Debrecen Hotels

Hiánypótló alkotás jelent meg a DEAC-ról

  2019 Júl 24 / #debrecen
Google ads
Google ads

Az egyesület, az egyetemi sport történetéről készül könyvsorozat Sándor Mihály tollából a DEAC centenáriuma alkalmából. A szerző a kezdetekről és érdekes történetekről is mesélt a kötetek apropóján a hirek.unideb.hu portálnak.
Az 1912-ben alapított Debreczeni Magyar Királyi Tudományegyetem az 1914-15-ös tanévben kezdte meg működését és már szinte az első tanévtől fontosnak tartotta az intézmény vezetése, hogy megfelelő sportolási lehetőséget és rendszeres testedzést biztosítson a hallgatóknak, bár az egyetem akkoriban még sem tornateremmel, sem sportpályával nem rendelkezett.

– Korábban a Debreceni Akadémiai Atletikai Club (DAAC) nyújtott sportolási lehetőséget az intézmény diákjainak, így ez az egyesület tekinthető a Debreceni Egyetemi Atlétikai Club elődjének – idézte fel a kezdeteket Sándor Mihály.

A sporttörténész évtizedek óta kutatja a magyar sport, elsősorban a labdarúgás, azon belül a debreceni futball történetét, csak az elmúlt évtizedben számos, önállóan, vagy társszerzőként jegyzett kötete jelent meg a témában.

A DEAC alapításának dátuma 1919. augusztus 1-e. Ekkor hozták létre az egyesületet a Debreceni Egyetemi Körből kiváló tornászok és olyan, őket támogató, ismert egyetemi és városi személyiségek összefogásával, mint Darkó Jenő későbbi rektor, DEAC-elnök, Iványi Béla, a jogtudományok professzora, Sesztina Jenő, a törvényszék elnöke, vagy Vásáry István későbbi polgármester. A híradást 1919. július 22-i számában jelentette meg a Hajdúföld című megyei hetilap.

A korabeli vélekedés – miszerint csak az tud egészségesen gondolkodni, aki egészségesen él – hívta életre az „ép testben ép lélek” szlogent, ennek megfelelően pedig elsősorban nem a csapat, hanem az egyéni sportágak kerültek előtérbe az egyesületben, de a torna és atlétika mellett már a kezdetektől szerveződött a futball szakosztály is.

– Már az első időszakban is jelentős sikereket értek el a sportolók: Országos Bajnokságot nyert a női tornász csapat, atléták kerültek be a válogatottba, az egyesület rúdugrója, Hadházy Dezső hosszú ideig tartotta az országos csúcsot, és Köstner Vilmos, a későbbi világhírű FIFA- játékvezető is sokáig volt a DEAC rövidtávfutója – sorolta a korai eredményeket Sándor Mihály. A sporttörténész azt is kiemelte, hogy a DEAC labdarúgócsapata már az első, 1919. szeptember 21-i mérkőzésén sima 2:0-s győzelmet aratott a DMTK ellen. Az eredményről ugyancsak a Hajdúföld számolt be.

A mai is a DEAC otthonául szolgáló egyetemi sporttér befejezését jelentő ünnepséget 1928. június 2-án tartották. Ekkorra készült el a tribün, a klubház, és megépült a sporttérig az aszfaltút is.

Az egyesület fejlődését mutatja, hogy a két háború közötti időszakban csaknem 40 szakosztállyal működött, még olyan sportágak is szerepeltek a kínálatban, mint a golf, a vívás, a jégkorong, a sízés (a halápi „sáncokon” volt a terep) vagy a cserkészet. Volt még gyors- és műkorcsolya szakosztály is, és vízilabdacsapat is működött, amely még városi bajnokságot is nyert! – Igaz, a versenysorozatban mindössze két alakulat indult – tette hozzá érdekességként Sándor Mihály.

– A sportegyesület vezetőségének – választmányának – tagja volt Senyei Oláh István festő, grafikus, akinek emlékét ma már utcanév is őrzi Debrecenben. Hankiss János irodalomtörténész, amellett hogy rendszeresen teniszezett, egy időben még a futball szakosztály elnöki posztját is betöltötte. Hankiss Elemér, a közelmúltban elhunyt Széchenyi-díjas szociológus, filozófus pedig Debrecen város ifjúsági teniszbajnoka is volt a DEAC színeiben – idézte fel az egyesület hírességeit a szerző.

A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának fotóarchívumában őriznek néhány képet egy különleges sporteseményről: 1935. március 1-én a Főépület Díszudvarán rendeztek egyetemek közötti tornászbemutatót. Az eseményen részt vett a pesti Pázmány Péter Tudományegyetem 8 tagú csapata, a Ferenc József Műegyetem ugyancsak 8 fős gárdája, a szegedi Tanárképző Főiskola 16 főből álló csapata és természetesen a házigazda DEAC, amelynek 12 versenyzője képviselte a fekete-fehér színeket.

Ilyen, és ehhez hasonló érdekességekről is olvashatnak majd az érdeklődők a DEAC történetét feldolgozó, három kötetesre tervezett könyvsorozatban, amelynek első, az egyesület megalakulását követő negyedszázadot átölelő kötete várhatóan szeptemberben jelenik meg. A szerző Sándor Mihály sporttörténész, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar címzetes egyetemi docense. A DEAC történetéről szóló kiadvány első része is kapcsolódik a klub centenáriumáról megemlékező szeptemberi ünnepségsorozathoz.

unideb.hu