Megjelentek az Európai Bizottság országjelentései

A tagállamok gazdasági és társadalmi helyzetének éves értékelése keretében az Európai Bizottság ma arra hívta fel a figyelmet, hogy elő kell mozdítani a beruházásokat, felelősségteljes tagállami költségvetési politikát kell folytatni és körültekintően megtervezett reformokat kell végrehajtani. Az országspecifikus kihívások mostani felülvizsgálatára kedvező gazdasági környezetben került sor: a várakozások szerint az európai gazdaság az elmúlt hat év után 2019-ben is növekedni fog, jóllehet a korábbinál mérsékeltebb ütemben. A foglalkoztatás rekordszinten áll, a munkanélküliség pedig rendkívül alacsony. További pozitív fejlemény, hogy az államháztartások helyzete mindegyik tagországban javult, bár néhány tagállamban továbbra is magas az adósságállomány. A kihívások azonban nem szűntek meg. A termelékenység szintje továbbra is alacsony, a népesség elöregedése fokozódik, a gyors technológiai változások pedig számottevő hatást gyakorolnak a munkaerőpiacokra. A mai helyzetben, amikor a korábbinál nagyobb a globális bizonytalanság, döntő fontosságú, hogy az uniós tagállamok többet tegyenek a termelékenység növeléséért, a gazdaság ellenálló képességének javításáért és azért, hogy a gazdasági növekedés előnyeiből minden polgár részesüljön.

A ma közzétett 28 országjelentés részletesen elemzi az országspecifikus gazdasági és társadalmi kihívásokat, és azt is kiértékeli, milyen eredményeket értek el a tagállamok a Bizottság által 2018 júliusában közzétett országspecifikus ajánlások végrehajtása terén. Újdonságot jelent, hogy a ma kiadott csomag keretében a Bizottság eszmecserét indít a tagállami beruházási kihívásokról és prioritásokról, valamint előzetes elképzeléseket vázol fel arra vonatkozóan, hogy az uniós alapok, különösen a kohéziós politikai alapok hogyan segíthetik a tagországokat a következő, 2021–2027-es költségvetési időszakban. Ez azt is elő hivatott segíteni, hogy nagyobb koherenciát lehessen biztosítani a gazdaságpolitikák összehangolása és az uniós források felhasználása között, mely források számos tagállamban, köztük Magyarországon is az állami beruházások jelentős részét adják. Ez az új fókusz tükröződik az országjelentések szövegében és a hozzájuk csatolt új mellékletben, mely a jövőbeli uniós kohéziós politikai alapok forrásainak lehetséges felhasználását vázolja fel.

Az elkövetkező hónapokban az uniós biztosok és a Bizottság munkatársai el fognak látogatni a tagállamokba, hogy találkozzanak a kormányok, a nemzeti parlamentek, a szociális partnerek és más érdekeltek képviselőivel, és megvitassák velük a jelentések megállapításait. E látogatások során az országjelentések azon mellékleteit is át fogják tekinteni, amelyek azt taglalják, hogyan segíthetik elő a jövőbeli uniós kohéziós politikai alapok az egyes tagállamokban felmerülő egyedi beruházási szükségletek kezelését. Az országjelentések kiindulópontként szolgálnak majd a tagállamok nemzeti programjának április közepéig történő kidolgozása, valamint a Bizottság soron következő, késő tavaszi országspecifikus ajánlásainak elkészítése során.

A Magyarországra vonatkozó országjelentés többek között megállapítja, hogy az erőteljes növekedési teljesítmény kedvező feltételeket teremtett olyan reformok végrehajtásához, amelyek a termelékenység növelését, a növekedés alapjainak megerősítését, a gazdaság ellenálló képességének javítását és a felzárkózási képesség erősítését célozzák. A jelentés hangsúlyozza, hogy a termelékenység, és a társadalom egésze számára előnyöket hozó hosszú távú növekedés javítása szempontjából fontos, hogy Magyarország növelje a kutatás, az innováció, az infrastruktúra és a készségek fejlesztésére irányuló beruházásokat. A 2018-ban kiadott országspecifikus ajánlások végrehajtását illetően jelentésében a Bizottság arra a megállapításra jut, hogy Magyarország összességében korlátozott előrehaladást ért el az uniós ajánlásban foglaltak megvalósítása tekintetében.

A Bizottság a mai napon a nemzeti versenyképességi testületek létrehozásáról szóló eredményjelentést is közzétette. A jelentés elemzi a termelékenység és versenyképesség terén az Unió egészében és az euróövezetben tapasztalható fejleményeket, és áttekinti az eddig 13 tagállamban – köztük Magyarországon – létrehozott versenyképességi testületek működésével kapcsolatban 2018 végére kialakult helyzetet.

az eredeti hír itt elérhető