Élmények és gyakorlati életből vett példák kellenek az iskolákban

Élmények nyújtására, a diákok motiválására, közösségek építésére és a valóságból vett példák feldolgozására van szükség az iskolákban. Minderről az „Innováció és startupok az oktatásban és a nevelésben” című konferencián esett szó a Debreceni Egyetemen.

A középfokú oktatásban egyre inkább az élmények nyújtása és a motiváció a hangsúlyos. Az adatok és tények átadása mellett fontos a tananyag minél több szempontú feldolgozása, az összefüggések megértetése, a problémamegoldó képesség és a kreativitás fejlesztése, a közös felelősségvállalás kialakítása, illetve a munkamegosztásra nevelés. A munkavállalók is ezt igénylik. Erről Gintner Tamásné Hornyák Ágnes, a Szerencsi Szakképzési Centrum Tokaji Ferenc Gimnáziuma és Szakgimnáziuma képviseletében beszélt. A szakember rámutatott, mindez pedig innovációt feltételez, ezért az innovatív pedagógusoké a jövő.

Az oktatás során nagy szükség van a szakmai és a közismereti tudás összekapcsolására is, amelyre jó módszer, hogy a szakmai órákon nem „tankönyv ízű”, elméleteket, hanem a gyakorlati életből vett példákat oldanak meg a fiatalok. Erről már Reszeginé Vályogos Krisztina a Debreceni Szakképzési Centrum Könnyűipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája képviseletében beszélt. Hozzátette: a szakképzésben jelentős a motiválatlan, hiányos tudású, hátrányos helyzetű tanulók aránya, akik közül sokan elhagyják az iskolát. A lemorzsolódás csökkentésére pedig a közösségépítés jelenti a megoldást. Ha ugyanis sikerül a diákokban kialakítani az iskolához, annak közösségéhez történő tartozás érzését, akkor nagy eséllyel ottmaradnak, és sikerrel befejezik a tanulmányaikat. Az a cél, hogy ne az iskolán kívüli, hanem azon belüli közösséghez alakuljon ki kötődés. Ehhez kreatív módszerekre, tanórán kívüli foglalkozásokra van szükség. Ha a közösséghez tartozás megvalósul, onnantól sikerrel indulhat a szakmai és egyéb készségek fejlesztése. A közösségépítés része a szülők bevonása is, esetükben ugyancsak innovatív módszerekre van szükség. A szülői értekezletek helyett közös programokkal, például sütés-főzéssel lehet hatékonyan bevonni a szülőket – tette hozzá a szakember.

Az „Innováció és startupok az oktatásban és a nevelésben” című konferenciát a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Intézete rendezte az egyetemen. A tudományos tanácskozáson a bölcsődétől egészen a szakképzésig alkalmazott új és hatékony módszereket mutatták be. A konferencia legfontosabb célja az volt, hogy lehetőséget adjon a piaci szereplők, valamint az egyetemi szféra oktatói, kutatói közötti eszmecserére. Az egyetemnek nemcsak a tanárképzés a feladata, hanem az oktatási intézmények működését is kutatnia kell, valamint a piac és a társadalom igényeit is fel kell tárnia – erről már Csatár Péter beszélt a konferencia megnyitóján. A DE-BTK stratégiai és gazdasági dékánhelyettese szerint fontos a kutatások eredményeinek felhasználása az egyetemi képzésben, valamint új és hatékony nevelési-oktatási eljárások kifejlesztése. Hozzátette: az innovatív eljárásokra a bölcsődétől a szakközépiskoláig szükség van.

Pusztai Gabriella, DE Nevelés- és Művelődéstudományi Intézetének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szolgáltatási szektor jelenleg a GDP kétharmadát adja a világban. A szolgáltatások egy része az ember intellektuális és lelki fejlődését szolgálja. Ezt nehéz megragadni, mert nem kézzelfogható, materiális javakat állít elő, hanem az emberben okoz állapotváltozást. Ilyen az oktatás és a nevelés is. Pusztai Gabriella köszöntő beszédében hozzátette: minél strukturáltabb és standardizáltabb egy szervezet, annál inkább elvész a válaszadó képessége. Ugyanez igaz az oktatásra is: minél inkább standardizálják, annál kevésbé tud válaszolni a kihívásokra, és egyénre szabott lenni. Az intézetvezető szerint soha nem volt még olyan nagy szükség innovációra az oktatásban és a nevelésben, mint manapság. Az anyagi jellegű dolgok biztosítása mellett minőségi nevelésben kell részesíteni a gyerekeket. Ennek része többek között a mesemondás, vagy az is, hogy időben felismerjék az esetleges problémáikat. Ehhez innovatív módszerekre van szükség. Ilyenekre látunk példákat ezen a konferencián – tette hozzá a DE Nevelés- és Művelődéstudományi Intézetének vezetője.

A konferencián a szakképzésben alkalmazott innovatív módszereken kívül a bölcsődei és az óvodai nevelésben felhasznált újító eljárásokat is bemutattak. Így szó esett a családi napköziként működő bölcsődék újító nevelési megoldásairól, valamint a zenei nevelés innovatív kezdeményezéseiről is.

Kenyeres Attila

az eredeti hír itt elérhető