„Nem a Dankó utcában, hanem a Karmelitában kellene házkutatást tartani” – megkezdődött Iványi Gáborék pere
2026.02.09Hétfőn tartotta az előkészítő ülést a Pesti Központi Kerületi Bíróság Iványi Gábor és több ellenzéki politikus ügyében indult büntetőperben. A metodista lelkészt és társait hivatalos személy ellen csoportosan elkövetett erőszakkal vádolják a 2022 februárjában történt NAV-razziával összefüggésben – számolt be a Népszava.
Iványi Gábor már a tárgyalás elején kijelentette: „Nem a Dankó utcában, hanem a Karmelitában kellene házkutatást tartani” – mondta a bíróságon.
Súlyos vádak
A vád szerint az érintettek a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) Dankó utcai központjánál „két kézzel tolták” Iványit a pénzügyőrök felé, akik sorfalat álltak a helyszínen. Az ügyészség hét ember ellen emelt vádat, köztük Donáth Anna, Gurmai Zita, Szél Bernadett és Herényi Károly ellen.
Az ügyészség Iványi számára két év – öt évre felfüggesztett – börtönt ajánlott beismerés esetére, a többieknek ennél rövidebb, szintén felfüggesztett szabadságvesztést. A vádlottak azonban egyhangúlag tagadták bűnösségüket és tárgyalást kértek.
Iványi a bíróság előtt hangsúlyozta:
„Átadtunk előtte minden dokumentumot, amit kértek. Mondtam is a hatóság embereinek, hogy nem nálunk kell intézkedni, hanem a Karmelitában és az Országházban.”
Majd hozzátette:
„A rendszerváltáskor azt reméltem, hogy pont ilyen események nem lesznek többé.”
Tiltakozók a bíróság előtt
A Markó utcai bíróság előtt több tucat támogató várta Iványit. A tiltakozók között volt Karácsony Gergely főpolgármester, valamint Rózsa András és Kiss László polgármesterek is. Fekete-Győr András a helyszínen úgy fogalmazott:
„Iványi Gábor szeretetben és békességben végzett segítségnyújtása a szegényeknek és rászorulóknak valójában egy tükör, amelybe belenézve Orbán Viktor egy gonosz, tolvaj arcot lát, amit össze akar törni.”
Iványi maga ironikusan jegyezte meg az épület előtt:
„Nem regisztráltam, de valószínűleg be fognak engedni.”
Majd így beszélt a perről:
„Vannak dolgok, amelyek egy zsarnoki rendszerben inkább kitüntetésnek vagy legalábbis zsarnoki tréfának számítanak.”
Szerinte a per „gonosz tréfa”, és akkor sem rettenne meg, ha letöltendőt szabnának ki rá.
Iványi: nem mi voltunk az erőszakosak
Iványi a bíróság előtt kijelentette: „Csak annyit szerettünk volna elérni, hogy legyen tanúja a hatósági intézkedésnek, amire nem is volt szükség.”
Szerinte a konfliktus gyökere az, hogy az állam jogellenesen elvette a MET egyházi státuszát, miközben továbbra is közfeladatokat látnak el. Azt is állította, hogy nem ők, hanem a pénzügyőrök lökdösték őt, és a felvételeken látszik, hogy hátra tett kézzel állt.
A védelem szerint először azt kell tisztázni, jogszerű volt-e a NAV fellépése, mert csak ezután merülhet fel a hivatalos személy elleni erőszak kérdése. Több tanú, köztük Demszky Gábor meghallgatását és egy videó lejátszását is kérték.
Az ügyész visszautasította, hogy politikai perről lenne szó, és azt mondta: csak azokat vádolták meg, akiket be tudtak azonosítani.
Háttér
A MET 2011-ben veszítette el egyházi státuszát, amit később jogellenesnek minősítettek, mégis csak részlegesen rendezték a helyzetét. A közösség szerint az állam több milliárd forinttal tartozik nekik, miközben folyamatos végrehajtások sújtják intézményeiket.
Az ügy első tárgyalási napját május 4-ére tűzték ki.
“A vizitdíj politikailag bevezethetetlen, de ösztönözni lehetne a felelős betegmagatartást” – interjú Kincses Gyulával
2026.02.09Az egészségügy működésének alapvető problémáiról, a felesleges várakozásokról, az alapellátás szerepéről és a digitalizáció lehetőségeiről tartott előadást Hajdúszoboszlón Kincses Gyula volt Magyar Orvosi Kamara-elnök és Kerekes László főorvos, helyi önkormányzati képviselő. Az esemény végén Kincses Gyula a Debreceni Nap kérdéseire is válaszolt.
– Az előadás végén is elhangzott: sokan feleslegesen foglalnak időpontot, majd nem jelennek meg. Volt erre korábban megoldási kísérlet, például a vizitdíj. Ön szerint mi lenne ma alkalmas eszköz?
– A vizitdíj sok mindenre alkalmas lett volna, de annyi negatív politikai tartalom tapad hozzá, hogy ma gyakorlatilag bevezethetetlennek tartom. Nem gondolom célszerűnek újra elővenni. A valódi kérdés inkább az, hogyan lehetne ösztönözni vagy akár szankcionálni azt, hogy valaki ne foglaljon feleslegesen időpontot, vagy ha mégis, akkor mondja le. Erre kellene valamilyen új megoldást kitalálni.
Amit viszont el tudnék képzelni, az egy bónuszrendszer. Ha valaki szabályosan veszi igénybe az ellátást, eljár a szükséges szűrésekre, felveszi az ajánlott – nem kötelező – oltásokat, akkor kapjon valamilyen pluszt, jutalmat. Ennek ma talán lenne esélye. A vizitdíjnak viszont nincs.
– Ön szerint mi a legnagyobb strukturális probléma a magyar egészségügyben? Van-e olyan terület, amelyet politikától függetlenül el lehetne kezdeni átalakítani?
– Én nem hiszek a részkérdések megoldásában. Ezt csak egyben lehet kezelni: a kórházrendszert, a szakrendeléseket és az alapellátást együtt. Olyan ez, mintha az autópályán a belső sávban lenne KRESZ, a külsőben pedig más szabályok – ez így nem működik.
Alapvetően erőforrásokat kell átcsoportosítani. Az átlagkórházaktól a csúcskórházak felé, onnan pedig a járóbeteg-ellátás irányába. És van még egy terület, amiről kevés szó esik: az ápolás. Szakápolás, ápolási otthonok hiányoznak. Rengeteg kórházban valójában ápolási feladat zajlik, miközben aktív kórházi ágyakat foglalnak el a betegek. Szét kellene választani, hogy mindenki azt csinálja, amit korszerűen és hatékonyan tud.
– Az előadás elején említette, hogy a nagyapja idejében az orvosok sokkal több feladatot láttak el. Hogyan fogadnák ezt ma a háziorvosok?
– A szülésvezetés ma már nem tartozik ide, de sok más igen. A háziorvosok jelentős része rendelkezik olyan jogosítványokkal és tudással, amellyel sokkal több beteget el tudna látni az alapellátásban. Különösen igaz ez azokra, akiknek van más szakvizsgájuk is: belgyógyász, diabetológus, sebész.
Ezt a tudást ma nem használhatják legálisan az alapellátásban. Ezeket az orvosokat ösztönözni kellene, és díjazni azt, ha nem küldik tovább feleslegesen a beteget, hanem helyben ellátják.
– Nagy-Britanniában sok beteg úgy érzi, hogy a háziorvos “a Google-ből” dolgozik. Várható, hogy ez Magyarországon is elterjed?
– Azt nem tudom megerősíteni, hogy az orvosok a Google-ből kérnének tanácsot. Amit viszont igen, az az, hogy egyre inkább informatikai alapon, protokollokkal egyeztetve kell gyógyítani. Az orvosnak van tudása a betegről, megvan a diagnózis, és ezt megerősítheti mesterséges intelligencia vagy szakmai protokollok segítségével. Ezek az eszközök kiválóan használhatók, és használni is kell őket.
– Az előadásban szó volt olyan gyógyszerekről is, amelyek ma már vény nélkül kaphatók. A gyógyszertári láncok elterjedése mennyiben javította az ellátást?
– Egyrészt nem vagyok ennek a területnek a szakértője. Másrészt azt látni kell, hogy a kis településeken komoly gondok vannak. Egy gyógyszertári lánc sokkal könnyebben tud helyettesítéssel, átcsoportosítással működtetni egy patikát, mint egy egyéni vállalkozó. Ha egy kis faluban nyugdíjba megy a gyógyszerész, gyakran nincs, aki átvegye. Egy láncnak több eszköze van erre, mint egy önkormányzatnak – de hangsúlyozom, ebben nem vagyok megfelelően képzett.
– Szóba kerültek a Máltai Szeretetszolgálat mobil rendelői is. Lehet ez megoldás a kistelepüléseknek?
– Ez a modell összetettebb, mint a mobilposta vagy a mobilbank. Itt nem egy teljesen független buszról van szó, hanem egy rendeléshez kapcsolódó kihelyezett ellátásról. Olyan, mintha a postának lenne saját járműve és személyzete, amely egységes rendszerben működik.
A lényeg az, hogy telemedicinával támogatott eszközök kerüljenek közelebb az emberekhez, megfelelő szakmai felügyelet mellett. Ezt jó iránynak tartom.
Orbán Viktor: Brüsszeli rendszert akarunk, vagy magyar rendszert akarunk? (videó)
2026.02.09Orbán Viktor: Brüsszeli rendszert akarunk, vagy magyar rendszert akarunk? (videó)
2026.02.09Orbán Viktor: Brüsszeli rendszert akarunk, vagy magyar rendszert akarunk? (videó)
2026.02.09Nem mond le a brit miniszterelnök
2026.02.09Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette hétfőn, hogy nem kíván távozni a kormányzó Munkáspárt éléről és a kormányfői tisztségből, mivel nem hagyja cserben azokat, akiktől miniszterelnöki megbízatását kapta. A legfrissebb felmérés szerint azonban a britek nagy többsége nem hiszi, hogy Starmer megtarthatja jelenlegi tisztségeit.
A kormányfő hétfő este a Munkáspárt alsóházi frakciójának tagjaival találkozott, és a Downing Street beszámolója szerint 44 képviselői kérdésre válaszolt az utóbbi évtizedek legnagyobb brit belpolitikai botrányává fajult Epstein-ügyben.
A londoni kormányfői hivatal tájékoztatása szerint a képviselők “nagyon jól, több esetben ovációval” fogadták Starmer mondandóját, bár a résztvevők közül többen elmondták a brit sajtónak, hogy az értekezleten elhangzottak “erőteljesen sarkos kérdések” is.
A brit belpolitikát annak nyomán borította el a botrány, hogy az utóbbi napokban súlyosan terhelő adatok kerültek nyilvánosságra az Egyesült Államokban Peter Mandelsonról, Nagy-Britannia volt washingtoni nagykövetéről, akit Starmer nevezett ki a posztra 2024-ben.
Mandelson, aki az 1990-es években, Tony Blair pártvezetői időszakában a Munkáspárt “New Labour” címmel meghirdetett teljes átalakításának irányítója és főideológusa volt, igen szoros baráti viszonyban állt Jeffrey Epstein néhai amerikai pénzemberrel, aki fiatal nők – nem egyszer gyermekkorú lányok – sérelmére elkövetett súlyos szexuális bűncselekmények miatt többször is megjárta a börtönt. Legutóbb 2019 nyarán vették ismét őrizetbe hasonló vádakkal, de nem sokkal később meghalt New York-i börtöncellájában.
Már hónapokkal ezelőtt is több olyan emailüzenet nyilvánosságra került az Egyesült Államokban, amelyek Mandelson és Epstein szoros kapcsolatáról tanúskodtak.
Ezeknek az információknak a hatására Yvette Cooper brit külügyminiszter Starmer utasítására tavaly szeptemberben visszavonta Mandelson nem egészen egy évvel korábban kezdődött washingtoni nagyköveti megbízatását.
Az amerikai igazságügyminisztérium nemrégiben újabb többmillió oldalnyi dokumentumot, valamint több százezer fotót és videót hozott nyilvánosságra az Epstein-ügyről, és ebben a hatalmas anyagban számos új, súlyosan terhelő részlet szerepel Peter Mandelson és Epstein igen szoros kapcsolatairól.
A legnagyobb horderejű új információk közé tartozik, hogy Mandelson a 2007-2008-as globális pénzügyi válság idején bizalmas kormányzati iratokat szolgáltatott ki Gordon Brown akkori brit miniszterelnök válságkezelési terveiről és költségvetési intézkedéseiről Epsteinnek, aki a hatósági gyanú szerint ezeknek a titkosított információknak a birtokában bennfentes kereskedési tranzakciókat is lebonyolíthatott.
A Scotland Yard az ügyben bűnügyi eljárást kezdett, és a nyomozók Mandelson több lakóingatlanában házkutatásokat tartottak, bár a volt politikust nem vették őrizetbe.
A súlyos botrány miatt Starmerre saját pártjának számos vezető tisztviselője komoly nyomást gyakorol annak érdekében, hogy távozzon a Munkáspárt éléről és a kormányfői posztról. Köztük volt Anas Sarwar, a Labour skóciai tagozatának vezetője is, aki hétfőn külön sajtértekezleten szólította fel Keir Starmert a lemondásra.
Starmer távozásának szorgalmazói arra hivatkoznak, hogy a kormányfő tudott Mandelson és Epstein szoros kapcsolatairól, amikor kinevezte a veterán munkáspárti politikust a brit diplomáciai külszolgálat legrangosabb tisztségének számító washingtoni nagyköveti posztra.
A Labour képviselőcsoportjával tartott hétfő esti megbeszélésén azonban a kormányfő közölte: miután kemény harcok árán kapott esélyt a 2024-es választásokon arra, hogy átalakítsa az országot, nem fogja csak úgy visszaadni a választóktól kapott mandátumát, nem menekül el az ország sorsáért viselt felelőssége elől és több elődjével ellentétben nem dönti káoszba távozásával Nagy-Britanniát.
Starmer felidézte, hogy vezetésével a Munkáspárt földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a 2024-es parlamenti választáson.
A brit választók csaknem kétharmada azonban nem hiszi, hogy Keir Starmer megtarthatja jelenlegi tisztségeit a Munkáspárt és a kormány élén.
A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov hétfő este ismertetett, 7019 választó bevonásával elvégzett felmérése szerint a britek 63 százaléka valószínűtlennek tartja, hogy Starmer az idei év végén is a Downing Street 10. alatti kormányfői rezidencia lakója lesz, és csak 22 százalék gondolja úgy, hogy a jelenlegi miniszterelnök a helyén maradhat 2026 után is.
A YouGov kimutatása szerint még a Munkáspárt szavazóinak 51 százaléka is azt valószínűsíti, hogy 2026 végén már nem Keir Starmer lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke.
(MTI)
Fekete László nagyon szorít a Fidesznek, Kocsis Máté oldalán szállt be a kampányba
2026.02.09Kocsis Máté oldalán igyekszik segíteni a Fidesz győzelmét Fekete László egykori kézilabdázó és erősember.
Fekete – aki az előző választáson a Mi Hazánk oldalán bukkant fel – közös fotón és videón is szerepel a Fidesz frakcióvezetőjével, utóbbin – bár Feketének nincs sok köze ehhez a sporthoz – szkanderoznak is egyet.
Kocsis a videóban arról beszél, hogy van, amikor ki lehet kapni – a Fekete Lászlóval való szkander ilyen, de – és itt átveszi a szót Fekete:
“A választáson nem fognak titeket lenyomni!”
Majd néhány kocka erejéig Kocsis Máté bemutatja, milyen erős volt fénykorában Fekete László, aki a közhiedelemmel ellentétben soha nem volt a világ legerősebb embere.
Kiara Lord teljesen kiakadt! Olyat tett Stohl András a Nagy Ő-ben, amire még nem volt példa
2026.02.09Szekszárdon folytatta országjárását Orbán Viktor (videó)
2026.02.09Akkugyáras szennyezés: “Miért hallgat Papp Zsolt, Fórizs László és Kiss Attila?” – Göröghné felkérdezte a fideszesek
2026.02.09Göröghné Bocskai Éva, Hajdúböszörmény polgármestere is megszólalt a ma napvilágot látott botrány kapcsán, miszerint a kormány elhallgatta, hogy a gödi Samsung gyár súlyosan mérgezte a lakosságot.
A városvezető, aki egyben a Tisza térségi országgyűlési képviselőjelöltje is, felidézte: a kormány tudott arról, hogy a gyár működésével kapcsolatban súlyos, mérgező szennyeződés történt, amelynek mértékét a hatóságok elől el is hallgatták, ennek ellenére az üzemet nem zárták be, és nem függesztették fel a működését a kivizsgálás végéig.
Érthetetlennek nevezte, hogyan hagyhatta a Fidesz-kormány, hogy egy ilyen helyzetben tovább működjön egy akkumulátorgyár, miközben az ott dolgozó családapák és családanyák egészségét veszélyeztette. Amikor erről olvasott, óhatatlanul az jutott eszébe: mi lett volna, ha mindez itt, a Hajdúságban történik meg.
A polgármester szerint nem hallani sem a korábbi, sem a jelenlegi fideszes önkormányzati képviselők, sem a fideszes országgyűlési jelöltek hangját.
Konkrét neveket is említett: miért hallgat Papp Zsolt, Fórizs László, Kiss Attila.
Mint írta, nem hallja a felháborodást, nem hallja az aggodalmat, nem hallja a kivizsgálást követelő megszólalásokat. Akkor sem hallották őket, amikor a kormány a helyiek tiltakozása ellenére telepítette a 30 aranykoronás hajdúsági termőföldre Magyarország legnagyobb akkumulátorgyárát.
Felidézte, hogy polgármesterként megtették a maguk részét: 2025-ben módosították a Helyi Építési Szabályzatot, hogy Hajdúböszörmény közigazgatási területén ne lehessen akkumulátorgyártással vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységgel foglalkozni. Ugyanakkor mindannyian tudják, hogy egy akkumulátorbarát Fidesz-kormány egyetlen rendelettel felülírhatja a helyiek akaratát.
Ezért – mint írta – valódi változásra van szükség. Április 12-e után a Tisza kormánya nem fogja hagyni, hogy a helyi közösségek akaratával ellentétesen létesüljenek akkumulátorgyárak, felelős, szigorú szabályozást vezetnek be, és be is fogják tartatni. A szabályokat megszegő üzemeket szükség esetén bezáratják.
Zárásként hangsúlyozta: a Tisza megvédi az embereket, Hajdúböszörményt megvédtük, és hiszem, hogy Magyarországon is erre van most a legnagyobb szükség.
Akkugyáras szennyezés: “Miért hallgat Papp Zsolt, Fórizs László és Kiss Attila?” – Göröghné felkérdezte a fideszesek
2026.02.09Göröghné Bocskai Éva, Hajdúböszörmény polgármestere is megszólalt a ma napvilágot látott botrány kapcsán, miszerint a kormány elhallgatta, hogy a gödi Samsung gyár súlyosan mérgezte a lakosságot.
A városvezető, aki egyben a Tisza térségi országgyűlési képviselőjelöltje is, felidézte: a kormány tudott arról, hogy a gyár működésével kapcsolatban súlyos, mérgező szennyeződés történt, amelynek mértékét a hatóságok elől el is hallgatták, ennek ellenére az üzemet nem zárták be, és nem függesztették fel a működését a kivizsgálás végéig.
Érthetetlennek nevezte, hogyan hagyhatta a Fidesz-kormány, hogy egy ilyen helyzetben tovább működjön egy akkumulátorgyár, miközben az ott dolgozó családapák és családanyák egészségét veszélyeztette. Amikor erről olvasott, óhatatlanul az jutott eszébe: mi lett volna, ha mindez itt, a Hajdúságban történik meg.
A polgármester szerint nem hallani sem a korábbi, sem a jelenlegi fideszes önkormányzati képviselők, sem a fideszes országgyűlési jelöltek hangját.
Konkrét neveket is említett: miért hallgat Papp Zsolt, Fórizs László, Kiss Attila.
Mint írta, nem hallja a felháborodást, nem hallja az aggodalmat, nem hallja a kivizsgálást követelő megszólalásokat. Akkor sem hallották őket, amikor a kormány a helyiek tiltakozása ellenére telepítette a 30 aranykoronás hajdúsági termőföldre Magyarország legnagyobb akkumulátorgyárát.
Felidézte, hogy polgármesterként megtették a maguk részét: 2025-ben módosították a Helyi Építési Szabályzatot, hogy Hajdúböszörmény közigazgatási területén ne lehessen akkumulátorgyártással vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységgel foglalkozni. Ugyanakkor mindannyian tudják, hogy egy akkumulátorbarát Fidesz-kormány egyetlen rendelettel felülírhatja a helyiek akaratát.
Ezért – mint írta – valódi változásra van szükség. Április 12-e után a Tisza kormánya nem fogja hagyni, hogy a helyi közösségek akaratával ellentétesen létesüljenek akkumulátorgyárak, felelős, szigorú szabályozást vezetnek be, és be is fogják tartatni. A szabályokat megszegő üzemeket szükség esetén bezáratják.
Zárásként hangsúlyozta: a Tisza megvédi az embereket, Hajdúböszörményt megvédtük, és hiszem, hogy Magyarországon is erre van most a legnagyobb szükség.
“Egyetlen városvezető sem cipelt még itt babakocsit” – Nagyállomás, Debrecen, 2026
2026.02.09„Nincs működő ország működő vasút nélkül” – fogalmazott közösségi oldalán Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt debreceni országgyűlési képviselőjelöltje, aki szerint a magyar vasút jelenlegi helyzete sok utas számára egyre nehezebben elviselhető.
Bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években több vasúti fejlesztés elmaradt, uniós források vesztek el, mozdonybeszerzések maradtak el, miközben a járművek, a pályák és az állomások állapota folyamatosan romlik. Véleménye szerint mindez a MÁV mindennapi működésében is érezhető.
Külön kitért Debrecenre és a Nagyállomásra is, amely szerinte jól példázza a problémákat. Úgy véli, az állomás jelenlegi állapota nemcsak esztétikai kérdés, hanem a mindennapi közlekedést is megnehezíti. Példaként említette, hogy babakocsival, kisgyerekkel közlekedni az épületben komoly kihívást jelent, ami sok család számára okoz nehézséget.
Tárkányi Zsolt szerint az utasok rendszeresen szembesülnek késésekkel, lassújelek miatti araszolással, klíma nélküli kocsikkal, valamint azzal is, hogy sok esetben a helyjegy szerinti ülőhely sem áll rendelkezésre. Úgy fogalmazott: ezek a tapasztalatok a vasutat használók mindennapjainak részévé váltak.
A debreceni Nagyállomás aluljáróját is megemlítette, ahol – mint írta – jelenleg beázás és ideiglenes megoldások (vödrökben gyűjtik a vizet) jelzik a felújítás szükségességét. Szerinte a város egyik legfontosabb közlekedési csomópontja méltóbb állapotot érdemelne.
Tárkányi arra is emlékeztetett, hogy három évvel ezelőtt az RTL riportot készített az ő vasúti tapasztalatairól, amely szerinte jól bemutatja, milyen mindennapi gondokkal találkoznak az utasok.
Fotó: Facebook/Tárkányi Zsolt
Tragikus hirtelenséggel elhunyt a szeretett hajdú-bihari háziorvos
2026.02.09Tragikus hirtelenséggel elhunyt a szeretett hajdú-bihari háziorvos
2026.02.09Halálos balesettel indult a hét – felkavaró képeken a brutális ütközés
2026.02.09Online az oldalon
Most
☆ 2134 ☆
Felhasználó Online
Simple stat
Latest Apple News
