Mulasztás okozta a rakodó halálát
2019.01.21Igaz vagy sem: az év legszomorúbb napja?
2019.01.21Kétméteres bottal ütött egy agresszív sofőr Hajdúszoboszlón
2019.01.21A Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányság súlyos testi sértés bűntett kísérlet elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást egy 33 éves férfival szemben.
A nyomozás adatai szerint a gyanúsított 2018. június 26-án 11 óra körül Hajdúszovát, Damjanich utcában kiszállt gépkocsijából, kezébe vett egy közel 2 méteres botot, majd veszekedni és dulakodni kezdett egy férfival. A helyi lakos bántalmazni akarta vitapartnerét, akinek testvére kettőjük közé állt, így őt találta el az ütés. A rendőrök a támadót azonosították és elfogták, majd előállították a rendőrkapitányságra, ahol kihallgatták.
Az igazságügyi szakértő véleménye szerint a sértett a bántalmazás következtében könnyű sérüléseket szenvedett, azonban az elkövetés eszköze és a módja alkalmas lehetett volna súlyosabb sérülés okozására is.
A nyomozás vizsgálati szakaszában a rendőrök a szükséges eljárási cselekményeket elvégezték és az iratokat átadták az ügyészségnek.
Nem mindegy, Semmelweis Ignác?
2019.01.21Emelkedik a gázolaj ára
2019.01.21A Mol bruttó 2 forinttal emeli a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán, a 95-ös benzin ára nem változik – értesült piaci forrásokból az MTI hétfőn.
Az áremeléssel a gázolaj literenként 384 forintra drágul.
A gázolaj ára legutóbb múlt pénteken emelkedett, 3 forinttal 382 forintra. A benzin ára múlt szerdán változott utoljára, 4 forinttal 345 forintra emelkedett.
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
70 oktatót bocsáthatnak el az ELTE-ről
2019.01.21Két kart érintenek a kirúgások. Lesz akit csak nyugdíjaznak.
Az Oktatói Hálózat hétfő reggeli közleménye szerint az ELTE Bölcsészettudományi és Természettudományi Karain kezdődött létszámleépítés következtében várhatóan 50-70 fővel csökken az oktatói létszám.
Az érintettek egy részét nyugdíjazással, többeket pedig hirtelen összerakott teljesítménykövetelmények alapján fogják elbocsátani, még nem tudni, pontosan milyen megoszlásban.
Az Oktatói Hálózat szerint a kapacitáscsökkentés a két kar mérhető oktatási és kutatási teljesítményét tekintve indokolatlan és káros, több tanszék és képzési program felszámolásához vezet.
Szerintük nem méltányos megoldás ez a problémákra. Azt írták:
A létszámleépítés nem megoldja, hanem tetézi a karok problémáit, megnöveli a maradó oktatók amúgy is megemelkedett oktatási terhelését, és gyengébb oktatói és kutatói teljesítményt eredményez.
(24.hu)
A 10 legnépszerűbb mobiljáték, ami nem hiányozhat a telódról!
2019.01.21A kórházban meghalt az M3-ason történt baleset egyik sérültje
2019.01.21Négyen haltak meg az M3-ason történt tömegbalesetben
2019.01.21A kórházban meghalt az M3-as autópálya Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szakaszán hétfőn kora reggel történt baleset egyik sérültje, ezzel négyre emelkedett a halálos áldozatok száma.
Az autópálya 142-es kilométerénél, Mezőkeresztes térségében, a Budapest felé vezető oldalon nyolc jármű ütközött kora reggel. A sűrű ködben egy személyautó hátulról nekiütközött egy kamionnak, majd megpördült és az érkező járműveknek csapódott.
A balesetben egy férfi a helyszínen, ketten – egy férfi és egy nő – a kórházba szállításuk közben haltak meg. Ketten súlyos, négyen – köztük egy csecsemő – könnyű sérülést szenvedtek, őket a mentők kórházba vitték.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház kora délután az MTI-vel azt közölte: az intézménybe került két életveszélyes sérült egyike meghalt. A másik sérültet továbbra is az intenzív osztályon kezelik.
Fotó: MTI/Vajda János
Bisnode: javult a cégek fizetési morálja tavaly
2019.01.21Nőtt a határidőre kifizetett számlák aránya tavaly, és az átlagos fizetési késedelem is rövidült két nappal – derül ki a Bisnode cégcsoport év végi adataiból.
Az üzleti információ-szolgáltató hétfői közleménye szerint továbbra is javuló tendencia figyelhető meg a hazai fizetési morálban. A vizsgált, cégek által kiállított számlák több mint 72 százalékát határidőre kifizették, emellett az átlagos késedelem 18-ról 16 napra, az átlagos fizetési határidő pedig 29 napról 27 napra csökkent.
A számlák értékét tekintve javult az extrém késések mutatója is, 60 napon túli késés 3,77 százalékkal kevesebbszer fordult elő, mint tavaly. A 90 napon túl rendezett számlák aránya 1 százalék alatt maradt, 0,66 százalékos volt, ami lényegében megegyezik a tavalyi értékkel.
Az iparágak közül a fizetési hajlandóságban egyértelmű a kiskereskedelem fölénye, itt a számlák értékének csaknem 85 százalékát rendezték határidőre. A sereghajtó az információ, kommunikáció ágazat volt, ahol az összes kiállított számla 46,83 százalékának ellenértéke érkezett be időben, de az építőiparban és a papíriparban sem érte el az időben rendezett ellenérték az 50 százalékot.
A pénzükhöz leghamarabb a bútoripari ágazatban működő cégek juthattak, a Bisnode adatai szerint az előző évhez képest 10 napot javítva átlagosan 29 nap alatt kapták meg számláik ellenértékét. A leghosszabb ideig a gépipari cégek várhattak, számszerűsítve 55 napot.
A textilipar területén dolgozó cégeknél 10 napos volt az átlagos fizetési késedelem a Bisnode 2018-as adatai szerint, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén 11 napos, a kiskereskedelemben pedig 12 napos. A notórius késők a művészet, szórakoztatás, szabad idő területén működtek, ahol 25 nap, az ingatlanügyletek területén, ahol 24 nap, illetve
a humán-egészségügyi, szociális ellátásban, ahol 23 nap volt az átlagos késedelem.
Az extrém későn kifizetett számlák aránya két ágazatban volt kiugróan magas, a papíriparban és az építőiparban. Mindkét iparág rontott is a tavalyi értékein, az előbbinél az összes számla értékének 4,11, utóbbinál 4,72 százalékának kifizetésére várhattak akár három hónapon túl is a szállítók.
A legpontosabban fizető cégek Csongrád megyéből kerültek ki, a legrosszabbul pedig Zala megye teljesített, ahol ez az arány alig volt több, mint 46 százalék.
Az átlagos késés a Bisnode tavaly év végi adatai szerint Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb, 11 nap, Nógrád megyében pedig a legmagasabb, 28 nap.
A legtöbbet, 52 napot Nógrád megyében kellett várni arra, hogy egy cég a pénzéhez jusson, a legkevesebbet pedig, 38 napot Bács-Kiskun megyében.
Az extrém késésekben jól teljesítettek a megyék, a fővárost kivéve, ahol az összes számla értékének 1,81 százalékát is elérte a 90 napon túl rendezett számlák aránya, a többieknél ez az érték jóval 1 százalék alatt maradt.
A magyar rendőrség is csatlakozott a pénzmosás elleni európai akcióhoz
2019.01.21A magyar rendőrség is csatlakozott az Europol pénzmosás elleni akciójához – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn a rendőrség honlapján.
A közlemény szerint az Europol figyelemfelhívó kampánya a könnyű pénzszerzéssel kecsegtető állásajánlatok mögött megbúvó pénzmosás ellen irányul. Az interneten terjedő vonzó munkalehetőségek ugyanis sokakat megtéveszthetnek, pedig ezek mögött akár olyan bűnözői csoportok is állhatnak, amelyek kábítószer-kereskedelemből, emberkereskedelemből, csalásokból vagy más bűncselekményekből származó pénzt akarnak tisztára mosni.
A bűnözők álláshirdetésnek álcázva olyan munkakeresőknek ajánlanak könnyű pénzkereseti lehetőséget, akiknek bankszámlájuk van vagy az állás betöltéséhez nyitnak egyet. A megbízó a munkavállaló folyószámlájára nagyobb összeget utal, amelyet jutalékért cserébe tovább kell utalni egy másik, jellemzően külföldi számlára, vagy készpénzben felvenni és személyesen átadni egy közvetítőnek.
Az egyszerű pénzügyi tranzakció valójában a bűnszervezetek egész világot behálózó pénzmosási tevékenységében való közreműködés, a jóhiszemű álláskereső általa bűnözők strómanjává, ezáltal bűntársukká válik – írták.
A bűnözők többnyire egy létező céghez megtévesztően hasonló e-mail címről, profilról küldenek álláshirdetésnek látszó üzenetet e-mailen, a közösségi médián vagy csevegő alkalmazásokon keresztül. Általában álláskeresőket, diákokat és anyagi gondokkal küzdő embereket választanak célpontjuknak.
Az ORFK mindenkit óvatosságra int, azt kéri, hogy ha valaki gyanús e-mail címről kap üzenetet, ne válaszoljon és ne nyissa meg az abban található linket, minden esetben nézzen utána a munkalehetőséget kínáló cégnek, és soha ne adja meg a bankszámlája adatait ismeretlennek. Ha pedig úgy érzi, mégis pénzmosásba keverték, ne utalja tovább a pénzt, hanem hívja a rendőrséget a 112-es segélyhívó számon és értesítse pénzintézetét.
Meghalt Tony Mendez, Az Argo-akció című filmet ihlető CIA-ügynök
2019.01.21Meghalt Tony Mendez egykori CIA-ügynök, akinek legendás iráni túszszabadító akciója alapján készült Az Argo-akció című Oscar-díjas amerikai film – írta a The New York Times online kiadása.
Antonio J. Mendez, akit a filmben a rendező, Ben Affleck alakított, 78 évesen hunyt el egy ápolási központban a marylandi Frederickben – erősítette meg a család. Közleményük szerint Mendez Parkinson-kórban szenvedett.
A fedett akciókra specializálódott ügynök tervei alapján szabadítottak ki hat diplomatát, akiket túszként tartottak fogva Iránban. A diplomatákat egy készülő kanadai sci-fi film stábjának álcázták, így tudtak repülőre szállni és kijutni az országból az 1979-1981-es túszválság idején.
Mendez 1965-ben lépett be a CIA-ba, fedett ügynökként töltötte karrierjének 25 évét a hidegháború hadszínterein.
Az akcióról készült, 2012-ben bemutatott filmet 7 Oscar-díjra jelölték, hármat meg is kapott.
Autóbusz és személyautó karambolozott a Kossuth utcán
2019.01.21Marihuánát termesztett egy kertészeti szakboltot üzemeltető férfi
2019.01.21Egy hétvégi házban alakított ki indiaikender-ültetvényt egy férfi, akinek a cége beltéri kertészeti felszerelést forgalmazott – közölte a Fővárosi Főügyészség hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint a 37 éves férfi a főváros III. kerületében, a Vadászles utcában egy ház pincehelyiségét indiai kender nagyüzemi termesztésére alkalmas, professzionálisan felszerelt ültetvénnyé alakította át. A férfi a ház egy másik helyiségében maga végezte a szárítást és a csomagolást is.
A férfi úgy bukott le, hogy a hátizsákjába, valamint a cipőjébe rejtve marihuánát vitt ki a házból, amikor az ott egyéb okból megjelenő rendőrök intézkedtek vele szemben.
A Fővárosi Főügyészség a férfi ellen jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. A vád szerinti bűncselekményt a törvény akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendeli büntetni. A vádlott bűnügyi felügyelet alatt áll – olvasható a közleményben.
Iszapömlés – Február 4-én hoznak ítéletet a megismételt elsőfokú eljárásban
2019.01.21Február 4-én hoz ítéletet a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában a Győri Törvényszék. A hétfői tárgyaláson az utolsó szó jogán felszólaló vádlottak mindegyike ártatlannak vallotta magát.
A megismételt elsőfokú eljárás 2017. december 11-én kezdődött, az ügyészség különösen nagy kárt okozva elkövetett közveszélyokozás, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt indítványozta a vádlottak bűnösségének kimondását. Bizonyítottság hiányában két vádlott felmentését kezdeményezték, őket korábban a katasztrófa utáni értesítési (segítségnyújtási) kötelezettség elmulasztásával vádolták.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.
Az ügyben tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat. A Veszprémi Törvényszék első fokon 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Álláspontja szerint a katasztrófa oka “altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot és új eljárást rendelt el, amelynek lefolytatására a Győri Törvényszéket jelölte ki.
Az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán, a cég egykori vezérigazgatója a hétfői tárgyaláson az utolsó szó jogán felszólalva azt hangsúlyozta, hogy a 2010. október 4-én bekövetkezett tragédia ellen nem tudtak tenni semmit, mert az nem volt előrelátható. Ezt számos szakértői vélemény is kimondta – tette hozzá.
“Ami tőlünk tellett, emberileg és szakmailag is megtettük” a gátszakadást követően – mondta az egykori cégvezető, aki úgy fogalmazott: “nyolc és fél év után sem gondolom, hogy tudtam volna többet tenni”.
Kitért arra is, hogy a vád az eljárás során folyamatosan változott, s a közvetlen bizonyítékok köréből átcsúszott a közvetett bizonyítékok alkalmazásához.
“Valós emberi és csapategységbe kovácsolt minket a vádhatóság, ami a katasztrófa előtt csak munkakapcsolat volt” – fűzte hozzá.
Az utolsó szó jogán felszólaló vádlottak mindegyike együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak és azoknak, akiket a vörösiszap-katasztrófa valamilyen formában érintett. Kiemelték, hogy a történtek életük végéig elkísérik őket, s kérték bűncselekmény hiányában történő felmentésüket.


