Megcsúszott a hó az erkélyen
2019.01.27Debrecenben, a Hajó utcában egy tizedik emeleti lakás erkélyének a tetejéről a hó megcsúszott és az épület előtti gyalogos és gépjármű forgalmat veszélyeztette. A debreceni hivatásos tűzoltók kéziszerszámokkal a havat eltávolították.
Lagzi Lajcsi már megírta a végrendeletét
2019.01.27Egy váratlan tragédia esetén is biztonságban szeretné tudni családját Galambos Lajos.
Galambos Lajos 58. születésnapja miatt úgy érezte, itt az idő foglalkozni azzal, mi lesz akkor, ha meghal, ezért elkezdte vagyonát nem csak fejben szétosztani, de ügyvédi letétbe is helyezte végrendeletét. A Bors szerint
csak mocsai bitoka több mint 2,5 milliárd forintot ér.
„Az örökség szétosztása nagyon összetett és komplikált dolog, főleg úgy, hogy több minden a tulajdonomban, résztulajdonomban áll.
Születésnapom alkalmával engem is megérintett az elmúlás gondolata,
úgyhogy már a végrendeletemet is megírtam, ami az ügyvédemnél van letétbe helyezve” – mondta a zenész.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
„A pénzügyi kultúrám részéhez nemcsak a jövedelem felhalmozása, hanem annak megőrzése is hozzátartozik, így hát a javaimat szeretném azokra az emberekre hagyni, akiknél tudom, hogy jó kezekben lesz. Egy jó barátomnak például az egyik ingatlanomat szánom, noha ezt még ő sem tudja.
A feleségemre és a három gyerekemre is gondoltam természetesen, a fejemben már meg is van, hogy kire mit hagyok, azonban ezt még velük is meg kell beszélnem.
Erről ma szeretném megkérdezni őket, s az, rábólintanak-e a végrendeletemre vagy sem, még számomra is meglepetés” – tette hozzá.
(Bors)
Nem működnek az autópályákon lévő régi traffipaxok
2019.01.27A régi traffipaxok állítólag már nem működnek.
A VÉDA-korszak előtti fix sebességmérők, az autópályákon lévő, elfordítható szekrényekben lévő berendezések már nem üzemelnek – erről tájékoztatta az ORFK sajtóirodája a Vezess.hu-t.
A lap azt is közli, hogy a dobozok a helyükön maradtak, miként a sebességmérésre figyelmeztető táblák is.
A rendőrség egy ideje új fix traffipaxokkal (VÉDA) is ellenőrzi a járműveket.
Ady Endre halálának 100. évfordulójára emlékeznek a hétvégén
2019.01.27Emlékesttel, kiállítással, irodalmi-zenei programokkal is megemlékeznek a hétvégén Ady Endre halálának 100. évfordulójáról. A költőóriás előtt a közmédia vasárnap tematikus nappal tiszteleg.
A hallgatók szombat estig telefonon és e-mailen kérhetnek Ady-verseket a Kossuth Rádiótól, a művek vasárnap óránként hangzanak el. Emellett délután egy külön műsorban emlékeznek meg Ady Endre életművéről a Kossuth Rádióban.
Az M5 kulturális csatorna vasárnap napközben rövid bejátszásokkal igyekszik kedvet csinálni Ady költészetéhez, valamint Ady és én címmel pályázatot is hirdetnek, amelyre a határon túlról is várják a pályamunkákat. Az érdeklődők egy-egy művészeti alkotással, írással, fotóval vagy videóval mutathatják be Ady Endre költészetéhez fűződő személyes viszonyukat. A pályamunkákat január 27-től két hónapon át várják.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) emlékestet rendez az évforduló alkalmából a Pesti Vigadó dísztermében vasárnap. A kétrészes rendezvényen Ady Endre versei, 20. századi és kortárs zeneszerzők – például Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos és Szőnyi Erzsébet – Ady-ihlette dalai és kórusművei, valamint mások mellett Tornai József, Szilágyi István, Ágh István és Tamás Menyhért a költőt méltató szövegeiből válogatott idézetek hangoznak el.
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) emlékkiállítással és más programokkal is emlékezik a 100 éve elhunyt költőre. A föltámadás szomorúsága című kiállítás a halál pillanatával kezdődik, majd tárgyi emlékek, írásbeli dokumentumok, filmfelvételek, versek bemutatásával idézi fel Ady Endre életútját. A tárlat fotók, relikviák, hangfelvételek segítségével reflektál az Ady-kultusz születésére is.
Szombaton délután a múzeumtól indul és kávéházak, szerkesztőségek, lakhelyek érintésével a Nemzeti Múzeumnál ér véget a főváros “Ady-emlékhelyein” végig kalauzoló irodalmi séta. Este a Cabaret Medrano együttes és a Balaton zenekar emlékezik meg a költőről egy rendhagyó koncerten a PIM-ben.
A Nemzeti Örökség Intézete és a PIM szervezésében vasárnap délelőtt Ady Endre síremlékénél lesz megemlékezés, míg kora délután az Ady Emlékmúzeumban verses tárlatvezetést tartanak.
Az Ady emlékére című irodalmi-zenei sorozat részeként szombaton este a költő szövegei szólalnak meg Novák János zeneszerző, énekes előadásában és Bornai Szilveszter zenész közreműködésével a belvárosi Centrál Kávéházban, ahol kihirdetik a Száz év Ady nélkül című verspályázat eredményeit is. Vasárnap ugyanitt Havas Judit előadóművész tolmácsolásában Ady Endre versei és a róla szóló írások szólalnak meg Intés az Őrzőkhöz címmel. Az esten mutatják be Kenyeres Zoltán irodalomtörténész Ady című könyvét, amelyet Kaiser László költő, író, a kötetet gondozó Hungarovox Kiadó vezetője ismertet.
Ady Endre 1919. január 27-én halt meg.
Letartóztattak egy szerb polgármestert, mert felgyújtatta egy újságíró házát
2019.01.27Letartóztatták Belgrád egyik külvárosának polgármesterét, mert a gyanú szerint parancsot adott egy helyi újságíró zaklatására és házának felgyújtására – közölte a Vecernje Novosti című belgrádi napilap szombaton.
A hírt Aleksandar Vucic köztársasági elnök jelentette be péntek késő este. Mint mondta, Milan Jovanovic ellenzéki újságíró háza a múlt hónapban leégett, amikor az azóta elfogott gyanúsítottak Molotov-koktélokkal dobálták meg a házhoz épített garázst. Személyi sérülés nem történt. Milan Jovanovic az eset után úgy nyilatkozott, azért vált célponttá, mert a városrészében tapasztalt korrupcióról írt.
Aleksandar Vucic péntek esti sajtótájékoztatóján kijelentette, letartóztatták az érintett városrész polgármesterét. Rámutatott, hogy Dragoljub Simonovic ugyan a legnagyobb kormánypárt, a Szerb Haladó Párt tagja, de mint mondta: a párttagság senkit sem védhet meg a felelősségre vonás alól. “Az újságírókat meg fogjuk védeni, függetlenül attól, hogy kinek dolgoznak” – húzta alá az államfő, majd úgy folytatta: “senkit nem fogunk megvédeni csak azért, mert politikus”.
Az újságírót ért támadás volt az egyik oka a két hónapja tartó államfőellenes tiltakozásoknak. A tüntetők szombatonként összegyűlve azt követelik, hogy a hatóságok göngyölítsék fel Oliver Ivanovic koszovói szerb politikus meggyilkolásának az ügyét, valamint derítsék ki, ki áll az ellenzéki politikusokat és újságírókat ért támadások mögött.
Emellett azt is kérik, hogy a szerbiai közszolgálati televízió biztosítson legalább ötperces megjelenést az ellenzéknek, mert állításuk szerint a közmédiában évek óta nem szerepelhetett vezető ellenzéki politikus. Aleksandar Vucic távozásán kívül követelik Nebojsa Stefanovic belügyminiszternek, valamint a szerbiai közszolgálati televízió vezérigazgatójának és a hírműsorok főszerkesztőjének a lemondását is.
A tiltakozás mögött álló, mintegy 30 ellenzéki pártból és szervezetből álló Szövetség Szerbiáért elnevezésű tömörülés szerint Vucic autokratikus eszközökkel irányítja az országot, pártja pedig korrupt, és minden ellenzéki gondolatot elnyom.
Bizonyosfajta reakcióként erre, Aleksandar Vucic a davosi Világgazdasági Fórumon néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy nem elégedett a sajtószabadsággal Szerbiában, és mindent megtesz annak érdekében, hogy javítson rajta. Ellenzéki politikusok és újságírók iróniával fogadták ezt a kijelentését, hiszen úgy vélik, hogy éppen az államfő tesz meg mindent a sajtószabadság korlátozása érdekében.
Az intenzív hóesés ellenére szombatra ismét tiltakozást jelentettek be. Az időjárási körülményektől függetlenül az utóbbi hetekben minden alkalommal legalább tízezren vonultak utcára.
Csaknem harmincezer család vette igénybe a csokot tavaly
2019.01.27Az elmúlt évben már csaknem harmincezer család vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), így 2015-től már 95 ezer család otthonteremtését segítette az állam a csok keretében – ismertette az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szombaton Budapesten.
Rétvári Bence sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: ez azt jelenti, hogy az elmúlt négy évben összesen 274 milliárd forintot használhattak fel a csok keretében a családok otthonteremtésre.
Mivel idén a családok még kedvezőbb feltételekkel vehetik igénybe a támogatást, 2019-ben a büdzséből 242 milliárd forint használható fel a csokra – tette hozzá a politikus.
Már nem lehet időközi választást kiírni ebben a ciklusban
2019.01.27Március 31-én tartják az utolsó időközi önkormányzati választásokat ebben a ciklusban, addig még 16 képviselő- vagy polgármester-választás lesz az országban.
A 2011-ben elfogadott alaptörvény előírja, hogy a helyi vezetőket a korábbi négy helyett ötévente kell megválasztani, a 2014-ben megválasztott vezetők mandátuma így 2019-ben jár le.
Ha azonban egy egyéni választókerületi képviselő vagy polgármester helye megüresedik, időközi választást kell tartani. A választást az illetékes választási bizottság a mandátum megüresedésétől számított 120 napon belülre tűzi ki, úgy, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen.
A választási eljárási törvény szerint azonban nem lehet időközi választást tartani az általános önkormányzati választás évében április 1-je és a választás napja között. Ez azt jelenti, hogy – mivel szavazást vasárnap tartanak – a választási bizottságoknak január 20-án volt utoljára lehetőségük választást kiírni, mégpedig az április 1-je előtti legutolsó időpontra, március 31-ére.
A Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint április 1-jéig még 16 időközi önkormányzati választást tartanak: 9 helyen választanak polgármestert, három helyen egyéni választókerületi képviselőt, négy helyen pedig települési nemzetiségi önkormányzati képviselőt.
Február 10-én Káván polgármestert, február 17-én Korláton, Bakonyszentivánon és Mekényesen polgármestert, Kecskeméten pedig görög nemzetiségi képviselőt, március 3-án Tolnában egyéni választókerületi képviselőt, Nyírmártonfalván pedig roma települési képviselőt választanak. Március 10-én Andocson polgármestert, március 24-én Száron és Romonyán polgármestert, Püspökladányban egyéni választókerületi képviselőket, Pilisen roma, Tótszentmártonban pedig horvát nemzetiségi képviselőt választanak.
A ciklus utolsó időközi választását március 31-én tartják, Szelevényben és Ibrányban polgármestert választanak.
Az időközi önkormányzati választásokon megválasztott képviselők, polgármesterek mandátuma csak néhány hónapig, a következő választásig, tehát 2019 őszéig szól.
Vombat született a fővárosi állatkertben
2019.01.27Vombat született a Fővárosi Állat- és Növénykertben – tájékoztatta az intézmény szombaton az MTI-t.
A közlemény szerint a nőstény vombat, Molly erszényében növekvő apróság tavaly ősszel születhetett, de eddig csak éjjellátó kamerával sikerült megfigyelni.
A kicsi már a negyedik Budapesten született vombatkölyök, ami kimagasló szakmai eredménynek számít, hiszen az európai állatkertek közül eddig csak hét intézményben születtek ilyen éjszakai erszényesek, bő száz év alatt összesen tizenhat egyed – írták.
A kölyök korát az állatkerti szakemberek nagyjából félévesre becsülik. Ennél a fajnál vemhességi idő nagyjából egy hónap, vagyis elég rövid, ahogy az erszényeseknél általában. Az aprócska újszülött szinte embriószerűen fejletlen, megszületése után fejlődése hónapokig a biztonságot nyújtó erszényben folytatódik. Közben kinő a szőre, kinyílik a szeme, és általában hathónapos korára, de mindenképpen az ötödik hónap eltelte után végre ki is néz az erszényből, majd újabb hetek telnek el, amíg néhány lépés erejéig kimerészkedik onnan.
Azt még nem tudni, hogy az állatkerti tenyészpár, Molly és Wally negyedik kölyke milyen nemű, így egyelőre nevet sem kapott.
A közlemény szerint az Ausztráliában őshonos erszényesek rendkívül ritkán láthatók állatkertekben: hazájukon kívül csak tizennyolc ilyen intézményben tartanak vombatokat.
Több száz diák tüntetett péntek este Marosvásárhelyen az új vizsgarendszer ellen
2019.01.27A Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem (MOGYTTE) közel háromszáz diákja tiltakozott péntek este az egyetemen bevezetett új vizsgarend ellen.
A közösségi hálón szerveződött tüntetésen a magyar diákok mellett az egyetem angol és román szakán tanulók közül is többen részt vettek.
Márton László, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke szombaton az MTI-nek elmondta: a hétfőn kezdődött vizsgaidőszak előtt két héttel olyan szabályozást vezettek be az egyetemen, amely szerint azonos tételek és pontozás alapján kell az egyetem román, magyar és angol szakán is megtartani a vizsgákat. A szabályozást a magyar tagozat képviselőinek távollétében fogadta el az egyetem szenátusa.
Szabó Béla, a magyar tagozat vezetője korábban az MTI-nek diszkriminatívnak nevezte a vizsgarendszert. Hozzátette: ha a magyar oktatók a román kollégáik által készített vizsgatételeket fordítják magyarra, másodrendű szerepbe kényszerülnek, ha viszont a tételek felét ők készítik el, akkor többletmunkát kell végezzenek, hiszen a román tételeket magyarra, a magyarokat pedig románra kell fordítaniuk. A román tanárok ugyanis a magyar nyelvet nem ismervén nem tudják ezt a feladatot elvégezni.
A Népújság szombati számában közölt összeállítás Nagy Előd rektorhelyettest idézte, aki szerint a magyar oktatók többsége aláírásával nyomatékosította, hogy nem fogadja el ezt a vizsgáztatási módot, és hasonló nehézségi fokban, hasonló stílusban, hasonló pontozás szerint, de önállóan megalkotott tételek alapján kéri számon a tananyagot.
A Népújság összeállítása szerint a közös vizsgarendszer azért is problémás, mert kötelezi a közös bibliográfia használatát, és kizárja az oktatásból a román nyelven nem elérhető magyar nyelvű szakkönyveket.
Leonard Azamfirei rektor korábban az MTI-vel azt közölte, hogy az egyetem vezetése hétfő délután tárgyal a magyar tagozat képviselőivel a magyar nyelvű képzés gondjairól.
A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az állami egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktust a jobboldali Ungureanu-kormány úgy próbálta rendezni, hogy kormányhatározattal hozta létre az egyetemen belül a magyar kart. Intézkedése miatt 2012 májusában a szociáldemokrata ellenzék bizalmatlansági indítványt terjesztett be a parlamentben, és megbuktatta a kormányt.
A MOGYE román királyi rendelettel kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Az elmúlt években az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működtek, és a magyar tagozat elsorvasztására törekedtek.
A MOGYE tavaly egyesült a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemmel, és a fúzió által létrejött a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem (MOGYTTE). A magyar tagozat tavaly szeptemberben arról döntött, hogy a magyar vezetők mindaddig nem töltik be tisztségeiket, amíg nem születik a magyar nyelvű oktatás jövőjét hosszú távon biztosító, megnyugtató döntés. Távolmaradásukkal az ellen tiltakoztak, hogy álláspontjukat rendszeresen figyelmen kívül hagyta az egyetem vezetése.
emutatta programját Karácsony Gergely, ezeket valósítaná meg Budapesten
2019.01.27Budapestnek szolidárisabbnak, kreatívabbnak és zöldebbnek kell lennie, ehhez közös döntéshozatal és közös főváros kell – hangsúlyozta Karácsony Gergely, a Párbeszéd főpolgármester-jelöltje szombaton programbemutató rendezvényén.
A politikus tízpontos javaslatot állított össze, amelyet társadalmi vitára is bocsát, mert – mint fogalmazott –
olyan városvezető akar lenni, aki képviseli a közös akaratot, de nem hiszi, hogy azt neki egyedül kell kitalálnia.
Karácsony Gergely programjában első helyen szerepel a demokratikus működés erősítése, amelynek érdekében a Fővárosi Közgyűlés állampolgári javaslatokat is tárgyalna, és létrehozná a városháza lakók felé való kinyitásával, közpark létrehozásával a Budapest Agórát.
“A nyitott városháza azt üzeni, hogy nyitott a városvezetés” – mondta. Kiemelte még a megkötött szerződések, közérdekű adatok átláthatóságának biztosítását is.
A politikus programjában több pontban is foglalkozik a klímapolitikával, környezetvédelemmel. Karácsony Gergely fontosnak tartja a faállomány megóvását és fejlesztését, a szmogriadó-rendelet módosítását és olyan területek kijelölését is, ahova környezetszennyező autóval nem lehet behajtani. Emellett a klímavédelmi alap forrásait egy klaszteren keresztül használná fel.
A politikus megakadályozná, hogy a mostani zöldterületeket építési területté lehessen nyilvánítani,
a főépítész mintájára főkertészt nevezne ki, és megőrizné a Városliget és a Római part eredeti formáját.
A legtöbb tennivaló Karácsony Gergely elmondása szerint
a közlekedés területén van.
Hangsúlyozta: elektromos buszok beszerzésével folytatni kell a buszállomány cseréjét, és Pesten is folytatni kell a fonódó villamoshálózat kiépítését. Megemlítette emellett a városrészeket összekötő kerékpárutak építését is.
Zugló jelenlegi polgármestere főpolgármesterré választása esetén a lakhatási helyzeten úgy javítana, hogy 4,5-ről 10 százalékra emelné a bérlakások arányát, lakásügyi ombudsmant nevezne ki, a lakbért pedig az önkormányzati lakások esetében jövedelmi helyzethez igazítanák.
Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy
Budapesten leállt a gazdasági növekedés, amit újra be kell indítani, ehhez innovatív gazdaságra van szükség, a most nem használt ipari területeket újra kell hasznosítani.
Budapestnek a tudás alapú gazdaságba való átmenet nyertesének kell lennie – hangsúlyozta.
Mindezek mellett Karácsony Gergely szoros együttműködést alakítana ki nyugat-európai városokkal, így
olyan uniós forrásokhoz is hozzáférnének, amelyek a kormánytól függetlenül is elérhetőek.
A programbemutatón részt vett Horváth Csaba, az MSZP főpolgármester-jelöltje és Kunhalmi Ágnes országgyűlési képviselő, az MSZP budapesti választmányának elnöke mellett a Párbeszéd országgyűlési képviselőja, Szabó Tímea, Tordai Bence és Kocsis-Cake Olivio is.
(MTI)
A British Múzeum továbbra sem adja vissza Görögországnak a Parthenon-frízeket
2019.01.27A British Múzeum ismét kizárta a Görögország által magáénak követelt Parthenon-frízek visszaszolgáltatását. A londoni intézmény igazgatója a Ta Nea című görög lapban szombaton megjelent interjúban attól is elzárkózott, hogy kölcsönadják Athénnak a világhírű márványokat.
Hartwig Fischer hangoztatta, hogy a frízek nem képezik Görögország tulajdonát, és a kölcsönadás sem jöhet szóba, mert csak olyanoknak adnak kölcsön tárgyakat a British Múzeum gyűjteményéből, akik elismerik a tulajdoni viszonyokat.
Az ókori kincsek felfedezői között volt Lord Elgin brit követ, a 19. százaz elején az ő révén kerültek a szobrok és domborművek Angliába, majd a British Múzeumba. Görögország 1982 óta követeli vissza őket, Nagy-Britannia azonban nem enged ennek, és azt is hangsúlyozza, hogy Görögországban nem tudnák megfelelően elhelyezni a márványfaragványokat.
A görög álláspont szerint az ultramodern Akropolisz-múzeum megfelel a célra. Legutóbb 2018 decemberében Prokopisz Pavlopulosz görög köztársasági elnök jelentette ki ezt, erre reagált most a londoni múzeum német vezetője.
Szakértő: általában pár hét alatt gazdát lehet találni a mentett kutyáknak
2019.01.27Általában pár hetet, maximum két hónapot tölt ideiglenes befogadóknál egy mentett kutya, ennyi idő alatt gazdát lehet találni nekik – közölte a Mindenki fogadjon örökbe egy kiskutyát szervezet koordinátora szombaton az M1 aktuális csatornán.
Katona Klaudia azt mondta, egy kutyáért általában öten jelentkeznek.
A szervezet felméri, hogy melyik jelentkező lenne a legjobb a kutya igényeihez, és ennek alapján választja ki az örökbefogadót – tudatta.
Ideiglenes befogadónak vagy örökbefogadónak a szervezet közösségimédia-felületein lehet jelentkezni.
Fákat és villanyvezetékeket szakított le, közlekedési gondokat okozott az ónos eső Romániában
2019.01.27Fák, faágak százait törte le, villanyvezetékeket szakított le Románia déli megyéiben az ónos eső szombaton, a jegesedés miatt járhatatlanná vált utakat több órára lezárták.
A belügyminisztérium egységeit több mint 800 leszakadt fa és 13 kidőlt villanypózna eltávolításához, 31 elakadt jármű kiszabadításához riasztották az ország 13 megyéjében – derült ki az Agerpres hírügynökség összesítéséből.
Bukarestben 740 fa, három elektromos huzal és tíz villanyoszlop is a földre zuhant, 55 személygépkocsi rongálódott meg a jég súlya alatt letört fák miatt. A földre zuhanó fák két súlyos sérülést is okoztak: egy 44 éves nőt fejsérüléssel, egy 32 éves férfit pedig eszméletlen állapotban kellett kórházba szállítani.
A fővárost körülvevő Ilfov megyében 38 kidőlt fát és két villanyoszlopot kellett eltávolítani az utakról.
Az Arad megyei Szemlak (Semlac) településen, a 709D jelzésű megyei úton harminc személygépkocsi akadt el körülbelül 40 utassal a hóban. A helyi hatóságok hókotrókat gépeket küldtek a helyszínre, hogy az autók folytathassák útjukat. Ialomita megyében 14 utat lezártak az útburkolatra fagyott jég miatt.
Az ország 17 déli megyéjének 180 településén több mint 150 ezer fogyasztó maradt villamos energia nélkül.
Ugyancsak a jegesedés, illetve a jegesedésgátlók igénybevételére fordított többletidő okoz késéseket a bukaresti nemzetközi repülőtéren, több belföldi járatot pedig töröltek.
Románia több tengeri kikötőjét is lezárták a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt.
A meteorológusok előrejelzése szerint vasárnap reggelig további csapadék, erős szél, számottevő jegesedés és hegyvidéken havazás várható Romániában, főleg a Kárpátok kanyarulatának térségében és a fővárosban.
Úszó Európa Kupa – Két magyar bronzérem jutott szombatra
2019.01.27A magyar úszók közül Hosszú Katinka és Verrasztó Dávid állhatott dobogóra szombaton, miután harmadikok lettek a kontinentális szövetség, a LEN Európa Kupa-sorozatának első állomásán, Luxembourgban.
A második versenynapon a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú, aki pénteken megnyerte a 400 méteres vegyesúszást, az esemény honlapjának tanúsága szerint a 100 méter pillangó döntőjében végzett bronzérmesként (59.15 mp), és közvetlenül mögötte csapott célba negyedikként Szilágyi Liliána (59.35), aki az első napon 200 méter pillangón győzött.
A szombati finálék közül Hosszú még kettőben volt érdekelt: 200 méter mellen negyedik (2:31.64 p), 50 méter háton pedig hatodik lett (28.96). Ugyancsak hatodikként zárt 200 méter gyorson Verrasztó Evelyn (2:03.01).
A férfiaknál Verrasztó Dávid első napi, 400 méter vegyesen aratott győzelme után bronzérmet érdemelt ki 800 méteres gyorsúszásban (8:14.54).
Pszichológia az onkológián: vérnyomás mellett a stresszt is mérnék
2019.01.27Minden daganatos betegség diagnózisával szembesülő embernél rutinszerűen fel kellene mérni a pszichológiai állapotot is, majd az orvosi kezelések mellett az aktuális mentális, érzelmi, lelki szükségleteknek megfelelő segítséget is felajánlani – vallja dr. Mailáth Mónika, a Magyar Pszichoonkológiai Társaság (MPOT) elnöke. A daganatos betegekkel foglalkozó pszichológusokat, szakorvosokat, szakápolókat összefogó szakmai szervezet célul tűzte ki, hogy az ország minden egyes onkológiai osztályán váljon a kezdeti állapotfelmérésnek, majd az állapot követésének (a státuszvizsgálatoknak) részévé a pszichológiai állapot rögzítése is. Álláspontjuk szerint sokkal több betegnek kellene kapnia a mindennapok életminőségét és az életkilátásokat is pozitívan befolyásolni képes pszichológiai segítséget a betegút során. A pszichológiai szűrés hozadéka lehet az is, hogy a betegek és a családok nyitottabbakká válhatnak a pszichológia iránt, csökkennének az előítéletek, többen és bátrabban mernének segítséget kérni. A kezdeményezés egyelőre egy – a későbbi lépéseket megalapozó – vizsgálat keretében tíz osztályon, összesen ötszáz beteggel indul el.
Nem elég a testet kezelni: a beteg érzelmi állapota is nagymértékben befolyásolja az életminőséget, kihathat a mellékhatásokra, az orvos-beteg kapcsolatra, a terápiás együttműködésre, következésképpen az életkilátásokra is. A probléma súlyosságát jelzi, hogy az esetek egy részében a daganatos betegséget kísérő szorongás, depresszió, reménytelenségérzés nagyobb problémát okoz a beteg és családtagjai számára a mindennapokban, mint maga az alapbetegség okozta tünetek vagy a kezelések mellékhatásai. Ennek ellenére kevesekhez jut el, illetve kevesek veszik igénybe a pszichológiai segítségnyújtás lehetőségeit. Ezen akar változtatni a Magyar Pszichoonkológiai Társaság.
Amint dr. Mailáth Mónika elnök fogalmaz, azt szeretnék elérni, hogy a betegek aktuális stressz szintjének mérése ugyanolyan része legyen a hazai kórházi rutinnak, mint a vérnyomásmérés.
– A betegek mintegy felének lenne szüksége pszichológiai segítségnyújtásra a betegút valamely fázisában, ám csak az érintettek töredéke kap támogatást. Ennek egyik oka, hogy nincs elég onkopszichológus az országban, másik oka, hogy a betegek, és sokszor a szakorvosok sem ismerik a lehetőségeket, vagy idegenkednek tőle – jelenti ki Mailáth Mónika.
Kevés a szakember
Ami a kapacitásokat illeti, egy 2017-es publikáció megállapította: annak ellenére, hogy a Nemzeti Rákellenes Program már 2006-ban kimondta, hogy minden onkológiai központban biztosítani kell a betegek és a hozzátartozók számára a pszichológiai segítségnyújtást, valójában az onkológiai osztályoknak még mindig csak egyharmadán, a nagyobb centrumoknak pedig csak felében dolgozik saját pszichológus szakember.
dr. Mailáth Mónika
– Egy onkológiai osztály működésének előírt minimumfeltételei közé tartozik a heti legalább 15 órányi onkopszichológiai rendelés, tehát amikor a daganatos betegek érzelmi támogatásában jártas pszichológus kizárólag az osztály betegeinek rendelkezésére áll. A valóság azonban, hogy ez a lehetőség az onkológiák egy részében ma egyáltalán nem elérhető. Ahol jelen van szakember, jellemzően ott sem jut el a pszichológushoz csak a betegeknek egy kisebb része azok közül, akinek szüksége lenne rá. A betegeknek még mindig csak egy kis része fordul saját kezdeményezésére pszichológushoz. Az orvosok hozzáállásán is múlik, mennyire tekintik partnernek a pszichológust a beteg gondozásában, például partnerként vesz-e részt az onkoteam, a terápiás javaslatot tévő onkológiai bizottság munkájában – érzékelteti Mailáth Mónika a probléma összetettségét.
Folytatás a rákgyógyítás.hu-n.
Online az oldalon
Most
☆ 1127 ☆
Felhasználó Online
Simple stat
Latest Apple News
