Debrecen Hotels

Kelet-nyugat, város-vidék, idős-fiatal törésvonalakat mutatnak a németországi adatok

  2019 máj 27 / #debrecen
Google ads
Google ads

A kormánypártok gyengülése és a Zöldek meghatározó szereplővé erősödése mellett az ország keleti és nyugati része, a nagyvárosok és a vidék, valamint az idős és a fiatal nemzedékek közötti különbség is kitűnik az európai parlamenti (EP-)választás németországi adataiból.

A szövetségi választási iroda által hétfőn közölt hivatalos előzetes végeredmény alapján az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali párt jóval erősebb az ország keleti részén – a volt NDK területén -, mint a nyugati tartományokban.

A legfőképpen a kormány menekültügyi politikájának bírálatára alapozó és a klímaváltozást megkérdőjelező párt a keleti Szászországban érte el a legjobb eredményt, a szavazatok 25,3 százalékát szerezte meg, ami 15,2 százalékpontos erősödés az előző, 2014-ben tartott EP-választáson elért 10,1 százalékhoz képest. Szintén az első helyet érte el az ugyancsak keleti Brandenburgban, ahol a szavazatok 19,9 százalékát gyűjtötte össze, 11,4 százalékponttal erősödött az öt évvel korábbi 8,5 százalékhoz képest.

Az AfD Szász-Anhaltban is kiemelkedő, 20,4 százalékos eredményt ért el, amivel a második lett a pártok erősorrendjében, és a második lett Mecklenburg-Elő-Pomerániában is, 17,7 százalékkal.

A nyugati tartományokban viszont rendszerint a 10 százalékot sem érte el. Bajoroszágban és az ország legnépesebb tartományában, Észak-Rajna-Vesztfáliában például egyaránt 8,5 százalékot, Brémában 7,7 százalékot, Rajna-vidék-Pfalzban 9,8 százalékot, Hessenben 9,9 százalékot ért el.

Erőteljes különbségek vannak a nagyvárosok és a többi településfajta között is, ami leginkább a Zöldek támogatottságát vizsgálva mutatkozik meg. Az ország tíz legnagyobb városa közül kilencben a Zöldek kapták a legtöbb szavazatot, és több helyen átlépték vagy megközelítették a 30 százalékos határt, ami jelentős eltérés az ország egészét tekintve elért 20,5 százalékos eredményükhöz képest.

A baloldali irányultságú ökopárt a fővárosban, Berlinben például a szavazatok 27,8 százalékával végzett az első helyen, Düsseldorfban 29,2 százalékkal, Hamburgban és Münchenben egyaránt 31,2 százalékkal, Frankfurtban 31,3 százalékkal, Kölnben 32,9 százalékkal győzött.

Ugyancsak meghatározó trend a szavazók tagolódása nemzedéki határvonalak mentén. Itt főleg az látható, hogy a fiataloknál a Zöldek, az idősek körében pedig a kormánypártok népszerűek.

Egy vasárnap, a választás napján végzett közvélemény-kutatás szerint a Zöldek támogatottsága a 18-29 éves korosztályban 31 százalékos, a 60 éven felülieknél ennek alig a fele, 13 százalék.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségénél és koalíciós társuknál, a Német Szociáldemokrata Pártnál (SPD) fordított a helyzet. A CDU/CSU támogatottsága a 18-29 éves korosztályban 14 százalék, a 60 éven felülieknél 41 százalék. Az SPD támogatottsága a legfiatalabb korcsoportban mindössze 9 százalék, a legidősebbeknél pedig 22 százalék – mutatta ki a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet a ZDF országos köztelevízió megbízásából készített felmérésében.

A hivatalos előzetes végeredmény szerint a CDU/CSU a szavazatok 28,9 százalékát szerezte meg, ami ugyan az első hely megőrzését jelenti, de a 2014-es EP-választáson elért 35,4 százalékhoz képest 6,5 százalékpontos visszaesés, és valamennyi eddigi országos szintű választást tekintve a leggyengébb szereplés.

Történelmi mélypontra süllyedt az SPD választói támogatottsága is, a szociáldemokraták a szavazatok 15,8 százalékát szerezte meg, ami 11,5 százalékpontos gyengülés a 2014-es 27,3 százalékhoz képest.

Az SPD-től a Zöldek vették át a második helyet, a párt 20,5 százalékos eredménye azt jelenti, hogy támogatottságát csaknem megduplázta, 9,8 százalékponttal növelte a 2014-ben elért 10,7 százalékhoz képest.

A Zöldekre 2014-ben 3,13 millióan szavaztak, vasárnap több mint kétszer annyian, 7,65 millióan. Az infratest dimap kutatóintézet mérése szerint a baloldalról és a jobboldalról is érkeztek új szavazók. Az SPD-től 1,2 millióan, a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal (Die Linke) egykori szavazói közül 600 ezren pártoltak át a Zöldekhez, a CDU/CSU-tól pedig nagyjából egymillióan, és a jobboldali irányultságú liberális Szabad Demokrata Párttól mintegy 500 ezren.

Az ARD országos köztelevízió megbízásából készített felmérés alapján a Zöldek 630 ezer korábbi szavazója ezúttal nem vett részt a választáson, 390 ezren pedig más pártra szavaztak.

A kormánypártok és a Zöldek után, a negyedik helyen a CDU/CSU-tól jobbra álló AfD végzett 11 százalékkal, 3,9 százalékponttal erősödve a 2014-es 7,1 százalékhoz viszonyítva.

A Baloldal 5,5 százalékot ért el, 1,9 százalékponttal gyengülve a 2014-es 7,4 százalékhoz képest.
Az FDP támogatottsága 5,4 százalékos, 2 százalékponttal emelkedett az öt évvel ezelőtti 3,4 százalékhoz képest.
A CDU/CSU így az eddigi 34 helyett 29 képviselőt küldhet az EP-be, az SPD 27 helyett 16-ot, a Zöldek 11 helyett 21-et, az AfD 7 helyett 11-et, a Baloldal 7 helyett 5-öt, az FDP 3 helyett 5-öt. A Németországnak járó 96 mandátum fennmaradó részén, 9 képviselői helyen 7 kisebb párt osztozik.

A választási részvételi arány 61,3 százalékos volt, több mint 33,3 millióan szavaztak, ami 13,3 százalékpontos növekedés az öt évvel ezelőtti – 26,2 millió választót jelentő – 48,1 százalékhoz képest.