Debrecen Hotels

Ítélethirdetés egy, a devizahitelezéssel kapcsolatos magyar ügyben

  2019 Sze 23 / #debrecen
Google ads
Google ads

Egy magánszemély és az ERSTE Bank lakásvásárlás finanszírozására irányuló devizahitel-
szerződést kötöttek. A szerződés egy olyan feltételt tartalmaz, amely szerint a hiteladós tartozásának mindenkori összegét a pénzintézet az adós nála vezetett számláin, valamint a saját
nyilvántartásain és könyvein alapuló egyoldalú nyilatkozata állapítja meg úgy, hogy e
nyilatkozatról olyan közjegyzői okirat állíttatható ki, amellyel az adóssal szemben közvetlenül
végrehajtás indítható.


Az érintett magánszemély később keresetet indított annak megállapítása érdekében, hogy a
kölcsönszerződés említett feltétele tisztességtelen, mivel e feltételből adódóan vita esetén neki
kell bírósághoz fordulnia a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása céljából úgy, hogy a
bizonyítási kötelezettség őt terheli.
A bank vitatja az adós keresetében megfogalmazott állításokat, az ügyben másodfokon eljáró
Fővárosi Ítélőtábla pedig e jogvitával összefüggésben a fogyasztói szerződésekben a
tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazását tiltó uniós irányelv értelmezésével
kapcsolatban terjesztett kérdéseket az Európai Bíróság elé. A magyar bíróság lényegében azzal
kapcsolatban vár iránymutatásokat, hogy a jelen ügyben érintett magánszemély által kifogásolt
feltétel az eladónak a szerződés teljesítésének megfelelősége vonatkozásában különleges
jogokat biztosító, illetve az adós jogorvoslati lehetőségeit korlátozó olyan feltételnek minősül-e,
amelynek a tisztességtelenségét az irányelv külön is nevesíti, illetve, hogy az irányelvben
ilyenként való nevesítés ténye önmagában elegendő-e a kérdéses feltétel
tisztességtelenségének kimondásához.

A mai napon meghozott ítéletében a Bíróság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy az irányelv
általános szabálya szerint tisztességtelen az a szerződési feltétel, amely a jóhiszeműség
követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős
egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára (az ítélet 46. pontja). Azzal kapcsolatban, hogy az
irányelv melléklete tartalmazza azoknak a feltételeknek a jelzésértékű és nem teljes felsorolását,
amelyek tisztességtelennek tekinthetők, és amely feltételek között szerepel az eladót vagy
szolgáltatót (a jelen ügyben a hitelintézetet) terhelő bizonyítási tehernek a fogyasztóra történő
hárítása is, a Bíróság megállapítja, hogy az e mellékletben megállapított feltételt nem kell
szükségképpen tisztességtelennek tekinteni, hanem csak akkor, ha az megfelel az említett
általános szabály szerinti követelményeknek (45-46).

Minderre tekintettel a Bíróság kimondja, hogy az irányelv nem minősíti általános jelleggel és
minden további nélkül tisztességtelennek az egyedileg meg nem tárgyalt olyan szerződési
feltételt, amelynek tárgya vagy hatása az, hogy a bizonyítási kötelezettséget a fogyasztó
hátrányára megfordítja (49). A Bíróság azonban hangsúlyozza, hogy mivel a tagállamok az
irányelv alapján elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak a fogyasztókat az irányelvben
előírtaknál magasabb szinten védő rendelkezéseket, így a nemzeti jogukban rendelkezhetnek
arról, hogy a bizonyítási kötelezettséget a fogyasztó hátrányára megfordító szerződési feltétel
minden további vizsgálat nélkül tisztességtelennek tekintendő (47). Ugyanakkor a magyar
bíróság feladata annak megvizsgálása, hogy a magyar jog tartalmaz-e ilyen rendelkezést, és hogy
a jelen ügyben érintett feltétel e rendelkezés hatálya alá tartozik-e (48).

A végrehajtási záradék közjegyző általi kiállításával összefüggésben a Bíróság emlékeztet arra, hogy az irányelvvel nem ellentétes az a magyar szabályozás, amely egy eladó vagy szolgáltató és
egy fogyasztó között létrejött szerződésre vonatkozó közokiratot elkészítő közjegyző számára
anélkül teszi lehetővé, hogy az említett közokiratot végrehajtási záradékkal lássa el, hogy az
előtte folyó eljárásokban sor kerülhetne az említett szerződés kikötései tisztességtelen
jellegének vizsgálatára, feltéve, hogy a nemzeti jogszabályokban biztosított jogorvoslatok
eljárási szabályai az érintett ügy körülményei között hatékony bírói jogvédelmet biztosítanak a
fogyasztónak, aminek a megvizsgálása a nemzeti bíróság feladata (59). A Bíróság szerint
mindenesetre – a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt a magyar jog alapján a
fogyasztó által megindítható eljárásokra tekintettel – a jelen ügy tárgyát képező feltétel nem tűnik olyannak, amely tisztességtelen módon korlátozná a fogyasztó jogorvoslati lehetőségeit
(58).

A Bíróság ezt követően kimondja, hogy az irányelv alapján az eladótól vagy szolgáltatótól nem
követelhető meg, hogy egy egyébként világosan megfogalmazott szerződési feltétellel
kapcsolatban azért nyújtson a fogyasztó számára további információkat, mert e feltétel
joghatásai csak olyan nemzeti jogszabályi rendelkezések értelmezésével állapíthatók meg,
amelyek nem képezik egységes ítélkezési gyakorlat tárgyát (70). Egy ilyen kötelezettség
ugyanis a Bíróság szerint meghaladná azt, amit az eladótól vagy szolgáltatótól az átláthatósági
követelmény keretében el lehetne várni (69).

Végül a Bíróság megállapítja, hogy azok a feltételek, amelyek feljogosítják az eladót vagy a
szolgáltatót annak egyoldalú értékelésére, hogy a fogyasztó a szerződésnek megfelelően
teljesítette-e az őt terhelő azon ellenszolgáltatást, amely a tartozás fokozatos törlesztéséből és
az ezzel összefüggő költségek megfizetéséből áll, nem tartoznak az irányelv mellékletében
potenciálisan tisztességtelenként említett azon feltételek közé, amelyek tárgya vagy hatása az,
hogy megadják a jogot az eladó vagy a szolgáltató számára annak megállapítására, hogy az áruk
vagy a szolgáltatások megfelelnek-e a szerződésnek (72-74). Ez utóbbi feltételek ugyanis csupán
az eladó vagy a szolgáltató számára fenntartott azon lehetőségre utalnak, hogy a fogyasztó
részéről a szolgáltatással vagy az áruval kapcsolatban felmerülő kifogás vagy vita esetén
egyoldalúan megállapítsa, hogy a saját szolgáltatása megfelel-e a szerződésnek, nem
vonatkoznak ugyanakkor annak az eladó vagy a szolgáltató általi értékelésére, hogy a fogyasztó
megfelelően tejesítette-e a szerződésből eredő kötelezettségeit (73-74).

E tájékoztató a sajtó részére készített nem hivatalos kiadvány, amely nem köti a Bíróságot.
Kelt Luxembourgban, 2019. szeptember 19-én.