Győzelem idegenben, továbbjutott a DVSC
2018.12.05Karina, a nap lánya
2018.12.05Eredményes napra számíthat a Mérleg
2018.12.05Tovább csökkent az üzemanyagok ára
2018.12.05A Mol bruttó 2 forinttal csökkentette a 95-ös benzin és bruttó 6 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán.
A mérsékléssel a benzin átlagára literenként 351 forint, a gázolajé 393 forint lett.
Az árak legutóbb pénteken változtak, a benzin átlagára 3 forinttal 353 forintra, a gázolaj átlagára pedig 6 forinttal 399 forintra csökkent.
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Képzésfejlesztés nemzetközi alapokon
2018.12.05A gépjármű mérnöki képzés területén megvalósuló oktatási együttműködésről is tárgyalt a hamburgi egyetem (HAW) képviselőjével Csernoch László rektorhelyettes a CARPE nemzetközi konzorcium múlt heti, brüsszeli tanácskozása során.
A Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese a hirek.unideb.hu portálnak elmondta: a megbeszélések még kezdeti stádiumban vannak, de már most körvonalazódni látszik, hogy a műszaki terület erősítését a jövőben közös tananyagfejlesztés segítheti, emellett bővülnének a hallgatói és oktatói mobilitások is.
A találkozó apropóját az adta, hogy november 27-28-án a CARPE-konzorcium vezető testülete Brüsszelben tartott ülést, amelyen Csernoch László tudományos rektorhelyettes és Varga Zsolt tudományos igazgató képviselte a Debreceni Egyetemet.
A vezetői találkozón Csernoch László előadást tartott az unió FP9 kutatás-fejlesztési keretprogramjának (Horizon Europe) előkészületeiről. Az ülésen áttekintették továbbá a konzorcium feladatait a következő időszakra, különös tekintettel a 2019. októberében a spanyolországi Valenciában rendezendő CARPE-konferenciára, amelyen várhatóan az egyetem számos oktatója részt vesz majd.
A Debreceni Egyetem 2015-ben csatlakozott társult tagként a Consortium on Applied Research and Professional Education-höz (Alkalmazott Kutatási és Szakképzési Konzorcium), amelyet olyan egyetemek hoztak létre, amelyek profiljában az alkalmazott kutatások meghatározó szerepet játszanak. Bár nem fővárosban helyezkednek el (Hamburg, Utrecht, Valencia, Turku), méretüket és súlyukat tekintve az adott ország legjelentősebb felsőoktatási intézményei közé tartoznak. Két év sikeres együttműködést követően, a konzorcium tagjainak döntése alapján 2017-ben a Debreceni Egyetem teljes jogú taggá vált.
unideb.hu
Kenézy Gyulára emlékeztek Debrecenben
2018.12.05A Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház névadójának életműve előtt tisztelegtek kedden az intézményben. A résztvevők felidézték Kenézy munkásságát, életének fontos állomásait.
Kenézy Gyula 87 éve, 1931. november 26-án hunyt el. Az emléknapot minden évben halálának napjához kapcsolódva szervezik meg az intézményben. A résztvevők a keddi emlékülés előtt a virágokat helyeztek el Kenézy Gyula a kórház udvarán álló szobránál.
Az emléknap megnyitóján Lampé Zsolt, a DE Kenézy Gyula Egyetemi Kórház főigazgatója kiemelte: az intézmény számára fontos, hogy minden évben megemlékezzenek a névadóról.
– Kenézy Gyulára nemcsak mint orvosra, hanem mint a város életében és az egyetem létrehozásában kiemelt szerepet játszó emberre, az egyetem egykori rektorára is emlékezünk, aki a zenében és a sportéletben is tevékenyen részt vett. Minden ilyen napon az előadásokból újabb és újabb érdekességek derülnek ki az életéről – hangsúlyozta megnyitóbeszédében a főigazgató.
A Dr. Kenézy Gyula Baráti Kör Civil Társaság idén 8. alkalommal szervezte meg az emléknapot.
– Célunk az, hogy felidézzük a szülész-nőgyógyász munkásságát, emlékezzünk és tisztelegjünk Kenézy Gyula tevékenysége, emberi nagysága előtt. Nem csak emléknapot szervezünk, hanem azt is fontosnak tartom, hogy a sírját is gondozzuk – fogalmazott Szentgyörgyi János, a Baráti Kör ügyvivője.
Az ünnepségen Ruszin Romulusz dandártábornok, az 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka átadott egy Kenézy Gyuláról készült festményt Lampé Zsolt főigazgatónak. A portré az egyik tartalékos katona alkotása.
– Példás az együttműködés a dandár és a kórház között. Úgy gondoltuk, hogy a festménynek méltó helye lesz az intézményben, ahol őrzik Kenézy Gyula emlékét – mondta el a parancsnok.
Kenézy Gyula 19 évig volt a magyar királyi honvéd orvosi tisztikar tagja, a debreceni 3. honvéd gyalogezred, majd a 2. honvéd huszárezred katonaorvosa 1903-ig. Az első világháborúban 1914 augusztusától látta el a városba érkező sebesülteket, 1915 júliusától a háború időtartamára II. osztályú főtörzsorvossá nevezték ki, alezredesi ranggal.
Az idei emléknapon helytörténészek, muzeológusok tartottak előadásokat, akik többek között Kenézy Gyula háborúban végzett orvosi tevékenységét idézték fel.
unideb.hu
Bruttó 400 ezer forintra nőtt a cseh átlagkereset
2018.12.04Csehországban a harmadik negyedévben 31 516 koronára (397 102 forint) emelkedett az átlagkereset, ami 2458 koronával több, mint 2017 azonos időszakában – közölte a Cseh Statisztikai Hivatal kedden Prágában.
A nominális éves szintű növekedés 8,5 százalékos, az inflációtól megszűrve pedig 6 százalékos volt. A bérek a legnagyobb mértékben az állami szférában emelkedtek, elsősorban a közoktatásban, a közigazgatásban, valamint az egészségügyben és a szociális szolgáltatásokban.
A statisztikusok szerint az idei első kilenc hónapban a reálbérek 6,3 százalékkal emelkedtek éves összehasonlításban.
Csehországban 2014 elejétől folyamatosan emelkednek az átlagkeresetek, ami a gazdasági növekedés és a munkaerőhiány következménye. Általában azonban továbbra is érvényes, hogy a munkavállalók kétharmada az átlagbérnél kevesebbet keres havonta.
Az édességgyártók 10 milliárd forint feletti decemberi és rekord éves forgalomra számítanak
2018.12.04A szezonális édességek forgalma 10 milliárd forint felett lehet decemberben, az éves édességforgalom pedig a tavalyi 200 milliárd forintról 250 milliárd forintra nőhet. Az ünnepi forgalomban továbbra is a csokimikulás “áll az első helyen”; a háztartások 86 százaléka pedig szaloncukrot is vásárol karácsonyra, amelyből továbbra is a zselés a legkedveltebb, az alkoholos vagy a gesztenyés ugyanakkor nem annyira keresett – derült ki a Mi fán terem a szaloncukor? című sajtórendezvényen kedden, Budapesten.
A Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) előzetes várakozását a szakszövetség elnöke, Sánta Sándor ismertette, és elmondta, hogy a Nielsen piackutató adatai szerint tavaly csokoládémikulásból 435 tonna, több mint 8 millió darab fogyott. Hasonlóan népszerű volt az adventi naptár, amelyből 350 ezret értékesítettek. Az ünnepi édességek 46 százalékát hipermarketek, 54 százalékát egyéb üzletek adták el – tette hozzá. Az elnök elmondta, hogy évente szaloncukorból 3500 tonna fogy, mintegy 6 milliárd forintért. A csokoládémikulások és az ahhoz köthető egyéb édességek forgalma pedig 4 milliárd forintot tesz ki, ezekből mintegy 700 tonnányi terméket értékesítenek. Ilyenkor a piac 63 százalékát a mikulások teszik ki, 13 százalékot pedig egyéb édességek, például csokiördögök, csokicsizmák adják. Ismertette, hogy a MÉSZ által végzett reprezentatív kutatás szerint a megkérdezettek 86 százaléka tervezi, hogy szaloncukrot vesz, amelynek főleg vidéken van nagy hagyománya.
A fogyasztók mintegy kétharmada a zselés szaloncukrot választja, azt követi a kókuszos, a vajkaramellás, a csokoládékrémes, a marcipános, a mogyorókrémes. Kevésbé kedvelt íz egyebek mellett a gesztenyés, a joghurtos, az epres vagy az alkoholos – sorolta. Sánta Sándor kifejtette, hogy a magyar háztartások általában egy kilogramm szaloncukrot vesznek, a legtöbben 2000 forint körüli összeget fordítanak erre. A szaloncukorpiacon az elmúlt években nőtt a prémium termékek aránya, de sok az ömlesztett és a saját márkás szaloncukor is, és a piac egyharmadát teszik ki azon termékek, amelyek valódi csokoládét tartalmaznak.
Sánta Sándor elmondta, a szakszövetséget 1992-ben alapították, 24 vállalat a tagja, amelyek a piac 85 százalékát adják. Felkai Beáta, az Agrárminisztérium (AM) főosztályvezetője előadásában ismertette, hogy az édességgyártásban tavaly 250 vállalkozó dolgozott, mintegy ötezer dolgozóval. Az édességgyártás árbevétele a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján tavaly több mint 205 milliárd forint, míg az export mintegy 108 milliárd forint volt.
A legnagyobb szaloncukorgyártó vállalkozások árbevétele együttesen meghaladja a 30 milliárd forintot – tette hozzá. Közölte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az egy főre jutó élelmiszer-kiadás havi nagysága tavaly 20 563 forint volt, ebből 1382 forintot fordítottak cukorra, édességre.
Európa legdrágább, 2,3 millió eurós karácsonyfáját állították fel Münchenben
2018.12.04Európa legdrágább, 2,3 millió eurós karácsonyfáját állították fel Münchenben: a Pro Aurum müncheni aranykereskedő 2018 darab egyunciás aranyérméből állította össze.
Benjamin Summa, a vállalkozás szóvivője szerint az aranyfa 2018 darab Bécsi Filharmonikusok aranyérméből áll, a tetejét pedig egy 20 unciás Bécsi Filharmonikusok aranyérme díszíti. Összesen 63 kilogrammot nyom a színarany építmény, amely a jelenlegi aranyárfolyam szerint 743 millió forintot ér.
A művet december 15-ig láthatják az érdeklődők az aranykereskedelmi cég irodaházában – számoltak be róla a német hírportálok.
Ismét nőtt a légszennyezettség
2018.12.04Ismét nőtt a légszennyezettség: négy településen egészségtelen, több helyen pedig – köztük Budapesten – kifogásolt a levegő minősége a magas szállópor-tartalom (PM10) miatt – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kedden az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint a kisméretű aeroszol részecskék (PM10) napi átlagkoncentrációja alapján Dunaújváros, Pécs, Szombathely és Várpalota levegőjét minősítették egészségtelennek.
Emellett kifogásolt a levegő minősége Budapesten, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Putnokon, Salgótarjánban, Sopronban, Székesfehérváron, Tökölön, Vácon és Veszprémben.
Az NNK azt javasolja, hogy az érintett térségekben a légzőszervi, illetve a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, az idősebb korúak és a gyermekek kerüljék a szabadban tartózkodást, aktív testmozgást. Az egészségtelen minősítésű településeken az egészséges emberek se sportoljanak a szabadban hosszabb ideig vagy végezzenek fizikai munkát, a gyermekeket pedig óvjuk a megerőltető szabadtéri tevékenységtől – tették hozzá.
Külön kiemelték, a helyes fűtési módok alkalmazásával mindenki sokat tehet azért, hogy megóvja a saját és a környezetében lévők egészségét.
Januártól adóköteles lesz a béren kívüli juttatások többsége
2018.12.04Januártól jelentősen átalakul a béren kívüli juttatások rendszere, a jogalkotói szándék szerint a kapott juttatások összege a bérek részét képezik majd – mondta Bajusz Dániel adószakértő az M1 aktuális csatornán kedden.
Hozzátette: a jogalkotó megrostálta a jelenlegi juttatásokat, eszerint adómentes maradt az óvodai és a bölcsődei ellátás térítési díja, illetve klasszikus béren kívüli juttatásként a SZÉP-kártya és a sport és kulturális rendezvényekre szóló belépők.
A szakértő kitért arra is, hogy érdemes figyelni a változó adózási feltételeket, mivel a munkáltatók előre hozhatnak bizonyos kifizetéseket, azzal a kockázattal, hogy az évközi munkavállalói felmondás esetén az előre kifizetett összegek elvésznek.
A kockázati biztosítás díjánál van egy átmeneti szabály, miszerint az idén megkötött szerződések alapján fizetett díjakra még 2019. december 31-ig igénybe lehet venni a minimálbér 30 százalékáig terjedő adókedvezményt – hívta fel a figyelmet Bajusz Dániel.
Európai Bizottság: a romák oktatásban való részvétele javult, a szegregáció azonban továbbra is kihívást jelent
2018.12.04Egyre több roma fiatal vesz részt az oktatásban, és csökkenést mutat a korai iskolaelhagyás mértéke is, ugyanakkor a szegregáció továbbra is kihívást jelent a legtöbb európai országban – derül ki az Európai Bizottság nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének 2011-2017 közötti időszakra vonatkozó, kedden közzétett értékeléséből.
A romák integrációjáról szóló bizottsági jelentés szerint a romák egészségügyi ellátásában elért előrehaladás korlátozott, és a foglalkoztatás, valamint a lakhatáshoz való hozzáférés terén nincs lényeges javulás. A szegénység elleni küzdelem terén azonban némi előrelépés történt – közölték.
Vera Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos azt mondta, a romák beilleszkedésének kérdése a tagállamok napirendjére került, az ellenük táplált előítélet és kirekesztés azonban továbbra is nagy aggodalomra ad okot.
A biztos arra szólította fel a tagállamokat, hogy fokozzák a romák és a nem romák közötti szakadék megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket, ugyanis a jelentés szerint a romák gazdasági és társadalmi marginalizálódása továbbra is fennmaradt. Becslések szerint 10-12 millió roma továbbra is előítéletekkel, az intoleranciával, a megkülönböztetéssel és a társadalmi kirekesztéssel kénytelen szembenézni mindennapi élete során.
A tanulmányból egyebek mellett kiderül, hogy az EU-tagországokban a romák becsült aránya Bulgáriában 10,3 százalék, Szlovákiában 9,1 százalék, Romániában 8,3 százalék, Magyarországon 7 százalék, Görögországban 2,5 százalék, Csehországban 2 százalék, Spanyolországban 1,6 százalék, a maradék uniós országban kevesebb, mint 1 százalék volt a vizsgált időszakban.
A jelentés a lakhatás témakörében gyűjtött adatok között kiemelte, hogy a hátrányos életkörülmények, az alapvető infrastruktúra hiánya és a romák szegregációjának legrosszabb értékeit a kelet-európai országok – köztük Magyarország, Románia és Szlovákia – mutatják.
A romák fizetett foglalkoztatásban való részvételét tekintve növekedés mutatkozott, és a jövedelmeket illetően is emelkedés volt jellemző. A roma foglalkoztatottak aránya 2011 és 2017 között az uniós országok közül legnagyobb mértékben Magyarországon, 25 százalékról 36 százalékra emelkedett – emelték ki.
Másodfokon is életfogytiglanra ítélték Tompa Eszter gyilkosát
2018.12.04Aljas indokból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó fegyházra ítélték másodfokon is kedden azt a férfit, aki még 2003-ban elütött autójával egy fiatal nőt, majd megfojtotta – tájékoztatta a Győri Ítélőtábla szóvivője az MTI-t.
Ferenczy Tamás közleményében a történteket ismertetve azt írta: a vádlott 2003 szeptemberében figyelmetlenül vezetett, autóval elsodorta a kerékpározó nőt, aki elesett és elveszítette eszméletét. A férfi azt hitte, hogy a sértett meghalt, és mivel el akarta kerülni a felelősségre vonást, úgy döntött, elviszi a helyszínről. A kerékpárt az út menti növények közé dobta, a nőt pedig az autó csomagtartójába tette.
Útközben észrevette, hogy a sértett él, ezért egy mellékútra hajtott. Felnyitotta a csomagtartót, kihúzta a nőt és több méteren át vonszolta a gazos-bokros területen. A védekező sértettet megütötte, majd befogta a nő száját, megragadta a nyakát és percekig kézzel fojtogatta. A sértett még ekkor is élt, ezért a vádlott a közelben talált műanyag zsineget a lány nyakára tekerte és azzal fojtogatta. A nő ebbe belehalt.
Ezután a vádlott beült a kocsiba, elment gyermekéért az óvodába, hazavitte, majd sötétedéskor visszament a holttestért. Berakta a csomagtartóba és a Mosoni-Duna árterére vitte. Hazament, de a gépkocsit nem vitte haza, azt állította, hogy ellopták, feljelentést is tett a rendőrségen.
A nyomozást 2005. február 7-én felfüggesztő határozattal lezárták, mert az elkövető ismeretlen volt, majd 2017. január 6-án a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ arról értesítette a nyomozó hatóságot, hogy egy más ügyben S.A. vádlottól vett DNS-minta egyezést mutatott több, az említett ügyben vett helyszíni mintával.
Ezek alapján az első fokon eljáró Győri Törvényszék a vádlottat aljas indokból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy feltételesen szabadlábra bocsátása legkorábban 30 év után vizsgálható. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.
A szóvivő közölte: a Győri Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, a másodfokú bíróság alaptalannak ítélte a fellebbezést. Mint írta, az elsőfokú bíróság által helyesen értékelt bizonyítékok szerint a vádlott egy közlekedési baleset következményeit akarta leplezni és elkerülni a felelősségre vonást azzal, hogy megöli a sértettet.
Az elkövetés módja brutális, embertelen volt; a sértett halálát az okozta, hogy kézzel, majd zsineggel fojtogatták. A mintegy 15 percen át tartó fulladás mindenképpen különös kegyetlenséggel elkövetett esete az emberölésnek – olvasható a közleményben.
Legyőzte a Vasast, 16 között a Loki a Magyar Kupában
2018.12.04A Debrecen 2-1-re nyert a másodosztályú Vasas vendégeként, így továbbjutott a labdarúgó Magyar Kupa 8. fordulójából.
A találkozón a debreceniek az első félidő végén tizenegyesből szereztek vezetést, majd a fordulás után egyenlített a Vasas, ám a DVSC második góljára már nem volt válasza.
Eredmények:
Magyar Kupa, 8. forduló (az élvonalbeli csapatok mérkőzései):
Vasas FC (NB II)-Debreceni VSC 1-2 (0-1)
korábban:
Szentlőrinc SE (NB III)-Kisvárda Master Good 1-4 (0-0, 1-1, 1-2)
III. Kerületi TVE (NB III)-Mezőkövesd Zsóry FC 0-6 (0-1)
Pénzügyőr SE (NB III)-Puskás Akadémia FC 0-6 (0-1)
Nemzetközi Energiaügynökség: az idén emelkedik a fejlett országok szén-dioxid-kibocsátása
2018.12.04Az idén öt éve az első alkalommal emelkedik az iparosodott országok szén-dioxid-kibocsátása a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kedden publikált elemzése szerint.
A rendelkezésre álló adatok alapján az energiatermeléssel és felhasználással kapcsolatos kibocsátás Észak-Amerikában, az Európai Unióban, valamint a csendes-óceáni és ázsiai térség fejlett országaiban öt éve tartó csökkenés után 0,5 százalékkal emelkedik az idén a tavalyihoz képest.
A szén-dioxid-kibocsátás növekedése elmarad ugyan az említett régiók 2,4 százalékos GDP-növekedésétől, de ezzel együtt is kétségessé teszi a párizsi klímaegyezményben foglalt célkitűzések elérhetőségét.
Az IEA prognózisa szerint a fejlődő országok szén-dioxid-kibocsátása is növekedni fog az idén. Az idei kibocsátásról készült tanulmányt jövő márciusban teszi közzé teljes terjedelmében a szervezet, de a keddi jelentés szerint minden előzetes adat a szén-dioxid-kibocsátás növekedésére utal az emelkedő energiafelhasználás és a világgazdaság 3,7 százalékos növekedése miatt.
“Kimutatásaink alapján a szél- és napenergia-termelés növekedése ellenére is a fejlett gazdaságokban ismét emelkedésnek indult a szén-dioxid-kibocsátás, ami az energiahatékony technológiák fokozott alkalmazásának szükségességére irányítja rá a figyelmet” – kommentálta a jelentést Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.
Hozzátette: “ezt a fordulatot mindenképpen a kormányoknak szóló figyelmeztetésnek kell tekinteni, hogy fokozzák a megújuló energiaforrások és az atomenergia kiaknázására, az energiahatékony és innovatív technológiák elterjedésének az ösztönzésére tett erőfeszítéseiket.”
Az elmúlt öt évben az energiával kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás 3 százalékkal, 400 millió tonnával csökkent a fejlett gazdaságokban. Elsősorban a szénfelhasználás csökkenésének, és az azt kiváltó megújuló energiaforrásoknak, valamint az energiahatékony technológiák és berendezések terjedésének köszönhetően. A csökkentésben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia jártak az élen.
A globális olajkereslet robusztus növekedésen megy át az idén az IEA felmérése szerint. A gázfelhasználás is nagymértékben emelkedik, elsősorban Kína levegőtisztasági programjának köszönhetően. Mindazonáltal továbbra is nagy számban épülnek és kapcsolódnak hálózatra széntüzelésű erőművek is. Az IEA szerint ezért a globális szén-dioxid-kibocsátás is növekedni fog valamennyivel az idén. Tavaly 1,6 százalékkal nőtt a világ szén-dioxid-kibocsátása 2014 és 2016 között három évig tartó stagnálást követően.
Az IEA párizsi klímaegyezményben foglalt célszámok alapján felállított fenntartható fejlődési forgatókönyve (Sustainable Development Scenario) szerint a globális szén-dioxid-kibocsátást 2025-ig évente egy százalékkal kellene csökkenteni.
Online az oldalon
Most
☆ 1149 ☆
Felhasználó Online
Simple stat
Latest Apple News
