Vejkey Imre az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke a parlament keddi ülésén felvetette: a “szkíták” honos népcsoporttá nyilvánításáról szóló kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette 2025-ben, és azt a szükséges ezer, magát szkíta kisebbségnek valló magyar választópolgár támogatta aláírásával.

Rámutatott: a kezdeményezés azonos a 2023-ban benyújtott indítvánnyal, és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) álláspontja szerint új tényt, adatot nem tartalmaz.

Az MTA jelezte: a törvényi feltételek továbbra sem állnak fenn, a bizottság továbbra is azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy ne támogassa a honos népcsoporttá nyilvánítást.

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár az alaptörvényt idézte, jelezve: a Magyarországon élő nemzetiségekre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg, és a nemzetiségi törvényben rögzítették a 13 őshonos nemzetiséget.

A kezdeményezés a törvényi feltételeknek nem felel meg – erősítette meg az államtitkár, hozzátéve: a kormány sem támogatja azt.

Szerinte megfontolandó, hogy ilyen kezdeményezések elsődleges elbírálása ne az Országgyűlés, hanem szakmai fórumok feladata legyen.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka fontosnak nevezte, hogy a parlament nem történelmi, identitáspolitikai vagy érzelmi kérdésben, hanem egy szigorúan jogi természetű eljárásban dönt. A képviselő hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetiségi rendszere stabil alapokon áll, az alaptörvény és a nemzetiségek jogairól szóló törvény egyértelműen rögzíti, hogy kik a honos nemzetiségek.

A kezdeményezés nem felel meg a feltételeknek, nem beszélhetünk élő nyelvről, a legalább egy évszázada fennálló, jogilag értelmezhető közösségi jelenlétről és olyan történelmileg folytonos önszerveződésről sem, amit a törvény megkövetel – jelentette ki.

Vejkey Imre bejelentette, hogy a KDNP nem támogatja a kezdeményezést. Rétvári Bence (KDNP) arról beszélt, hogy egy hozzá forduló állampolgár azt mondta neki, hogy miután elkísérte orvosi vizsgálatra a barátnőjét, az orvos a vizsgálat előtt alá akarta íratni vele a népi kezdeményezést.

Több mint kétezer éve kihaltak

A szkíták egy iráni nyelvű nomád lovas népcsoport volt, amely Kr. e. körülbelül a 8–7. századtól a Kr. e. 3. századig uralta a sztyeppei területeket Közép-Ázsiától a Fekete-tengerig. Eredetileg a mai Dél-Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán vidékén éltek, majd fokozatosan terjeszkedtek a Fekete-tenger északi partvidékére. Híresek voltak lovas tudásukról, íjászatukról és mobilitásukról, ami lehetővé tette számukra a gyors hadmozdulatokat és a kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat.

Társadalmuk törzsi szerkezetű volt, vezetőkkel, akik királyszerű hatalmat gyakoroltak, életmódjuk pedig főként állattenyésztésre és nomád vándorlásra épült. Kiemelkedtek fémművességükben és művészetükben, különösen aranyozott tárgyaik és állatmotívumú díszítéseik révén, amelyek a mai régészeti leletek alapján jól dokumentáltak.

A szkíták kapcsolatban álltak a környező népekkel, például a perzsákkal, a görög kolóniákkal a Fekete-tenger partján, valamint a trákokkal, és aktívan kereskedtek velük. Kr. e. a 6. században a perzsa hadjáratok során képesek voltak visszaverni Dareiosz seregeit, ami a harci képességeiket és mobilitásukat igazolja. A Kr. e. 4. századra azonban fokozatosan visszaszorultak, helyüket pedig más nomád csoportok, például a szarmaták és később a hunok vették át.

Örökségük mindmáig jelentős: művészetük, lótenyésztési és harcmodoruk nagy hatással volt a későbbi sztyeppei népekre, temetkezési szokásaik, például a kurgánok, pedig fontos régészeti forrásként szolgálnak a történészek és régészek számára.

az eredeti hír itt elérhető