Egyedi fejlesztéssel csökkentenék Debrecen légszennyezettségét

Debrecen is csatlakozott ahhoz a 112 városhoz világszerte, ahol egyetemisták és fiatal vállalkozók keresték 24 órán keresztül a megoldást az adott területre jellemző környezetvédelmi problémára. A debreceni kihívás a légszennyezettség, a forgalom és a szálló por csökkentése volt.

Európában évente 400 000 korai elhalálozáshoz járul hozzá a levegő szennyezettsége, ami tízszer annyi, mint ahányan közlekedési balesetben hunynak el. Ettől még többen szenvednek légszennyezés okozta légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri betegségekben. Magyarországon 8-12 ezer ember veszíti idő előtt életét a légterheltség által kialakult szövődmények következtében.

A lakásokban és irodákban is jelen van a légszennyezettség, Riesz Lóránt, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Környezetvédelmi és Természetvédelmi igazgatója előadása alapján akár magasabb koncentrációban is, mint a szabad levegőn. Az igazgató szerint a megoldást többek között a környezetbarát tüzelőberendezések, a  közlekedés fenntarthatóvá tétele és a szemléletformálás jelentheti.

A debreceni Climathonon 24 fiatal vállalkozott arra, hogy innovatív megoldásokkal csökkentsék a légterheltség szintjét. Projektjeik elsősorban Debrecenre és a régióra fókuszáltak, ám mindannyiuk hosszútávú célja egy olyan módszer kidolgozása, mellyel akár a világ összes légszennyezettséggel küzdő városának és településének megoldást nyújthatnak. A győztes csapat, a Szmogirtók egy integrált ökotetőt fejlesztene, melyeket a debreceni panelházak tetején helyeznének el. A napelemmel felszerelt lapostetőn madárházak és -odúk, valamint szárazságtűrő pozsgásnövények is helyet kapnának, melyekkel évente akár 100kg port is megkötnének.

Bognár Réka, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Zöldterületi Osztályának vezetője elmondta, hogy a város számos intézkedéssel és rendelettel igyekszik biztosítani a légterheltség csökkentését, és pozitívnak tartja a Climathonhoz hasonló kezdeményezéseket. “A városi közgyűlés a napokban tárgyalta új buszok beszerzését, melyek megfelelnek az uniós követelményeknek. Az önkormányzat folyamatosan azon dolgozik, hogy minél több kerékpárút-hálózat jöjjön létre és ezzel Debrecen minden pontja könnyen elérhetővé váljon kerékpárral. Nagyon jó, hogy létezik a Climathon és hogy le tudunk ülni együtt a klímaváltozásról beszélgetni, mert sokan úgy tartják, hogy a klímavédelem mindenhol kizárólag az önkormányzat és a városvezetés feladata, holott szükség van az egyének javaslataira, megoldásaira is. Arra kértük a versenyzőket, hogy a klímavédelmi megoldások mellett olyan ötleteket is hozzanak, melyek lakossági szinten a szemléletformálást is elősegítik.”

A Climathont Magyarországon két városban, Debrecen mellett Budapesten is megrendezték, ahol a jelentkezők feladata vonzóbbá és fenntarthatóbbá tenni a fővárosi Duna-partot. A budapesti Climathon győztes csapata egy rakpartok fölé épített közösségi teret álmodott meg, mely helyet adhatna kis közösségi kerteknek, lakossági összejöveteleknek, a tetején található napelemek pedig biztosítanák, hogy akár a mobiltelefont is fel lehessen tölteni miközben megpihenünk a Duna-parton.

A Climathonról:

A Climathon egy nemzetközi kezdeményezés, melynek célja, hogy a városokat érintő klímaváltozásssal kapcsolatos kihívásokra innovatív megoldásokat találjon.

A Climathon lehetőséget nyújt a városok számára, hogy saját kezükbe vegyék a sorsukat a klímaváltozással kapcsolatos kérdések esetében is, és a saját polgáraiktól származó kezdeményezéseket valósítsanak meg.

A Climathon-mozgalom egy 24-órás hackathon formájában kel életre, melynek során diákok, fejlesztők, vállalkozók a saját városukra szabott klímaváltozással kapcsolatos kihívásokat oldanak meg.

Az EIT Climate-KIC-ről:

Az EIT Climate-KIC az Európai Unió legnagyobb köz- és magánegyüttműködése, mely a klímaváltozással kapcsolatos kihívásokat az innováció szempontjából közelíti meg. Közösségünk több mint 300 partnert számlál az üzleti és tudományos életből, a közszférából és a civil szervezetek képviselői közül. Célunk, hogy egy sikeres, befogadó, a klímaváltozásoknak ellenálló társadalmat hozzunk létre, mely a körkörös gazdaságon és a karbonsemlegességen alapul.

A rendszerszintű változásra összpontosítunk; keressük azokat a területeket, amelyek esetében leginkább szükséges az innováció, hogy felgyorsítjuk a karbonsemlegesség irányába mutató folyamatokat és segítsük az új megoldások hatékony adaptálását. Az EIT Climate-KIC határokon és szektorokon átnyúló platformként ösztönzi az innovációt és segíti elő a transzformációt. Működését az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, az Európai Unió egyik szervezete finanszírozza.

az eredeti hír itt elérhető