Debrecen Hotels

Kásler: az egészségügyben további jelentős béremelésekre kerül sor

  2018 dec 08 / #debrecen
Google ads
Google ads

Az egészségügyi dolgozók körében további jelentős béremelésekre kerül sor – ismertette az emberi erőforrások minisztere pénteken egy szakmai konferencián.

Kásler Miklós elmondta, a kormány folytatja a 2016-ban megkezdett szakdolgozói béremelést, és a következő négy év alatt négy lépcsőben tovább emeli az egészségügyi szakdolgozók, a nem egészségügyi főiskolai szintű végzettségű dolgozók, és az alapellátásban foglalkoztatott védőnők bérét. A béremelés az elkövetkező négy évben a 2018. évi alapilletmény bázisához viszonyítva történne – tette hozzá.

A Nézőpont Intézet Gyógyuló egészségügy című konferenciáján a miniszter elmondta, a 2019. november 1-től esedékes 8 százalékos szakdolgozói béremelést előre hozzák jövő év júliusára, és a védőnők is a szakdolgozói bértábla alá kerülnek, és részesülnek a béremelésben. A következő lépcsőben 2020 januárjában további 14 százalékkal, illetve novemberben egy újabb 20 százalékkal emelnék az alapbért. Majd 2022 januárjában egy következő, 30 százalékos béremelésre számíthatnak a szakdolgozók.

Kiemelte, összességében ez 72 százalékos alapbéremelést jelent 2022-re 2018-hoz képest.
A miniszter beszélt arról is, hogy az alapellátás megerősítése érdekében létrehozzák az alapellátó országos módszertani központot, amely meghatározza a kompetenciákat és a hatásköröket.

Mint kifejtette, újragondolták az alapellátási ügyeleteket, a különböző ellátási szinteket. A jövőben nagyban szeretnének támaszkodni az alapellátó orvosokra, kiterjesztve egyéb szakvizsgájukhoz kötött kompetenciájukat. A megfelelő orvosi eszközpark biztosítását is célul tűzték ki, kiépítve az elektronikus összeköttetést a következő ellátási szinttel.

A tervek között említette a családi orvosi praxisok gazdasági helyzetének támogatását, terheik könnyítését, és az elképzelések szerint járásonként egy-egy alapellátási egységet hoznának létre egyéb szakterületek, például az iskolaorvos, foglalkozás-egészségügyi orvos, védőnő, diabetológus vagy logopédus bevonásával. A járásokat szakmai kollegiális vezető irányítaná egy-egy szakterületet megyei szinten összefogva – ismertette a miniszter.
Kásler Miklós beszélt a kórházi adósságok rendezéséről is, megismételve, hogy ebben az évben 55 milliárd forint jut erre.

Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a Pénzügyminisztériummal közös vizsgálat indult a kórházi adósságok okainak feltérképezésére, ugyanakkor – mint mondta – “nem állapot az, hogy a kórházak hanyag gazdálkodása vagy pénzügyi viszonyai okozzák a deficitet”.

Úgy fogalmazott: így eltérnek majd attól a gyakorlattól, hogy a kormány állandóan rendezze a kórházi adósságot, és attól, hogy az intézményi tartozások kialakulásáért soha senki nem felelős.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára előadásában arról beszélt, hogy nominálisan, reálértéken és az egy főre jutó támogatások tekintetében is jelentős növekedés volt az ágazatban, ugyanakkor véleménye szerint át kell tekinteni az egészségügy finanszírozási rendszerét, ennek során pedig figyelembe kell venni a teljesítményt és az eredményeket.

Mint mondta, ahhoz, hogy fenntartható legyen az elmúlt évek gazdasági növekedése, ahhoz egészséges lakosságra van szükség, hiszen hosszú távon nem lehet versenyképes egy gazdaság rossz egészségi állapotú lakossággal.
Banai Péter Benő elmondta, a 2019-es költségvetésben az ideinél 191 milliárd forinttal több pénz van az egészségügyre, és új jogcímként bekerült a költségvetésbe a közszolgáltatások fejlesztése egy 40 milliárdos kerettel. A forrásokból – hangsúlyozta – az ellátórendszer hatékonyságát kell növelni, de javítani kell a finanszírozási rendszer fenntarthatóságán.

Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója előadásában azt emelte ki, hogy három területen – az egészségi állapot javítása, a megfelelő szintű közfinanszírozás biztosítása, a betegterhek csökkentése és az egészségügyi rendszer fejlesztése – kell továbblépni.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarországon jó kezdeményezések születtek az elmúlt időszakban az egészség védelmében, de véleménye szerint szükséges egy koherens, ágazatközi kormányprogram össztársadalmi részvétellel.
Mint mondta, egyet tud érteni az alapellátás megerősítésének kormányzati szándékával, azonban úgy látja, hogy az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése nem várható és nem valósítható meg a társadalmi és szociális egyenlőtlenségek csökkentése és népegészségügyi stratégia nélkül. Hozzátette, csökkenteni kell a betegekre háruló terheket, és ehhez növelni kell az egészségügyi közkiadásokat, és “tovább kell gondolni a gyógyszertámogatási politikát” – emelte ki.