és nem tudja folytatni a megszokott életvitelét.

Maszkadagoló automata is van már Debrecenben

Szerinte a közhangulat változásának több komponense van: tavasszal még egy teljesen ismeretlen vírussal álltunk szemben; év elején a világot elárasztották az Észak-Olaszországban készült sokkoló felvételek; az első hullámban relatíve kevesen haltak meg Magyarországon, az emberek alig ismernek áldozatokat, ez pedig kihat arra, mennyire tartják veszélyesnek a koronavírust.

Mérik a testhőmérsékletet a Kölcsey Központ és az Apolló mozi bejáratánál – új szabályok, szigorítások

Bár a második hullám lényegesen több embert érint, mint az első, a kormány egyelőre csendesen próbálja kezelni a helyzetet. Míg tavasszal hónapokon keresztül napi sajtótájékoztatókat tartott Müller Cecília és az operatív törzs; tájékoztató kampányt indítottak, otthonmaradásra buzdítottak és szigorú korlátozó intézkedéseket hoztak, most “lényegében nincsenek intézkedések”

– fogalmazott a hamarosan induló lap egészségügyi forrása, hozzátéve:

Szerinte szigorúbb intézkedések egészen addig nem lesznek, míg vannak szabad lélegeztetőgépek és nem fognak látványosan sokan meghalni a vírus következtében: “addig fogják húzni, ameddig húzható”.

A lap szerint a visszafogottabb kormányzati beavatkozásnak van egy másik, prózaibb oka is: kormánypárti beszélgetőpartnereink szerint az első hullám során történő gazdasági leállás idején lényegében elfogyott a pénz, a kormány felélte a tartalékokat. Egy tavaszihoz hasonló leállás esetén az idénre prognosztizált 8-9 százalékra gazdasági visszaesés még nagyobb lenne, miközben nincs miből megmenteni az egyébként is padlón lévő ágazatokat, mint például a szórakoztatóipar, vendéglátás vagy a turizmus.

 

az eredeti hír itt elérhető