Debrecen Hotels

Magas az Országház rezsije – 120 éve nem korszerűsítették fűtési rendszerét

  2022 nov 15 / #debrecen
Google ads
Google ads

Jelentősen alacsonyabbak lehetnének az Országház rezsiszámlái, ha a 120 éve átadott épület korszerűbb energetikai rendszerekkel rendelkezne, részben ezért kezdődik a ház belső rekonstrukciójának és modernizációjának előkészítése – mondta el az MTI-nek a projektért felelős Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. (SIP Zrt.) vezérigazgatója.

Wachsler Tamás emlékeztetett arra, hogy az Országház épülete 120 éve készült el, a tervei pedig 140 évesek. Ennyi idő alatt a leggondosabb fenntartás mellett is – amelyet a ház szerencsére folyamatosan megkap – fizikailag elhasználódnak egyes rendszerei. Ezekbe a napi működés közben nem lehet mélyen “belenyúlni” – tette hozzá.

Másfelől a 140 évvel ezelőtti technológiák – köztük az Országház fűtési rendszere, a maga korában forradalmian újnak számító, gőz közvetítőközeges távfűtés – fölött mára eljárt az idő. Számtalan, megújuló energiákat használó fűtési-hűtési rendszer létezik, ezek befogadására azonban az épület jelenleg nem alkalmas

– jegyezte meg.

“Ha ezt a beruházást, amelyről most még csak gondolkodunk, tíz évvel ezelőtt elkezdtük volna, akkor mára valószínűleg az Országház gázszámlája és villanyszámlája is jelentősen alacsonyabb lenne” – fogalmazott.

Mint hangsúlyozta: “esztétikailag a ház teljesen rendben van, a homlokzatfelújítás elkészült, folyamatosan gondoskodnak róla, sőt azt merem mondani, hogy szebb, mint az elmúlt száz évben bármikor”.

Elmondása szerint mégis több olyan beavatkozásra lehet szükség, amelyet a ház működése közben nem lehet elvégezni, a november 2-án megjelent kormányhatározat azonban most lehetővé teszi ezek átgondolását. A határozat nyomán elindult projektnek négy szakasza lesz; a most zajló, első fázisban, május 31-ig a beruházási tervet kell elkészíteni.

“Végignézzük a házat, amiben számítunk az üzemeltetők segítségére és tapasztalatára, és megvizsgáljuk, melyek azok a rendszerek, elemek, amelyek elavultak, elöregedtek, javításra, modernizációra vagy cserére szorulnak benne. A felmérés alapján készítünk egy javaslatot a kormány és az Országgyűlés Hivatala számára, jelezve, hogy szerintünk milyen beavatkozásokra van szükség, mellette pedig adunk majd egy vázlatos költségbecslést” – mondta el.

“Még a beruházási tervben kell feltenni néhány alapvető kérdést a politikai döntéshozók számára. Ha például egy olyan műszaki tartalom megvalósítására teszünk javaslatot, amelyet értelmesen csak az Országgyűlés átmeneti kiköltözésével lehet megvalósítani, akkor leírjuk, hogy ennek mik a feltételei és mik a megoldási lehetőségei” – emelte ki.

Wachsler Tamás hozzáfűzte, ha ilyen típusú döntések születnek, akkor ezeket még a mostani parlamenti ciklusban célszerű meghozni.

Hozzátette, a beruházási terv alapján születhet arról döntés, hogy milyen beavatkozások valósulhatnak meg, ezután készítik a második szakaszban a tervezési programot, amely már konkrét részleteket tartalmaz. A második szakasszal párhuzamosan elvégezendők a ház jelenlegi műszaki tartalmának mélyebb megismerését célzó azon vizsgálatok, amelyek esetleg még nem készültek el az elmúlt években. Ez a szakasz egy feltételes tervezési tenderrel zárul.

A harmadik fázis – ha a kormány ennek megkezdéséhez is zöld lámpát ad – a kiviteli tervek elkészítését és a szükséges engedélyeztetést foglalja magába, és a szintén feltételes kivitelezési tenderrel zárul. A kormány a konkrét ajánlatok ismeretében dönthet a projekt tényleges kezdéséről.

A kivitelezői tenderrel és az esetleges kiköltözés fizikai előkészítésével ebben a négy évben kellene elkészülni, és akkor a következő ciklusban valósulhat meg a kivitelezés – érvelt a szakember, hangsúlyozva: egészen biztos tehát, hogy 2026-ig semmilyen konkrét munkálat nem kezdődik el az Országházban.

A projektet válságos időkben időszerűtlennek tartó politikai kritikákra válaszolva Wachsler Tamás kiemelte: nem véletlen, hogy országszerte rengeteg házat éppen azért újítanak most fel, mert megemelkedtek a rezsiköltségek és alkalmassá akarják tenni az épületeket a megújuló energiaforrások használatára. Az Országház erre jelenleg teljesen alkalmatlan. Nem utolsósorban éppen azért van szükség az épület korszerűsítésének átgondolására, hogy az Országház energiafüggetlensége nőjön – hangoztatta.

Elmondása szerint a beruházási tervnek további kérdéseket is tisztáznia kell, át kell például tekinteni a ház beruházás közbeni látogathatóságának feltételeit. “Ez nem egy igennel vagy nemmel megválaszolható kérdés: elképzelhető, hogy a beruházás bizonyos időszakokban, bizonyos részeken zavarja a házban a turisztikai funkciókat, máshol azonban nem. Lehetséges és elvárás is a rugalmasság”.

Emlékeztetett arra, hogy az Országház a Szent Korona és a koronázási jelvények őrzési helye is. “A mandátumunk arra szól, hogy ha szükséges, átgondoljuk a korona elhelyezését is a projekt időszakára. A beruházási tervnek lesz egy olyan pontja, amely arról szól, hogy az általunk javasolt műszaki változtatásokból kiindulva javasoljuk-e a korona ideiglenes áthelyezését. Ha igen, akkor azt is végig kell gondolnunk, hová lehetséges elhelyezni. Nem nekünk kell erről döntenünk, de fontos róla elgondolkodni” – fogalmazott.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak Magyarországon, hanem világszerte számos helyen emeltek törvényhozási épületeket a 19. század második felében, a 20. század első negyedében, ezek közül jelenleg több parlament felújítása is zajlik vagy készül. A bécsi parlamenti épületbe például többéves felújítás végén éppen most költöznek vissza a képviselők, Kanadában az épület rekonstrukciója miatt éppen ideiglenes helyeken ülésezik a törvényhozás, Londonban pedig a beruházás és a költözés előkészítése zajlik nagy erőkkel. Nem egyedi gondolat tehát az Országház korszerűsítése és energiafüggetlenebbé tétele – mondta el Wachsler Tamás.

(MTI)

Százhuszonegy település címere kerül föl az Országház homlokzatára