“Mossa ki a száját a vécékefével” – Lázár János szívesen intéz akkugyárat a böszörményieknek
2026.02.23Papp Zsolttal, Hajdú-Bihar megye 6. számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselőjelöltjével tartott fórumot, vagyis úgynevezett Lázárinfót Hajdúböszörményben az építési és közlekedési miniszter.
Lázár Jánost a Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium rendezvénytermében néhány száz, többségében fideszes érdeklődő fogadta. Kritikus hangból itt viszonylag kevés hallatszott, de az emlékezetes marad.
A fórumon számos helyi és környékbeli fideszes politikus is megjelent. Az első sorokban foglalt helyet Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke, kissé hátrább Kiss Attila volt fideszes polgármester, jelenlegi önkormányzati képviselő, valamint Fórizs László, aki szintén fideszes színekben városatyáskodik. Hajdúböszörmény roma önkormányzatát az esemény talán leglelkesebb bekiabálója és tapsolója, Nagy Sándor képviselte. A szintén felszólaló Nagy Péter Martin, a BHO önkormányzati képviselője viszont keményen beolvasott Lázárnak, nem is titkolta, hogy csak ezért jött el a fórumra.
Megjelent a rendezvényen Balmazújváros képviseletében Varga Marina polgármester és Tóth Attila alpolgármester – szintén fideszesek, továbbá a balmazújvárosi roma önkormányzat elnöke, Vadász István Ferenc.
Az újfehértói, de Lázár által “igazi hajdúságiként” jellemzett Papp Zsolt bemutatkozásában hangsúlyozta, mindig el szokta mondani, hogy ő Papp Zsolt. Új jelöltként indul a választáson, miután a körzet eddigi országgyűlési képviselője, Tiba István nem indul újra a mandátumért. A jelölt szerint a kampányban nem ígéretekről, hanem megvalósítható tervekről kívánnak beszélni, amelyek a Hajdúság fejlődését szolgálják.
A fórum elején kisebb szóváltás alakult ki a közönség egy része és a felszólalók között, Lázár János többször nyugalomra és türelemre intette a jelenlévőket, majd a kérdések előtti bevezetőjében országos politikai és gazdasági témákat érintett.
A miniszter köszönetet mondott a korábbi választásokon kapott támogatásért, és kitért a 2022-es országgyűlési és a 2024-es önkormányzati választási eredményekre is.
Lázár János nehezményezte, hogy a város jelenlegi, a fideszes Kiss Attilát elzavaró polgármestere, Görögné Bocskai Éva merészel tiszás színekben indulni az országgyűlési képviselőválasztáson. Érdekes módon a hajdúsámsoni polgármester, Antal Szabolcs hasonló ambícióit nem említette. Lázár szerint Göröghné a 2026-os választáson „megalázó vereséget” fog szenvedni Papp Zsolttal szemben.
Beszédének jelentős részében a nemzetközi helyzetet és az orosz–ukrán háborút értékelte. Azt állította, hogy amennyiben Ukrajna elzárná a Magyarországra érkező kőolajszállítást, az üzemanyag ára akár ezer forintra is emelkedhetne. A miniszter szerint a választás tétje az, hogy Magyarország kimarad-e a háborús konfliktusból, és bírálta az ellenzéki pártokat – különösen a Tisza Pártot – amiatt, hogy szerinte nem a magyar érdekeket képviselik ebben a kérdésben.
Lázár János úgy fogalmazott: a következő időszak döntéseinek „személyes következményei” lesznek az emberek életére nézve. Beszélt a sorkatonaság több európai országban zajló vagy tervezett visszavezetéséről is, és hangsúlyozta, hogy Magyarországnak minden háborús konfliktusból ki kell maradnia.
A miniszter a térség jövőjéről szólva arról beszélt, hogy a Debrecen környéki településeken további kiköltözési hullámra és az ingázás erősödésére számít.
Mint fogalmazott, belátható időn belül Hajdúböszörményben, Balmazújvárosban és Hajdúszoboszlón is nőni fog a lakosságszám, ami nagyobb forgalmat és több gépjárművet jelent majd az utakon. „Ehhez kell a tömegközlekedés” – hangsúlyozta, utalva a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének szükségességére.
Az ipari parkok kérdésében úgy fogalmazott: egyetért azzal, hogy a Debrecentől számított 15–20 kilométeres körzetben – északon, délen, keleten és nyugaton egyaránt – a települések ipari parkokat létesítsenek. Bírálta ugyanakkor azokat az önkormányzatokat, amelyek szerinte már megítélt állami támogatásról mondanak le.
„Nem értem, ha egy város 4-5-600-700 millió forint támogatást kap, miért adja vissza. Ez mindig hiba”
– mondta. Hozzátette: nincs garancia arra, hogy egy későbbi időpontban ugyanilyen feltételekkel újra elérhető lesz a forrás. Saját polgármesteri tapasztalataira hivatkozva azt mondta: ha a kormány támogatást ad, azt – függetlenül attól, melyik kormányról van szó – meg kell próbálni megtartani.
Az ipari park kapcsán szóba került az akkumulátorgyár kérdése is, amely a helyi kampány egyik központi témájává vált. Lázár János határozottan cáfolta, hogy valaha is napirenden lett volna ilyen beruházás Hajdúböszörményben.
Azt mondta: 2012 óta vesz részt kormányüléseken, hozzáfér a beruházási tervekkel kapcsolatos dokumentumokhoz, és állítása szerint „még gondolat szintjén sem” merült fel akkumulátorgyár építése a városban. Szerinte az erről szóló állítások alaptalanok, és politikai kampánycélokat szolgálnak.
Hozzátette ugyanakkor: Magyarországon számos település örülne egy jelentős ipari beruházásnak, így akár akkumulátorgyárnak is. „Az ország 3150 településéből 2800 holnap sorba állna egy ilyen beruházásért” – fogalmazott.
A miniszter azt mondta, megérti, ha vannak, akik a mezőgazdasági területek védelmét tartják elsődlegesnek, és óvatosak az ipari fejlesztésekkel kapcsolatban. Ugyanakkor szerinte „minden híresztelést nem kell elhinni”, és a döntéseket tényekre alapozva érdemes meghozni.
„De ha egyébként kell akkumulátorgyár, ha végén mégis arra jutnak, hogy kell akkumulátorgyár, akkor szóljanak, mert majd megnézzük”
– vicceskedett Lázár János.
Egy önkormányzati képviselő a volt Tungsram-telephely környezetszennyezésének ügyét hozta szóba, amely több száz ingatlant érint, és amelyre az elmúlt években jelentős összegeket fordítottak kármentesítésre. A kérdező azt tudakolta, milyen garanciák vannak arra, hogy a tartós környezetkárosodás ne korlátozza a városrész fejlődését.
Lázár János válaszaiban a Debrecen környéki közlekedési fejlesztésekről, vasúti korszerűsítésekről, útépítésekről és a tervezett körforgalom megvalósításáról beszélt, valamint a térség gazdasági növekedésével összefüggő infrastrukturális beruházásokat sorolta.
A fórum második felében több alkalommal alakult ki feszült hangulat a hozzászólások során. A moderálás kapcsán vita bontakozott ki arról, hogy önkormányzati képviselők vagy választópolgárok kapjanak-e elsőbbséget a kérdezésnél. Lázár János arra kérte a jelenlévőket, hogy őrizzék meg a nyugalmukat, és hangsúlyozta: minden résztvevőnek lehetőséget kell adni a megszólalásra.
A Hajdu Gazdakör elnöke az agrárium jövőjéről és a vidékfejlesztési elképzelésekről kérdezte a minisztert. Felvetette, hogy a Debrecen környéki térség – különösen Hajdúböszörmény – miként kapcsolódhatna egy új, hazai élelmiszeripart erősítő modellhez, valamint szóba hozta a magyar termékek nagyobb arányú jelenlétének szükségességét a kiskereskedelemben.
Ezt követően Vadász István Ferenc, a balmazújvárosi roma önkormányzat elnöke szólalt fel, aki a munkavállalás és a tanulás fontosságát hangsúlyozta a roma közösség számára, és elismerően szólt a miniszter korábbi, a cigánysággal kapcsolatos bocsánatkéréséről. Hozzászólása végén politikai támogatásáról biztosította a kormánypárti jelöltet.
A fórum legkeményebb felszólalása Nagy Péter Martin (Böszörményi Harmadik Oldal Egyesület) nevéhez fűződik. A fiatal önkormányzati képviselő kifogásolta, hogy a rendezvényt közintézményben tartják, kampányeseménynek minősítette azt, és bírálta a kormány elmúlt 16 évének teljesítményét, amelyet „nepotizmussal, korrupcióval és hozzá nem értéssel” jellemzett. Kérdéseket tett fel a külföldön munkát vállaló magyarok számáról, valamint Lázár János korábbi politikai kijelentéseiről és személyes vagyoni helyzetéről is.
Nagy Péter Martin Lázár romákkal kapcsolatos kijelentéseire egy cigány barátja szavaival reagált:
“Fogjon egy vécékefét, nyomjon rá fogkrémet, és mossa ki a szart a szájából.”
A helyi romák képviseletében Nagy Sándor kisebbségi önkormányzati elnök szólalt fel. Elmondta, hogy nyolcgyermekes családapa, és Hajdúböszörmény 6-os körzetében azon dolgoznak majd, hogy Papp Zsoltot bejuttassák a parlamentbe. Kijelentette, a Fidesz és a béke mellett vannak, képviselőtársa (Nagy Péter Martin) felszólalása miatt pedig elnézést kér.
A miniszter válaszában a hangnemet méltatlannak nevezte a városhoz, és arra kérte a helyi politikusokat, hogy Hajdúböszörmény tekintélyét szem előtt tartva vitázzanak. Úgy fogalmazott: a választási kampányban sok minden belefér, de szerinte a város polgárai magasabb színvonalú közéletet érdemelnek.
Egy kisgyermeke anyuka a Bocskaikert és Debrecen közötti, hiányzó kerékpárútszakasz megépítésének ügyét vetette fel. Elmondása szerint a tervek és engedélyek már évek óta rendelkezésre állnak, de a beruházás nem indult el. Lázár János ígéretet tett arra, hogy utánajár a projekt állásának, és egyeztet a minisztérium illetékeseivel.
A közintézményben tartott fórum kérdésére reagálva a miniszter azt mondta: álláspontja szerint a kampányidőszakban a közintézményeknek biztosítaniuk kell az egyenlő hozzáférést a politikai rendezvények számára, amennyiben azok a jogszabályoknak megfelelően zajlanak. Papp Zsolt hozzátette: a helyszínt szabályosan kibérelték, a szükséges engedélyeket beszerezték.
A gazdasági kérdésekre adott hosszabb válaszában Lázár János a bérek emelkedését és a foglalkoztatottság növekedését emelte ki az elmúlt másfél évtized eredményeként. Célként nevezte meg az egymillió forintos bruttó átlagbér és az ezer eurós minimálbér elérését, amelyet szerinte magas hozzáadott értékű ipari beruházásokkal és a hazai élelmiszeripar megerősítésével lehet biztosítani.
Részletesen beszélt az agrárium nehézségeiről is, különösen az ukrán mezőgazdasági termékek európai piaci jelenlétének hatásáról, valamint az éghajlati kihívásokról. Úgy fogalmazott: a következő években a mezőgazdaság komoly kihívások előtt áll, ezért szerinte szükség van a hazai élelmiszerlánc megerősítésére és a magyar termékek nagyobb arányú feldolgozására és értékesítésére.
A külföldön dolgozó magyarok kérdésére reagálva azt mondta: nem a külföldi munkavállalás ténye a probléma, hanem az, ha a fiatalok nem térnek vissza. Állítása szerint ma Magyarországon munkaerőhiány van, és a kormány a foglalkoztatás bővítésével, lakhatási támogatásokkal és családpolitikai intézkedésekkel igyekszik ösztönözni a hazatérést.
A fórum végén újabb kérdés érkezett az orosz–ukrán háború és az energiaszállítások ügyében. A felszólaló vitatta a miniszter korábbi állításait az üzemanyagárak várható alakulásáról, és részletes adatokat sorolt fel az európai árakról és az adóterhelésről.
Szijjártó Péter sokkolónak és egyben felháborítónak nevezte Kaja Kallas kijelentését
2026.02.23Szijjártó Péter sokkolónak és egyben felháborítónak nevezte Kaja Kallas kijelentését
2026.02.23Szijjártó Péter sokkolónak és egyben felháborítónak nevezte Kaja Kallas kijelentését
2026.02.23„Én csak azért jöttem, hogy beolvassak magának” – helyi képviselő állt bele Lázár Jánosba a böszörményi Lázárinfón
2026.02.23Új részletek a Debrecen Maratonról! Újabb bejelentést tettek a szervezők
2026.02.23Hihetetlen! Egy hét sem telt el, és újabb milliomost köszönthet a hajdú-bihari település
2026.02.23„Mindent látó” traffipax-sereg és az országban egyedülálló közlekedési rendszer jöhet Debrecenbe!
2026.02.23Nagy volt a baj? Mentősök és rendőrök lepték el a Nagyállomás környékét – fotókkal
2026.02.23Ez durva lesz! A jégeső és a viharos szél még csak a kezdet Hajdú-Biharban!
2026.02.23Bennfentes kereskedelem gyanújával nyomoznak Magyar Péter ügyében
2026.02.23Arra senki sem volt felkészülve, ami a Séfek Séfében következik (videó)
2026.02.23Orbán Viktor bruttó egymillió forintos átlagbér ígéretével könyörög a szavazatokért
2026.02.23Az ukránok nyíltan fenyegetik a magyar kormányt és személyesen annak vezetőit is, de a nemzeti kormány nem enged semmilyen zsarolásnak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt arról, hogy Ukrajna blokkolja az olajszállításokat a Barátság kőolajvezetéken. Orbán Viktor kiemelte: Brüsszelnek kötelessége lenne, hogy Magyarország oldalára álljon, de nem teszi.
Orbán Viktor azt mondta, a “nemzeti kormány” semmilyen fenyegetés hatására sem tér el a programjától, és alkotmányos esküjének megfelelően, kizárólag a magyar emberek érdeke szerint cselekszik, és semmilyen külhatalom követelésének nem enged. “Ragaszkodunk függetlenségünkhöz és szuverenitásunkhoz” – fogalmazott.
Kiemelte: az ukrán állam 2014-ben társulási megállapodást kötött az Európai Unióval, és vállalta, hogy a rajta keresztülhaladó, az Európai Unió tagországaiba tartó energiatranzit sérthetetlen. Magyarország olajellátását tehát Ukrajna az uniós társulási szerződés értelmében köteles biztosítani, és végképp nem használhatja politikai fegyverként. Amit Ukrajna tesz, az a megállapodás nyílt felrúgása – hangsúlyozta.
A kormányfő úgy értékelt: Brüsszel magatartása az ügyben “legalábbis kétértelmű”, mert az Európai Unióról szóló szerződés az unió kötelességévé teszi, hogy egy harmadik féltől érdeksérelmet elszenvedő tagállam segítségére siessen. Brüsszel kötelessége lenne, hogy Magyarország oldalára álljon, de nem teszi.
Köztudott, hogy Magyarország és Brüsszel álláspontja a háború, Ukrajna pénzelése és Ukrajna uniós tagsága ügyében is ellentétes. Mégis, a jelenlegi helyzetben Brüsszelnek Magyarország érdekét kell képviselnie – hülyítette a híveket, hozzátéve: a tény, hogy nem teszi, súlyos szerződésszegés Magyarország rovására.
Brüsszel a tagállam Magyarország helyett az unión kívüli Ukrajna oldalára állt
– hazudozta Orbán Viktor.
“Brüsszel, Ukrajna” és egyéb baromságok
Kijelentette, Brüsszel szövetségre lépett az ukránokkal. Brüsszel és Kijev egyetért abban, hogy amíg nemzeti kormány van Magyarország élén, addig nem képesek végrehajtani a terveiket. Mindez 50 nappal a választás előtt történik, így ez nyílt beavatkozás a magyarországi választásokba – emelte ki a miniszterelnök, hozzátéve, okkal feltételezi, hogy mindennek az a célja, hogy az erőviszonyokat Brüsszel és Kijev szándéka szerint módosítsa. “De emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy Magyarországon ebben az ügyben majd a magyar emberek fognak dönteni” – jegyezte meg.
A miniszterelnök elmondta azt is: a kormány az ukránok által előidézett vészhelyzetet elhárította. A stratégiai olajtartalékokat megnyitották, az ország energiaellátását biztosították.
Most mindenki láthatja, átélheti a valóságban, mit is jelent a leválás az orosz energiáról: az veszélyhelyzetet idézne elő, és anyagilag magyar családok százezreit tenné tönkre. Az ezer forintos benzinár és a többszörösére nőtt háztartási rezsiszámla a családok számára egyértelműen kifizethetetlen lenne
– kamuzta.
Megjegyezte: a nagy nyugati energiacégek, mint a Shell ezen jól keresnének, de a magyarok megszenvednék. A kormány márpedig nem az energiacégek vagy a Shell, hanem az emberek oldalán áll – hangsúlyozta Orbán Viktor, ismertetve, hogy hétfő reggel a nyugati és az orosz olaj közötti árkülönbözet hordónként 13 dollár volt.
Aki azt állítja, hogy a rezsicsökkentés orosz energia nélkül is fenntartható, “vagy szamár vagy hazudik” – jelentette ki Orbán Viktor.
A kormány válaszlépéseiről szólva elmondta: Szlovákiával egyeztetve leállították az Ukrajnába irányuló dízelszállítmányokat. Ezen túl a kormány megvétózta az Ukrajnának korábban Magyarország részvétele nélkül, bennünket nem terhelő módon megítélt 90 milliárd euró folyósítását.
A kormány úgy döntött, hogy hétfőn megvétózza az elfogadás előtt álló 20. háborús szankció csomagot is – közölte Orbán Viktor. Kiemelte: hétfőn Brüsszelben bejelentették, hogy amíg Ukrajna nem engedi át az orosz kőolajat Magyarországra, addig minden Ukrajnát támogató brüsszeli döntést meg fognak akadályozni.
Emlékeztetett: az “ukrán-orosz” (mintha nem Putyin kezdte volna, ugye – a szerk.) háborúban hetente 9 ezer ember esik el vagy válik hadirokkanttá, ez pótolhatatlan veszteség és felfoghatatlan tragédia.
Hozzátette, a háború hihetetlen anyagi erőfeszítéseket emészt föl: az Európai Unió Ukrajnára eddig mintegy 200 milliárd eurót költött. Az áram és a földgáz ára Európában három-négyszerese az amerikai és a kínai áraknak. Európa saját maga számolja fel a versenyképességét – mondta rámutatva: ilyen energiaár-különbözet mellett az európai vállalatok nem tudnak, mert nem is tudhatnak versenyezni a kínai és az amerikai cégekkel.
Hangsúlyozta: az elmúlt években egymillió munkahely szűnt meg az európai iparban. A vegyipar és az autóipar különösen szenved, így Európa érdeke a háború mielőbbi lezárása.
“Háborúpárti”, aki nem a Fidesz marhaságait szajkózza
Ennek azonban az ellenkezője történik, Brüsszel a háború folytatását támogatja nyíltan – mondta. Jelezte, az Európai Bizottság bemutatta a stratégiáját, amely szerint az oroszok még ugyan bírják a háború terheit, de már nem sokáig. Gazdaságilag megrendülnek, mondja a bizottság, és rákényszerülnek az Ukrajnának és az Európai Uniónak kedvező béke elfogadására. Brüsszel szerint ezért folytatni kell a háborút, mert a háború így megnyerhető és így érhető el az előnyös béke – mondta.
Leszögezte, a magyar kormány meggyőződése szerint ez a háborús stratégia téves.
Mi úgy látjuk, hogy Ukrajna és Európa hamarabb fogy ki a katonai készleteiből, hamarabb fogy el a pénze, és fogy ki a bevethető élőerő utánpótlásból, mint Oroszország. Ráadásul Oroszország nukleáris katonai eszközökkel rendelkezik, és nincs válasz arra a kérdésre, hogyan győzhető le egy atomhatalom – közölte.
Kiemelte: Európa ezt a háborút nem bírja pénzzel, bele fog rokkanni, és évtizedekre nyakig eladósodik. A kormány álláspontja szerint ebből Magyarországnak ki kell maradnia – ismételte.
Brüsszel és a nagyobb európai államok háborúra készülnek Oroszországgal, ennek következményei beláthatatlanok lesznek – nyomta fullban a kretént a miniszterelnök. Orbán Viktor hozzátette: Magyarország egy ilyen háborún csak veszíthet, történelmi háborús tapasztalataink is ezt mutatják. Ezért arra kérte az Országgyűlést: támogassa a kormányt abban, hogy a háborún kívül tarthassák Magyarországot, és kivédekezhessék annak biztonsági és pénzügyi következményeit.
Kifejtette: a már elköltött mintegy 200 milliárd eurón felül Európa 90 milliárd eurót fordít Ukrajnára 2026-ban és 2027-ben, valamint a következő költségvetésben 360 milliárd euró lesz Ukrajna részére a fejlesztések és az agrártámogatások rovására, amit 20 százalékkal csökkentenek. Emellett – folytatta – az Európai Bizottság bemutatta az ukrán jóléti tervet, ami 800 milliárd dollárt jelent, és az ukránok bejelentették az igényüket 700 milliárd euró katonai kiadásra is.
“Ennyi pénzt nem lehet összekalapozni. Ennyi pénz nincs az unió közös költségvetésében. De ennyi pénz nincs a tagállamok költségvetésében sem. Nem csak a mienkben, a magyar költségvetésben, nincs egyik tagállaméban sem”
– összegzett a kormányfő, aki szerint Brüsszel politikája “egyenes út Európa teljes eladósodása felé”.
Arra is figyelmeztetett: már öt tagállam adóssága a nemzeti össztermék 100 százaléka felett jár, és többen is közelítik ezt a szintet, valamint megszülettek az első írott megállapodások Franciaország és az Egyesült Királyság között arról, hogy katonákat állomásoztatnak majd Ukrajna területén, Németország pedig kifejezte készségét a csatlakozásra.
Úgy értékelt: amit Brüsszel csinál, az nem csupán katonai, hadászati és geopolitikai tekintetben, de gazdasági értelemben is “óriási felelőtlenség, sőt egyenesen istenkísértés”.
Orbán Viktor felidézte azt is: a két parlamenti ülésszak között rendkívüli időjárás tört Magyarországra. A hóhelyzet gyors döntéseket és intézkedéseket igényelt, a szükséges munkák koordinálására operatív törzs alakult – emlékeztetett.
“Akit kellett, kimentettünk, aki rászorult, arról gondoskodtunk” – emelte ki, hozzátéve: csaknem 800 munkagépet és 2300 főt vetettek be, a védekezés 10 milliárd forintot meghaladó költségeit pedig a költségvetés biztosította.
Megjegyezte: a hétvégén Nyugat-Magyarországon kialakult, rendkívüli körülményeken is sikerült úrrá lenni. Most 12 ezer lakás maradt áram nélkül, 40 kilométer hosszan megbénult a vezetékrendszer, de hétfő reggelre már csak 85 lakásban nincs áram – jelezte.
Jóságos miniszterelnök úr pénzt ad a magyaroknak
A rendkívüli januári hideg nehéz helyzetbe hozta a családok költségvetését is, ezért a kormány úgy döntött, a januári gázszámlák 30 százalékát átvállalja: ez a rezsistop. A szükséges 55 milliárd forintot az energiakereskedőktől és az energiatermelőktől, valamint a költségvetés tartalékából biztosítják – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva: erre csak Magyarország volt képes egész Európában.
A kormány a brüsszeli nyomás ellenére fenntartotta és fenntartja a rezsivédelmet, ezért továbbra is a magyar családok fizetik az EU legalacsonyabb gáz- és áramszámláját
– jelentette ki.
Kiemelte: a magyar átlagfogyasztás évi 250 ezer forintos rezsiszámlát jelent, míg ugyanezért a gáz- és áramfogyasztásért Lengyelországban 800 ezer, Csehországban több mint 1 millió forintnak megfelelő összeget kell fizetni.
Az elmúlt időszak gazdasági eredményeit és kormányzati lépéseit sorolva hangsúlyozta: tavaly júliusban és idén január 1-jétől is 50 százalékkal megemelték a családi adókedvezményt, azaz megduplázták a kedvezményt, amivel 1 millió családnak nőtt meg a jövedelme.
Hozzátette: a három- és több gyermekes édesanyák után idén január 1-jétől a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák és minden 30 év alatti édesanya élethosszig mentesül a jövedelemadó fizetés alól. Most félmillió édesanyát mentesítettünk a jövedelemadó fizetés alól, a következő három évben pedig kortól függetlenül minden kétgyermekes édesanya személyijövedelemadó-mentes (szja-mentes) lesz, így összesen 1 millió magyar édesanya válik adómentessé – jelezte, hangsúlyozva, hogy ez példátlan lépés, ilyen csak Magyarországon van.
Arra is kitért: a kormány döntött a 14. havi nyugdíj bevezetéséről, ennek első idén esedékes részletét február elején fizették ki. A 13. és 14. havi nyugdíjon felül idén január 1-jétől 3,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak
– közölte.
Bruttó 1 milliós átlagkereset
Beszámolt arról is, hogy a tavaly szeptember 1-jével elindított fix 3 százalékos kamatozású otthonteremtési hitelprogramban február közepéig 25 ezer szerződést már megkötöttek, több tízezer új családi ház és társasházi lakás fejlesztése indulhat meg. Ez hatalmas beruházási értéket és sok ezer új munkahelyet ad az egész magyar gazdaság számára – tette hozzá.
Közölte: idén január 1-jétől a minimálbér 11 százalékkal, 322 800 forintra növekedett, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, 373 200 forintra nőtt. Megköszönte a szakszervezeteknek és a munkaadóknak az együttműködést, és megerősítette: a kormány célja, hogy a következő ciklusban a növekedés folytatódjon, és a bruttó átlagkereset érje el az 1 millió forintot.
Beszámolt arról, hogy jelentősen emelték a béreket a közszférában, a tanárok és óvodapedagógusok bére januártól átlagosan további 10 százalékkal nőtt, így átlagkeresetük eléri a bruttó 950 ezer forintot. Hozzátette: szintén 10 százalékkal növelték a szakképzésben dolgozók bérét, a kistelepülések hivatalaiban, a kulturális szférában, valamint a szociális területen dolgozók bérét 15 százalékkal növelték, a vízügyi ágazatban dolgozók bérét 2025-ben 30 százalékkal, idén 15 százalékkal, jövőre pedig 10 százalékkal emelik.
Kitért arra is, hogy az igazságügyi dolgozók 3 éves béremelési programjával a tervek szerint haladnak, így a bírák fizetése 48 százalékkal, a fogalmazóké 89-cel, a bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal növekszik 2027-re.
Orbán Viktor a parlamentnek adott beszámolójában ismertette: kifizették a hathavi fegyverpénzt közel 80 ezer rendőrnek, katonának, pénzügyőrnek, határvadásznak és tisztjelöltnek.
A kormányfő elmondta: 2025 októbere óta 23 ezer vállalkozás csatlakozott a fix 3 százalékos Széchenyi-programhoz, ami mintegy 1200 milliárd forintos hitelösszeget jelent, az egyéni vállalkozók számára pedig növelték az alanyi áfamentesség határát – január 1-jétől ez 20 millió forint, majd tovább emelik 24 millió forintra.
A kormány elindította az 5+1 pontból álló vendéglátóipari akciótervet, ami 9500 étteremnek és 3000 cukrászdának jelent segítséget, több mint 100 milliárd forint értékben – közölte a miniszterelnök.
Emlékeztetett, év elején döntöttek az inflációt letörő árrésstop meghosszabbításáról.
Kiemelte azt is, hogy a 25 év alatti, dolgozó fiatalok számára indított 4 millió forintos kamatmentes munkáshitelt igénylők száma átlépte januárban a 40 ezres határt, az 5000 fő alatti településeken elérhető vidéki otthonfelújítási programot pedig már 50 ezren igényelték.
A kormány döntött egy háztartásonként 2,5 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást biztosító napelempályázat indításáról is, ebbe a programba eddig több mint 100 ezren jelentkeztek – ismertette Orbán Viktor.
Orbán Viktor bruttó egymillió forintos átlagbér ígéretével könyörög a szavazatokért
2026.02.23Az ukránok nyíltan fenyegetik a magyar kormányt és személyesen annak vezetőit is, de a nemzeti kormány nem enged semmilyen zsarolásnak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt arról, hogy Ukrajna blokkolja az olajszállításokat a Barátság kőolajvezetéken. Orbán Viktor kiemelte: Brüsszelnek kötelessége lenne, hogy Magyarország oldalára álljon, de nem teszi.
Orbán Viktor azt mondta, a “nemzeti kormány” semmilyen fenyegetés hatására sem tér el a programjától, és alkotmányos esküjének megfelelően, kizárólag a magyar emberek érdeke szerint cselekszik, és semmilyen külhatalom követelésének nem enged. “Ragaszkodunk függetlenségünkhöz és szuverenitásunkhoz” – fogalmazott.
Kiemelte: az ukrán állam 2014-ben társulási megállapodást kötött az Európai Unióval, és vállalta, hogy a rajta keresztülhaladó, az Európai Unió tagországaiba tartó energiatranzit sérthetetlen. Magyarország olajellátását tehát Ukrajna az uniós társulási szerződés értelmében köteles biztosítani, és végképp nem használhatja politikai fegyverként. Amit Ukrajna tesz, az a megállapodás nyílt felrúgása – hangsúlyozta.
A kormányfő úgy értékelt: Brüsszel magatartása az ügyben “legalábbis kétértelmű”, mert az Európai Unióról szóló szerződés az unió kötelességévé teszi, hogy egy harmadik féltől érdeksérelmet elszenvedő tagállam segítségére siessen. Brüsszel kötelessége lenne, hogy Magyarország oldalára álljon, de nem teszi.
Köztudott, hogy Magyarország és Brüsszel álláspontja a háború, Ukrajna pénzelése és Ukrajna uniós tagsága ügyében is ellentétes. Mégis, a jelenlegi helyzetben Brüsszelnek Magyarország érdekét kell képviselnie – hülyítette a híveket, hozzátéve: a tény, hogy nem teszi, súlyos szerződésszegés Magyarország rovására.
Brüsszel a tagállam Magyarország helyett az unión kívüli Ukrajna oldalára állt
– hazudozta Orbán Viktor.
“Brüsszel, Ukrajna” és egyéb baromságok
Kijelentette, Brüsszel szövetségre lépett az ukránokkal. Brüsszel és Kijev egyetért abban, hogy amíg nemzeti kormány van Magyarország élén, addig nem képesek végrehajtani a terveiket. Mindez 50 nappal a választás előtt történik, így ez nyílt beavatkozás a magyarországi választásokba – emelte ki a miniszterelnök, hozzátéve, okkal feltételezi, hogy mindennek az a célja, hogy az erőviszonyokat Brüsszel és Kijev szándéka szerint módosítsa. “De emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy Magyarországon ebben az ügyben majd a magyar emberek fognak dönteni” – jegyezte meg.
A miniszterelnök elmondta azt is: a kormány az ukránok által előidézett vészhelyzetet elhárította. A stratégiai olajtartalékokat megnyitották, az ország energiaellátását biztosították.
Most mindenki láthatja, átélheti a valóságban, mit is jelent a leválás az orosz energiáról: az veszélyhelyzetet idézne elő, és anyagilag magyar családok százezreit tenné tönkre. Az ezer forintos benzinár és a többszörösére nőtt háztartási rezsiszámla a családok számára egyértelműen kifizethetetlen lenne
– kamuzta.
Megjegyezte: a nagy nyugati energiacégek, mint a Shell ezen jól keresnének, de a magyarok megszenvednék. A kormány márpedig nem az energiacégek vagy a Shell, hanem az emberek oldalán áll – hangsúlyozta Orbán Viktor, ismertetve, hogy hétfő reggel a nyugati és az orosz olaj közötti árkülönbözet hordónként 13 dollár volt.
Aki azt állítja, hogy a rezsicsökkentés orosz energia nélkül is fenntartható, “vagy szamár vagy hazudik” – jelentette ki Orbán Viktor.
A kormány válaszlépéseiről szólva elmondta: Szlovákiával egyeztetve leállították az Ukrajnába irányuló dízelszállítmányokat. Ezen túl a kormány megvétózta az Ukrajnának korábban Magyarország részvétele nélkül, bennünket nem terhelő módon megítélt 90 milliárd euró folyósítását.
A kormány úgy döntött, hogy hétfőn megvétózza az elfogadás előtt álló 20. háborús szankció csomagot is – közölte Orbán Viktor. Kiemelte: hétfőn Brüsszelben bejelentették, hogy amíg Ukrajna nem engedi át az orosz kőolajat Magyarországra, addig minden Ukrajnát támogató brüsszeli döntést meg fognak akadályozni.
Emlékeztetett: az “ukrán-orosz” (mintha nem Putyin kezdte volna, ugye – a szerk.) háborúban hetente 9 ezer ember esik el vagy válik hadirokkanttá, ez pótolhatatlan veszteség és felfoghatatlan tragédia.
Hozzátette, a háború hihetetlen anyagi erőfeszítéseket emészt föl: az Európai Unió Ukrajnára eddig mintegy 200 milliárd eurót költött. Az áram és a földgáz ára Európában három-négyszerese az amerikai és a kínai áraknak. Európa saját maga számolja fel a versenyképességét – mondta rámutatva: ilyen energiaár-különbözet mellett az európai vállalatok nem tudnak, mert nem is tudhatnak versenyezni a kínai és az amerikai cégekkel.
Hangsúlyozta: az elmúlt években egymillió munkahely szűnt meg az európai iparban. A vegyipar és az autóipar különösen szenved, így Európa érdeke a háború mielőbbi lezárása.
“Háborúpárti”, aki nem a Fidesz marhaságait szajkózza
Ennek azonban az ellenkezője történik, Brüsszel a háború folytatását támogatja nyíltan – mondta. Jelezte, az Európai Bizottság bemutatta a stratégiáját, amely szerint az oroszok még ugyan bírják a háború terheit, de már nem sokáig. Gazdaságilag megrendülnek, mondja a bizottság, és rákényszerülnek az Ukrajnának és az Európai Uniónak kedvező béke elfogadására. Brüsszel szerint ezért folytatni kell a háborút, mert a háború így megnyerhető és így érhető el az előnyös béke – mondta.
Leszögezte, a magyar kormány meggyőződése szerint ez a háborús stratégia téves.
Mi úgy látjuk, hogy Ukrajna és Európa hamarabb fogy ki a katonai készleteiből, hamarabb fogy el a pénze, és fogy ki a bevethető élőerő utánpótlásból, mint Oroszország. Ráadásul Oroszország nukleáris katonai eszközökkel rendelkezik, és nincs válasz arra a kérdésre, hogyan győzhető le egy atomhatalom – közölte.
Kiemelte: Európa ezt a háborút nem bírja pénzzel, bele fog rokkanni, és évtizedekre nyakig eladósodik. A kormány álláspontja szerint ebből Magyarországnak ki kell maradnia – ismételte.
Brüsszel és a nagyobb európai államok háborúra készülnek Oroszországgal, ennek következményei beláthatatlanok lesznek – nyomta fullban a kretént a miniszterelnök. Orbán Viktor hozzátette: Magyarország egy ilyen háborún csak veszíthet, történelmi háborús tapasztalataink is ezt mutatják. Ezért arra kérte az Országgyűlést: támogassa a kormányt abban, hogy a háborún kívül tarthassák Magyarországot, és kivédekezhessék annak biztonsági és pénzügyi következményeit.
Kifejtette: a már elköltött mintegy 200 milliárd eurón felül Európa 90 milliárd eurót fordít Ukrajnára 2026-ban és 2027-ben, valamint a következő költségvetésben 360 milliárd euró lesz Ukrajna részére a fejlesztések és az agrártámogatások rovására, amit 20 százalékkal csökkentenek. Emellett – folytatta – az Európai Bizottság bemutatta az ukrán jóléti tervet, ami 800 milliárd dollárt jelent, és az ukránok bejelentették az igényüket 700 milliárd euró katonai kiadásra is.
“Ennyi pénzt nem lehet összekalapozni. Ennyi pénz nincs az unió közös költségvetésében. De ennyi pénz nincs a tagállamok költségvetésében sem. Nem csak a mienkben, a magyar költségvetésben, nincs egyik tagállaméban sem”
– összegzett a kormányfő, aki szerint Brüsszel politikája “egyenes út Európa teljes eladósodása felé”.
Arra is figyelmeztetett: már öt tagállam adóssága a nemzeti össztermék 100 százaléka felett jár, és többen is közelítik ezt a szintet, valamint megszülettek az első írott megállapodások Franciaország és az Egyesült Királyság között arról, hogy katonákat állomásoztatnak majd Ukrajna területén, Németország pedig kifejezte készségét a csatlakozásra.
Úgy értékelt: amit Brüsszel csinál, az nem csupán katonai, hadászati és geopolitikai tekintetben, de gazdasági értelemben is “óriási felelőtlenség, sőt egyenesen istenkísértés”.
Orbán Viktor felidézte azt is: a két parlamenti ülésszak között rendkívüli időjárás tört Magyarországra. A hóhelyzet gyors döntéseket és intézkedéseket igényelt, a szükséges munkák koordinálására operatív törzs alakult – emlékeztetett.
“Akit kellett, kimentettünk, aki rászorult, arról gondoskodtunk” – emelte ki, hozzátéve: csaknem 800 munkagépet és 2300 főt vetettek be, a védekezés 10 milliárd forintot meghaladó költségeit pedig a költségvetés biztosította.
Megjegyezte: a hétvégén Nyugat-Magyarországon kialakult, rendkívüli körülményeken is sikerült úrrá lenni. Most 12 ezer lakás maradt áram nélkül, 40 kilométer hosszan megbénult a vezetékrendszer, de hétfő reggelre már csak 85 lakásban nincs áram – jelezte.
Jóságos miniszterelnök úr pénzt ad a magyaroknak
A rendkívüli januári hideg nehéz helyzetbe hozta a családok költségvetését is, ezért a kormány úgy döntött, a januári gázszámlák 30 százalékát átvállalja: ez a rezsistop. A szükséges 55 milliárd forintot az energiakereskedőktől és az energiatermelőktől, valamint a költségvetés tartalékából biztosítják – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva: erre csak Magyarország volt képes egész Európában.
A kormány a brüsszeli nyomás ellenére fenntartotta és fenntartja a rezsivédelmet, ezért továbbra is a magyar családok fizetik az EU legalacsonyabb gáz- és áramszámláját
– jelentette ki.
Kiemelte: a magyar átlagfogyasztás évi 250 ezer forintos rezsiszámlát jelent, míg ugyanezért a gáz- és áramfogyasztásért Lengyelországban 800 ezer, Csehországban több mint 1 millió forintnak megfelelő összeget kell fizetni.
Az elmúlt időszak gazdasági eredményeit és kormányzati lépéseit sorolva hangsúlyozta: tavaly júliusban és idén január 1-jétől is 50 százalékkal megemelték a családi adókedvezményt, azaz megduplázták a kedvezményt, amivel 1 millió családnak nőtt meg a jövedelme.
Hozzátette: a három- és több gyermekes édesanyák után idén január 1-jétől a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák és minden 30 év alatti édesanya élethosszig mentesül a jövedelemadó fizetés alól. Most félmillió édesanyát mentesítettünk a jövedelemadó fizetés alól, a következő három évben pedig kortól függetlenül minden kétgyermekes édesanya személyijövedelemadó-mentes (szja-mentes) lesz, így összesen 1 millió magyar édesanya válik adómentessé – jelezte, hangsúlyozva, hogy ez példátlan lépés, ilyen csak Magyarországon van.
Arra is kitért: a kormány döntött a 14. havi nyugdíj bevezetéséről, ennek első idén esedékes részletét február elején fizették ki. A 13. és 14. havi nyugdíjon felül idén január 1-jétől 3,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak
– közölte.
Bruttó 1 milliós átlagkereset
Beszámolt arról is, hogy a tavaly szeptember 1-jével elindított fix 3 százalékos kamatozású otthonteremtési hitelprogramban február közepéig 25 ezer szerződést már megkötöttek, több tízezer új családi ház és társasházi lakás fejlesztése indulhat meg. Ez hatalmas beruházási értéket és sok ezer új munkahelyet ad az egész magyar gazdaság számára – tette hozzá.
Közölte: idén január 1-jétől a minimálbér 11 százalékkal, 322 800 forintra növekedett, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, 373 200 forintra nőtt. Megköszönte a szakszervezeteknek és a munkaadóknak az együttműködést, és megerősítette: a kormány célja, hogy a következő ciklusban a növekedés folytatódjon, és a bruttó átlagkereset érje el az 1 millió forintot.
Beszámolt arról, hogy jelentősen emelték a béreket a közszférában, a tanárok és óvodapedagógusok bére januártól átlagosan további 10 százalékkal nőtt, így átlagkeresetük eléri a bruttó 950 ezer forintot. Hozzátette: szintén 10 százalékkal növelték a szakképzésben dolgozók bérét, a kistelepülések hivatalaiban, a kulturális szférában, valamint a szociális területen dolgozók bérét 15 százalékkal növelték, a vízügyi ágazatban dolgozók bérét 2025-ben 30 százalékkal, idén 15 százalékkal, jövőre pedig 10 százalékkal emelik.
Kitért arra is, hogy az igazságügyi dolgozók 3 éves béremelési programjával a tervek szerint haladnak, így a bírák fizetése 48 százalékkal, a fogalmazóké 89-cel, a bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal növekszik 2027-re.
Orbán Viktor a parlamentnek adott beszámolójában ismertette: kifizették a hathavi fegyverpénzt közel 80 ezer rendőrnek, katonának, pénzügyőrnek, határvadásznak és tisztjelöltnek.
A kormányfő elmondta: 2025 októbere óta 23 ezer vállalkozás csatlakozott a fix 3 százalékos Széchenyi-programhoz, ami mintegy 1200 milliárd forintos hitelösszeget jelent, az egyéni vállalkozók számára pedig növelték az alanyi áfamentesség határát – január 1-jétől ez 20 millió forint, majd tovább emelik 24 millió forintra.
A kormány elindította az 5+1 pontból álló vendéglátóipari akciótervet, ami 9500 étteremnek és 3000 cukrászdának jelent segítséget, több mint 100 milliárd forint értékben – közölte a miniszterelnök.
Emlékeztetett, év elején döntöttek az inflációt letörő árrésstop meghosszabbításáról.
Kiemelte azt is, hogy a 25 év alatti, dolgozó fiatalok számára indított 4 millió forintos kamatmentes munkáshitelt igénylők száma átlépte januárban a 40 ezres határt, az 5000 fő alatti településeken elérhető vidéki otthonfelújítási programot pedig már 50 ezren igényelték.
A kormány döntött egy háztartásonként 2,5 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást biztosító napelempályázat indításáról is, ebbe a programba eddig több mint 100 ezren jelentkeztek – ismertette Orbán Viktor.
Nem áll le a disznótorokkal Hajdú-Bihar: Vámospércsen is hatalmas lakoma lesz!
2026.02.23Online az oldalon
Most
☆ 1693 ☆
Felhasználó Online
Simple stat
Latest Apple News
