Gulyás: Mátyás erősebben köt össze, mint ahogy Ceausescu bomlasztani tudott
2018.08.20A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Mátyás király alakja erősebben köt össze, mint ahogy Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor bomlasztani tudott.
Gulyás Gergely a Kolozsváron született Mátyás király alakjára reflektáló Kolozsvári Magyar Napok hétfői nyitógáláján sikernek nevezte, hogy a magyarság ezer esztendő viszontagságai után is megmaradt a Kárpát-medencében.
Büszkeségre ad okot az ezeréves magyar államnak egy olyan közösségben való megünneplése, amely száz év elszakítottság után is él
– mondta.
Hozzátette: amikor oly sokszor a lét vált kérdésessé, a megmaradás is győzelemnek számít.
A magyar történelem és irodalom akkor is irigylésre méltó lenne, ha csak azok tartoznának bele, akik a kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszanak – mondta Gulyás Gergely.
Azt is megemlítette azonban, hogy azokból az ígéretekből, amelyeket a száz évvel ezelőtti gyulafehérvári nagygyűlésen összegyűlt románok fogalmaztak meg a nemzetiségeknek, soha sem lett törvény vagy hivatalos állampolitika.
“Az ezzel való szembesülés, a százéves évfordulót ünneplő Románia számára is nagy feladat, és egy évszázados mulasztás pótlásának a lehetősége”
– fogalmazott.
Úgy vélte: mindaz, ami a szorosabb román-magyar együttműködést gátolja, a román érdekekkel is ellentétes.
“A politikai célból indított büntetőeljárások alapos gyanújától, a restitúció leállításától, a Székely Mikó Kollégium és a marosvásárhelyi iskola ügyének a megoldatlanságától nemcsak az erdélyi magyarságnak rosszabb, de a románoknak sem jobb semmivel”
– jelentette ki Gulyás Gergely.
A miniszter szerint a ház amely sok-sok kolozsvári nemzedék életéből és művéből épült, megóvásra érdemes, és a románok és magyarok csak együtt tudják fenntartani.
Kelemen Hunor, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arról beszélt, hogy Kolozsvárt a nyitottság, a türelem és a tudás működtette évszázadokon át, és a város története a benne lakó polgárok történeteiből állt össze. Amint a politikus megjegyezte: Kolozsváron ma is elfér egymás mellett több igazság, még akkor is, ha néha ezek farkasszemet néznek egymással.
“Ez a város a hagyománya által képes előbb-utóbb egymást elfogadó, és bízunk benne, hogy egymásra támaszkodó tekinteteket és történeteket kovácsolni”
– fogalmazott Kelemen Hunor.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke megkövette a szervezőket amiatt, hogy tíz évvel először, amikor először vetődött fel a Kolozsvári Magyar Napok megszervezésének ötlete, maga sem hitt a gondolatban. Arra biztatta ugyanakkor a magyar politikai pártokat, egyházakat, hogy fogjanak össze mindannyiszor, amikor a közös érdekek ezt megkívánják.
Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár egyesület elnöke úgy vélte, a magyarság a Kolozsvári Magyar Napok által visszakapott valamit az egykori kolozsvári magyarok életérzéséből.
A Kolozsvári Magyar Opera nagytermében tartott nyitógálán a köszöntő beszédek után a budapesti Újszínház Országjáró Mátyás király című zenés históriás játékát tekinthette meg a közönség.
A Kolozsvári Magyar Napok keretében a hét végéig több mint 630 programra látogathatnak el az érdeklődők. Az 575 éve Kolozsváron született Mátyás király és a 450 évvel ezelőtt Tordán kikiáltott vallásbéke köré szerveződik a rendezvények jelentős hányada.