Debrecen Hotels

Debrecen rövid története

szerző: pauljavor bejegyzés ideje: 2010 - április - 14
Debrecen rövid története

Debrecen mai területén már ősidők óta laknak emberek. Az ásatások során a rézkorig visszamenőleg tártak fel bizonyítékokat. A környéken felfedezték szkíták, szarmaták és avarok nyomait is.

Debrecen fejlődése földrajzi szempontból mai szemmel nézve érdekes, mivel egy nagy pusztán terül el, álló- és folyóvizektől messze. Régebben az északi oldalán erdőségeket találhattunk, határában nagy vízhozamú volt a Tócó-patak, amely mára jelentéktelenné vált. A város fejlődését jelentősen befolyásolta az, hogy nagy forgalmú utak kereszteződésében helyezkedik el.

Írásos formátumban Debrecen nevével először 1235-ben találkozhatunk, a név török eredetű, jelentése: éljen, mozogjon. Debrecen földbirtokosai a Debreceni nevet viselték. A városi jogot Nagy Lajos király adományozta Debrecennek 1361-ben, és fal nélküli, mezővárosként működött. Évi négy vásár megtartására volt jogosultsága, melyből kettőt, a mai napig is megtartják, természetesen más formában és árukínálattal.

A mai utcanevek őrzik a korábbi céhes tevékenységeknek az emlékét, mivel utcákba rendeződve éltek és dolgoztak a mesterek a XIV. század környékén. A mezőgazdaság is jellemző volt a városra, amely a mai napig érezhető. A kereskedelmi jellegű fejlődést nagyban elősegítette az, hogy 1400-as években a Hunyadiak fennhatósága alá kerül a város, és árumegállító-jogot kaptak.

Az egyházi élet az 1500-as években jelentős fejlődésen ment keresztül Debrecenben. A református hit nagyarányú elterjedésével párhuzamosan egyházi központtá vált, és a mai napig kitart a vallásos eszmék mellett. Erre utal az is, hogy II. János Pál pápa magyarországi látogatása során Debrecent (a kálvinista Rómát) és a nagytemplomot is meglátogatta.

A három részre szakadt Magyarország ütközőpontjába került, mivel az országrészek határain feküdt a város. Hadsereg, és várak hiányában Debrecen nem tudta megvédeni a támadásokkal szemben magát, ezért mindig behódolt az éppen uralkodó hatalomnak.

Debrecen és környékének benépesítésében Bocskai Istvánnak volt jelentős szerepe, a Bocskai szabadságharc után szövetségeseinek, és a hajdúknak területeket és kiváltságokat adott. Ebben az időben letelepített tízezer fő teremtette meg a mai Hajdúság alapjait. (Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hajdúsámson)

A Rákóczi-szabadságharcot követő évtizedekben az ellenreformáció keserítette meg a reformátusok életét, a magyar főurak jelentős részét ismét visszatérítette a katolikus egyházba.

A Debrecent sújtó gyakori tűzvészek sorában az 1811-es nagy tűzvész után alakult ki a belvárosnak a ma ismert szerkezete, majd ezt követően kezdődött el a tudatos városrendezés.

1849-ben az előretörő osztrák seregek elől a magyar kormány Debrecenbe menekül, és itt mondják ki a Habsburg-ház trónfosztását.

Az I. világháború után Debrecennel együtt az ország keleti része román megszállás alá kerül. Majd a román sereg kivonulásakor a városból minden mozdítható értéket elvittek, szinte kifosztották.

A II. világháború véres harcokkal söpör végig a környéken is, melynek hatására Debrecen másodszor is az ország fővárosa lett. 1944 december 21-n itt hívták össze az Ideiglenes Nemzetgyűlést, amely másnap megalakította az Ideiglenes Nemzeti kormányt, ezennel elkezdődött az újjáépítést.

Napjainkban a város vonzerejének tekinthetjük a tudományos intézményeket, egyetemeket, a kulturális rendezvényeket. Remek hagyománnyá vált augusztus 20-i virágkarnevál vagy a különböző művészeti fesztiválok.