Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke és Burány Árpád, a párt alelnöke bemutatta Debrecenben, a Depolit rendezvényén a 2RK értékrendjét és választási stratégiáját.

Vona elmondta: a Második Reformkor 2023 szeptemberében lépett nyilvánosság elé, de 2022 nyarától kezdve már szervezték a közösséget. A 2022-es ellenzéki választási vereség után úgy érezték, hogy az ellenzéki oldalon űr keletkezik, ezért új politikai szereplőként létre kívánták hozni saját alternatívájukat. A párt radar alatt épült, kezdetben 10–15 fővel, később 30-cal, majd 100 taggal, amikor 2023 őszén zászlót bontottak.

A stratégia szerint 2023 végére a 3%-os támogatottság elérése volt a cél – amit szerinte megvalósítottak –, majd ebből ráfordulva tervezték az európai parlamenti választásokat. Januárra már uniós felmérés is mandátumot jósolt számukra, azonban – mint fogalmazott – „2024 februárja mindent átírt, jött a Tisza áradása”. A Tisza Párt megjelenése az ellenzéki szavazókat átrendezte: a felmérések szerint a Második Reformkor támogatóinak 74%-a pártolt át. A párt jelenleg körülbelül 1%-on áll.

Vona Gábor centrumpártként határozta meg a Második Reformkort. Mint mondta, a tagok értékrendje – és az ő személyes politikai megélése is – egyszerre tartalmaz liberális, konzervatív, szociáldemokrata és nemzeti elemeket. „Egyikről sem szeretnénk lemondani a másikért” – fogalmazott. A 21. századi politikai iránytűjükként az emberi méltóságot nevezte meg, amit az új humanizmus eszméjével írnak le.

A program fő elemei között kiemelte:

• online népszavazás évente kétszer, három kérdéssel – egyet a kormánypártok, egyet az ellenzéki pártok, egyet pedig a civil szféra javasolna;

• pártmentes önkormányzatiság, amely szerint a települési önkormányzati választásokon csak helyi civil szervezetek indíthatnának jelölteket;

• az egészségipar stratégiai ágazattá tétele, amely magyar munkaerőre, magyar tudásra és magyar profittermelésre épülne.

Kritikaként Vona hangsúlyozta: az akkumulátorgyártás szerinte nem Magyarország jövője, mivel nem hazai tudásra és nem hazai profitra épül, szemben az egészségiparral, amelyben a gyógyszergyártástól a gyógyturizmusig több magyar iparág kapcsolható össze. Kifogásolta, hogy a magyar kormány 2024 szeptemberében kivette az egészségipart a stratégiai ágazatok köréből, miközben az Európai Unióban továbbra is az. A párt 2025 tavaszára országos egészségipari konferenciát szervez.

A jövő évi választásokkal kapcsolatban Vona elmondta: a Második Reformkor csak 2025 január–február fordulóján dönt arról, hogy indít-e jelölteket és állít-e országos listát. „Nem akarjuk elhamarkodni. Nem tudjuk még, mi lesz a Tisza Párttal, milyen jelöltjei vannak, és jelentenek-e garanciát a valódi változásra.”

Hozzátette: a párt szerint elengedhetetlen, hogy még a választások előtt nyílt vita és írásos megállapodás szülessen három alapkérdésben:

• az alaptörvényről,

• a médiaszabályozásról,

• valamint a választójogi törvényről.

„Zsákbamacskát már láttunk 2010-ben. A változásnak nem szabad úgy megtörténnie, hogy csak bízunk benne, jobb lesz.”

Beszélt arról is, hogy komoly aggályokat lát annak lehetőségében, hogy néhány év múlva „nemcsak óellenzékről és új ellenzékről, hanem ófideszről és új Fideszről” beszéljünk. Magyar Pétert illetően felvetette: pszichológiailag alkalmas-e az ország egyesítésére egy kétharmados NER után – a döntést szerinte végső soron a választók mondják ki áprilisban.

Vona a Tisza szavazóitól is felelős hozzáállást kért: „Ne csak lelkesedés legyen, hanem elvárás és garanciakövetelés is.” Szerinte a kormányváltás önmagában nem cél: „Nem mindegy, hogy ki és hogyan váltja le a kormányt. A ‘mindegy, csak menjen’ hozzáállás igénytelenség a hazánkkal szemben.”

Zárásként hangsúlyozta a vita fontosságát: a Második Reformkor a konstruktív, értelmes vitát tartja a demokrácia alapjának, nem az egymás elleni kiabálást. „A vita pártja vagyunk – bárkivel, bármikor.”

az eredeti hír itt elérhető