Felmentették a hűtlenkezelés vádja alól a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. korábbi ügyvezetőjét

Jogerősen is felmentette a bíróság a jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette alól a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. korábbi ügyvezetőjét. A Debreceni Járásbíróság első fokon, 2018. szeptember 25-én G. Gy. ügyében bizonyítottság hiányában hozott felmentő ítéletet.

A egyik vádpont szerint G. Gy. 2012 júniusában egy vámospércsi céggel 10 ezer darab, 120 * 120-as hálós kötésű szalma bála beszerzésére, szállítására és kazalba rakására szerződött, bruttó 69 millió forint értékben. A vádirat szerint túl drágán szerezte be a bálás szalmát, amellyel 24 millió forint vagyoni kárt okozott. A bírósági eljárás során a vizsgálat tárgyát képezte a szalmabálákkal összefüggő szerződés teljesítésének mikéntje és összegszerűsége. A nyomozás során igazságügyi könyvszakértői vélemény került beszerzésre. A szakértő ellenőrizte a főkönyvi könyvelés készletbeszerzéseit, de csupán 2012. augusztus hónapra. A bálás szalma beszerzések átlagos egységárát vette figyelembe a szakértő és így végzett számítást. Kategorikus véleményt adott arról, hogy a szállítások értékadatai, valamint az összehasonlító árelemzések alapján a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.-t 24 millió forint vagyoni hátrány érte.

Dr. Szalontai Krisztina bíró indoklásában kifejtette, hogy a szakértői vélemény végig átlagárral számolt, a szalma bála átlagára büntetőjogilag azonban nehezen értelmezhető. A bírósági eljárás során megállapítást nyert, hogy a szakvélemény nem teljes adatbázist tartalmaz, több beszállító nem is lett figyelembe véve összehasonlító adatként. A szakértő nem számolt szállítási költséggel, továbbá a szerződésből nem lehetett megállapítani – tekintettel arra, hogy nem volt elkülönítve –, hogy mennyit tett ki a szállítási, a rakodási és egyéb költség.

A másik vádpont a gépbeszerzésekhez kapcsolódik, 2012 áprilisában egy forgó-kotró gépet Győrből vásárolt meg a kft. 40 millió forintért, amely hiányosan érkezett meg és nem sokkal később el is romlott. A vádirat szerint ezért a gépért 7 millió forinttal fizettek többet a piaci árnál. 2012 júliusában és augusztusában 5 darab traktort is beszerzett a Nonprofit kft., összesen 27 millió forintért. A vádbeli időben ezek a gépek 22 millió forintot értek, így ez esetben a vagyoni kár 5 millió forint.

A társaság Minőségirányítási Kézikönyvének értelmében „Nagy értékű állóeszköz beszerzése során legalább két különböző szállítótól kell árajánlatot kérni, melyeket versenyeztetni kell.” A kft. ügyvezetője a vád szerint megszegte a fenti szabályzatokban előírt vagyonkezelési kötelességét. A vádlott a nem körültekintő és nem szabályszerű gépbeszerzésekkel 12 millió forint vagyoni hátrányt okozott a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft-nek.

Az igazságügyi műszaki szakértő szerint a vádlott 7 millió forint vagyoni hátrányt okozott a nem szabályszerű gépbeszerzéssel, azonban a bírósági tárgyaláson kiderült, hogy nem számolt a szállítási költséggel, továbbá egyetlen összehasonlító adatot vett figyelembe a forgalmi érték meghatározásakor, mely egy internetes hirdetés volt. Azt nem lehetett megállapítani, hogy a hirdetésben szereplő adatok a valóságnak megfelelnek e, valamint hogy telephelyi, vagy a szállítási költséget is magában foglaló árról van e szó.

Dr. Szalontai Krisztina bíró kiemelte, hogy a bíróság megkereste a vádiratban szereplő forgó-kotró gép hivatalos magyarországi márkaképviseletét, hogy megtudja milyen áron értékesítette volna 2012. évben a gépet a végfelhasználó részére. Indoklásában elmondta, hogy a cégnek elérhető címe nem volt, adószámát 2017 februárjában törölték, az új cégvezető felkutatása pedig nem vezetett eredményre. Az MTZ traktorok beszerzése vonatkozásában a nyomozás során szintén igazságügyi műszaki szakértő került kirendelésre, azonban a bírósági tárgyaláson a beszerzett adatokból azt lehetett megállapítani, hogy a vádbeli időpontokban, a legtöbb márkakereskedésben nem is volt készleten olyan típusú traktor, továbbá az eladási ár közel azonos vagy drágább volt.

A beszerzett adatok alapján nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vádlott a szalma, valamint a gépbeszerzések során az idegen vagyon kezelésével összefüggő kötelezettségeit megszegte és ezzel a Nonprofit Kft.-nek vagyoni hátrányt okozott volna.

Az ügyész, a vádlott és védője a felmentő ítéletet tudomásul vették, így az jogerőre emelkedett.

az eredeti hír itt elérhető