Horvátország a jogutódlási megállapodás betartását kéri Szerbiától

Horvátország ragaszkodik hozzá, hogy Szerbia betartsa a jogutódlási megállapodást, és a megfelelő arányban ossza el a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (SFRJ) szétesése utáni vagyont – mondta Andreja Metelko-Zgombic, a horvát külügyminisztérium államtitkára csütörtökön Zágrábban,a volt jugoszláv tagállamok jogutódlási bizottságának ülését követően.

A Vecernji List című horvát napilap szerdán arról írt: Jugoszlávia szétesése után az ország külföldi székhelyű, vegyes pénzintézeteinek számláin 645,55 millió amerikai dollár volt, Horvátország ebből 148,5 millió dollárt követel magának.

A jogutódlási megállapodás szerint – amelyet 2001-ben Bécsben írtak alá a volt tagállamok akkori külügyminiszterei, és 2004-ben hatályba is lépett – a pénzvagyonból az elfogadott kulcs alapján a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság 38, Horvátország 23, Szlovénia 16, Bosznia-Hercegovina 15,5 és a mai Észak-Macedónia 7,5 százalékban részesül.

Miután a téma napirendre került, Szerbia arról értesítette a fent említett országokat, hogy a banki számlák egyenlege jelenleg csak 56 millió dollárt tesz ki, és nem adott magyarázatot arra, hova tűnt a többi pénz – írta az újság.

Hozzátették: Zágrábnak bizonyítéka van arra, hogy Belgrád a kilencvenes években 690 millió dollárt költött a szerb vállalatok külföldi adósságainak törlesztéseire.

Metelko-Zgombic újságíróknak úgy nyilatkozott: az ülésen a többi napirend között erről is tárgyaltak.
Zágráb ragaszkodik hozzá, hogy Szerbia betartsa a jogutódlási megállapodást, és a megfelelő arányban ossza el a 645 millió dollárt – mondta, majd hozzáfűzte: amennyiben Belgrád jogellenesen elköltötte ezt a pénzt, megoldást kell találnia arra, hogy kompenzálást nyújtson a többi érintett államnak.

A bizottság a Zágrábi találkozót megelőzően 18 év alatt mindössze négyszer ülésezett: 2002-ben még informálisan Szkopjében, 2007-ben Brdo pri Kranjuban, 2009-ben Belgrádban és 2015-ben Szarajevóban.

A zágrábi ülésen a felek arról is megállapodtak, hogy felgyorsítják a folyamatokat, és gyakrabban találkoznak.
A horvát államtitkár szerint a megállapodásban foglaltak végrehajtása azért is történik ilyen lassan, mert minden döntést egyhangúlag kell meghozni. “Mondhatom, hogy ennek értéke is van, mert ha minden ország egyetért, akkor biztosan számíthatunk a megbeszéltek végrehajtására” – húzta alá.

az eredeti hír itt elérhető