Napi keresztrejtvény
2020.09.21Napi keresztrejtvény
2020.09.21Napi sudoku – nehezebb verzió
2020.09.21Napi sudoku – nehezebb verzió
2020.09.21Napi sudoku – könnyebb verzió
2020.09.21Napi sudoku – könnyebb verzió
2020.09.21Ősszel és télen is 80-90 százalék közötti visszaesést vár az utasforgalomban a Budapest Airport Zrt.
2020.09.20Több mint kilencven százalékkal csökkent az utasforgalom szeptember első két hetében a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az előző év azonos időszakához képest, ezért az őszi és a téli hónapokban is ehhez hasonló, 80-90 százalék közötti forgalomcsökkenést várnak – mondta Valentínyi Katalin, a Budapest Airport Zrt. kommunikációs igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.
Hozzátette: az óvintézkedések március óta folyamatosak a reptéren az utasok biztonsága érdekében, akik fegyelmezetten reagálnak a szigorításokra. Szombaton 22 járat indult, vasárnap 28 száll fel Budapestről, ami a tavalyi forgalom 3-5 százaléka. Eközben a teherforgalom stabil, az áruforgalom európai és nemzetközi összehasonlításban is jól teljesít – jelezte.
A szeptemberben bejelentett utazási szigorítások miatt a légitársaságok újratervezték a menetrendet, a következő hetekben további járattörléseket várnak – közölte. Október-novemberre már csökkentett kapacitásokat jelentettek be a járatokat üzemeltető társaságok a kereslet hirtelen visszaesése miatt, ezért a téli hónapokban is 80-90 százalék közötti forgalomvisszaesésre számítanak – jelezte.
Hétfőn kezdi meg őszi ülésszakát a parlament
2020.09.20Az Országgyűlés hétfőn kezdi meg őszi ülésszakát, a képviselők kedden folytatják a munkát, a háromnapos ülés a rákövetkező hétfőn zárul.
A házelnök napirendi javaslata alapján a hétfőn 13 órakor kezdődő ülésen elsőként a közelmúltban elhunyt egykori képviselőkről – Kósáné Kovács Magda (MSZP), Keleti György (MSZP) és Somogyi Tamás (MDF) – emlékeznek meg.
A napirend előtti felszólalásokat követően a családokért felelős tárca nélküli miniszteri posztra jelölt Novák Katalin teheti le esküjét.
A parlament ezután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi szakmai tevékenységéről szóló beszámolóról határoz, majd a független Hadházy Ákos mentelmi ügyében dönt.
A koronavírus-járványra tekintettel várhatóan továbbra sem interpellálnak képviselők, ugyanakkor az azonnali kérdések ezúttal is a megszokottnál kétszer hosszabban, 120 percben hangozhatnak el.
Az első ülésnap két javaslat általános vitájával zárul. Szó lesz a hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelméről, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idei költségvetéséről.
Kedden további nyolc indítványt tárgyal a Ház. Több nemzetközi szerződés mellett terítékre kerül a Magyarországon élő nemzetiségek helyzete, valamint egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló javaslat.
A parlament ülése szeptember 28-án, hétfőn ér véget, amikor azonnali kérdések és kérdések hangozhatnak el.
Az Országgyűlés házbizottsága legutóbbi állásfoglalásában arra kérte a képviselőket, hogy önkéntesen tartsák be a hivatali dolgozókra nézve kötelező járványügyi szabályokat. Ezen rendelkezések értelmében kizárólag 37,2 fokos testhőmérséklet alatt lehet belépni a törvényhozás épületébe, ahol kötelező a maszk használata.
Több mint másfélszeres a túljelentkezés a vakcinatesztelésre Moszkvában
2020.09.20A szükséges 40 ezer helyett több mint 60 ezer önkéntes jelentkezett Moszkvában a Covid-19 megelőzésére szolgáló Szputnyik V vakcina klinikai tesztelésének harmadik szakaszára – jelentette be Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere vasárnap a Rosszija 1 televízióban, miközben az új koronavírus-fertőzések száma tovább növekedett Oroszországban.
Szobjanyin szerint a kipróbálás alatt álló védőoltást eddig 700 embernek adták be, akik valamennyien jól érzik magukat. Mint mondta, többezren vannak túl a klinikai tesztben való részvételhez szükséges orvosi vizsgálaton.
A feltételesen augusztus 11-én bejegyzett vakcina gyártása az orosz egészségügyi tárca közlése szerint augusztus 15-én kezdődött meg. Az oltóanyagot kifejlesztő Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet munkatársai a The Lancet című brit orvostudományi folyóiratban a hétvégén válaszoltak a Szputnyik V-t ért bírálatoktóra.
Gyenyisz Logunov, az intézet kutatási igazgatóhelyettese és a többi társszerző megígérte, hogy a felmerült kételyek eloszlatásának hozzáférhetővé teszik majd a kutatás egyes résztvevőinek leleteit.
“Szeretnénk aláhúzni, hogy a közölt adatokat kísérletek útján nyertük és duplán ellenőriztük” – hangsúlyozták az orosz tudósok.
Kutatók egy 15 fős nemzetközi csoportja, élén Enrico Buccival, a philadelphiai Temple Egyetem docensével szeptember 7-én nyílt levet tett közzé, amelyben arról írtak, hogy “nagyon valószínűtlen” mintázatokat azonosítottak a tesztelések első és második szakaszának adataiban. A csoport tagjai hétfőn elküldték kifogásaikat és észrevételeiket a The Lancetnek.
A Szputnyik V kifejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) közleményt juttatott el a TASZSZ hírügynökséghez, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy Bucci a Resis elnevezésű cég tulajdonosa, amely tudományos publikációk szaklapokban való közlésének előkészítésével és a bennük foglalt adatok ellenőrzésével foglalkozik. Bucci publikációiból kiderült: kapcsolatban állhat konkurens többkutatóintézettel és kutatással foglalkozó gyógyszeripari vállalattal. A lehetséges összeférhetetlenséget a szakember a nyílt levélben nem, csak a The Lancet hivatalos kérésére tárta fel – tették hozzá.
Az igazolt új koronavírusos fertőzöttek száma az elmúlt nap alatt 6148-cal 1 103 399-re emelkedett Oroszországban a vasárnap közölt hivatalos adatok szerint.
Ez a legmagasabb szám július 18. óta, és az egy hét alatt újonnan fertőzöttek száma először haladta meg a 40 ezret. Az előző két hétben az újonnan diagnosztizált esetek száma 5100 és 5500 között ingadozott, újabb növekedés ezen a héten indult el. Az országban szeptember 4-től haladta meg ismét az ötezret a napi új esetszám.
A terjedés üteme 0,6 százalékra, a reprodukciós ráta pedig országosan 1,08-ra, Moszkvában 1,14-re emelkedett. Ez mindkét utóbbi esetben a legmagasabb mutató május 8. óta. Az új esetek 22,7 százaléka tünetmentes.
Melita Vujnovic, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) moszkvai képviselője ugyanakkor a Rosszijszkaja Gazeta kormánylapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy Oroszországban nem szükséges visszatérni a korlátozó intézkedésekhez. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fertőzés terjedésének lelassítását szolgáló egészségvédelmi előírásokat szigorúan be kell tartani.
Oroszország a negyedik helyen áll a világon a kimutatott új koronavírus-fertőzöttek számát tekintve az Egyesült Államok (6 764 962), India (5 400 619) és Brazília (4 528 240) után.
Oroszországban az aktív esetek száma 3074-gyel 174 624-re nőtt. A halálos áldozatok száma 79-cel 19 418-ra, a felépülteké pedig 2895-tel 909 357-re emelkedett.
Az országban a járvány kezdete óta több mint 42,8 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 364 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával több mint 241 ezer embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.
Erdő Péter: az eucharisztia iránti vágy uralta az elmúlt időszakot
2020.09.20Az eucharisztia iránti vágy uralta az elmúlt időszakot, amikor a koronavírus-járvány miatt a hívek nem vehettek személyesen részt szentmiséken. Erről beszélt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus YouTube-csatornáján vasárnap megosztott, a budapesti Hősök terén felvett videóüzenetében.
A bíboros abból az alkalomból fogalmazta meg gondolatait, hogy eredetileg ezen a napon tartották volna az eucharisztikus kongresszus záró szentmiséjét, a statio orbist a Hősök terén.
A járvány elmúlt időszaka “komoly tanulságokat hozott”. “Nagyon sok online szentmise-közvetítést tartottunk, de mindenki tudta, hogy ez nem egyenértékű a személyes jelenléttel. Tehát az eucharisztia iránti vágy dominálta ezt az esztendőt” – fogalmazott.
Erdő Péter reményét fejezte ki, hogy a járvány miatt a jövő évre halasztott rendezvénysorozaton együtt ünnepelhetnek majd a világ minden tájáról érkező hívők.
A bíboros kitért arra: a Hősök tere nagy vallási találkozók emlékét őrzi. Ezen a helyen tartották az 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszus nyitó és záró szentmiséjét, és 1991-ben II. János Pál pápa is ott mutatta be azt az szentmisét, amelyen több mint félmillió hívő vett részt. “Drámai pillanatok voltak azok, egy megszabadult országnak az útkeresése” – fogalmazott.
Felidézte: a pápai mise alatt érkezett a hír a moszkvai Janajev-puccsról, és néhány órán keresztül az egész világ visszafojtott lélegzettel várta, hogy mi fog történni. II. János Pál pápa pedig “imádkozott itt a téren a békéért, a népekért és azért, hogy mindannyian szabadságban élhessünk” – tette hozzá Erdő Péter.
Az idén őszről elhalasztott kongresszust 2021. szeptember 5. és 12. között rendezik meg Budapesten. A találkozó programjában a liturgikus események mellett konferencia, előadások, koncertek is szerepelnek.
A katolikus egyház az oltáriszentségben jelen lévő Jézus Krisztust hirdető és ünneplő egyhetes kongresszust általában négyévente rendezi meg.
Magyarország másodszor ad majd otthont az eseménynek. Az 1938 májusában Budapesten tartott 34. Eucharisztikus Világkongresszus záró miséjén, a Hősök terén félmillió hívő vett részt.
Ismét csaknem háromezer új beteget regisztráltak Ukrajnában
2020.09.20Nem lassul a koronavírus-fertőzés terjedése Ukrajnában, csaknem háromezer új beteget regisztráltak az elmúlt 24 órában, így az azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 175 ezret, a napi halálesetek számát tekintve pedig Ukrajna már második az európai országok között – derült ki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által vasárnap közzétett adatokból, amelyeket az egészségügyi minisztérium is megerősített.
Az elmúlt napon 2966 új esettel 175 678-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, az elhunytaké 41 újabb halálos áldozattal 3557-re emelkedett, miközben 77 512-en gyógyultak meg. Jelenleg már 94 609 beteget kezelnek koronavírus-fertőzéssel, számuk 2167-tel nőtt egy nap alatt. A héten szerdán regisztrálták a járvány kezdete óta a legtöbb új fertőzöttet, 3584-et, az eddigi legtöbb napi halálos áldozatot, 76-ot pedig kedden.
Területi bontásban előző nap a legtöbb új beteget, 424-et – továbbá öt halálos áldozatot – a kelet-ukrajnai Harkiv megyéből jelentették, a második legtöbbet, 343-at és négy elhunytat pedig az ország legfertőzöttebb területének számító fővárosból, Kijevből. Utóbbiban az azonosított fertőzöttek száma elérte a 19 483-et, az elhunytaké a 316-ot.
Az elmúlt 24 órában a legtöbb elhunytat, nyolcat az ország második legfertőzöttebb régiójában, Lviv megyében jegyezték fel, ahol már így is jó ideje a legtöbb a halálesetek száma, eddig 521-en haltak bele a betegségbe a megyében, az igazolt fertőzöttek száma 18 317.
Kárpátalján az azonosított fertőzöttek száma 9154-re, az elhunytaké eggyel 291-re emelkedett, eddig 4110-en győzték le a kórt.
Az Ukrajinska Pravda hírportál vasárnap a Worldometer weboldalán közölt, pénteki adatok alapján arról számolt be, hogy az európai országok közül Oroszország után Ukrajnában lett a legmagasabb a Covid-betegek között az egy napra eső halálesetek száma. Aznap 48 elhunytat jegyeztek fel. Világviszonylatban – 213 mért ország közül – egyelőre ezzel még a 16. helyen áll. Ukrajna a napi új fertőzéses esetek számát tekintve a világon a 15., Európában a negyedik helyen áll. A járvány kezdete óta regisztrált összes fertőzött esetében világviszonylatban a 25., az európai országok közül pedig a hetedik.
Tovább csökkent az új fertőzöttek száma Horvátországban és Szlovéniában
2020.09.20Tovább csökkent az újonnan azonosított koronavírus-fertőzöttek napi száma Horvátországban és Szlovéniában – derült ki a válságstábok vasárnapi jelentéséből.
Horvátországban az elmúlt 24 órában 197-el nőtt, és elérte a 14 922-öt az azonosított fertőzöttek száma. Pénteken még 212 esetről számoltak be. Négy idős, krónikus beteg hunyt el, így a járvány halálos áldozatainak száma 249-re nőtt, 12 536-an viszont már meggyógyultak. Kórházban kezelnek 281 beteget, közülük 21-en vannak lélegeztetőgépen.
Az aktív betegek száma 2138, és 9475 ember van hatósági karanténban.
Szlovéniában a kormány által közzétett adatok szerint pénteken 111-el 4420-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Pénteken még 114 új esetről számoltak be. Az újonnan fertőzöttek többsége a 25-54 éves korosztályból került ki, míg kilenc fertőzést 85 évesnél idősebb embernél igazoltak.
Egy haláleset történt, így a járvány eddigi elhunytjainak száma 142-re nőtt. A diagnosztizált betegek közül 66-an vannak kórházban, közülük tizenhármat ápolnak intenzív osztályon. A múlt hét óta megkétszereződött a kórházi ellátásra szoruló betegek száma. Az aktív fertőzöttek száma 1255.
Friss kormányzati iránymutatás: ezek a leghatékonyabb védekezési módok a járvány ellen
2020.09.20Néhány egyszerű magatartási szabály betartásával sokat tehetünk a fertőzés terjedése ellen, saját magunk és mások egészsége védelmében – olvasható a koronavirus.gov.hu oldalon vasárnap megjelent tájékoztatóban.
Mint írták, a járvány most zajló második hullámában ismét mindannyian sokat tehetünk a sikeres védekezésért és azért, hogy a további korlátozó intézkedéseket elkerüljük. A honlapra feltöltött tájékoztató a maszkviseléssel, kézmosással, bevásárlással, az otthon, a közösségi terekben, a munkahelyeken, valamint sportolás, kutyasétáltatás kapcsán javasolt könnyen betartható hétköznapi szabályokat foglalja össze.
Az egyik legfontosabb szabály a maszk viselése az üzletekben, tömegközlekedési eszközökön, bevásárlóközpontok területén, mozikban, színházakban, ügyfélszolgálati irodákban és alapvetően minden olyan élethelyzetben, ahol a 1,5 méteres távolságot nem lehet tartani. Különösen ajánlott a maszkviselet az idős családtag meglátogatásakor.
Azt is írják, hogy a gyakori és alapos kézmosás az egyik leghatékonyabb védelem a fertőzés ellen. Itt a legfontosabb a folyó meleg vizes és szappanos kézmosás, figyelve a kéz minden részére, és arra: a szappanos bedörzsölés legalább 30 másodpercig tartson.
A köhögési, tüsszentési etikett betartása most különösen fontos. Ha köhögés vagy tüsszentés során maszkot viselünk, akkor is tegyünk a maszk elé zsebkendőt (vagy használjuk a könyökhajlatunkat), és utána a lehető legrövidebb időn belül cseréljünk maszkot és mossunk kezet.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az otthonokat, a közösségi tereket, az irodákat rendszeresen takarítani, fertőtleníteni kell. A gyakori szellőztetés mellett hazaérve fontos az alapos kézmosás. Az idős, krónikus beteggel vagy koronavírusfertőzöttel egy háztartásban élőknek mindezekre a szabályokra fokozottan figyelni kell. Az idősek védelme érdekében idős családtagot csak egészségesen szabad látogatni.
Lehetőleg kerülni kell a felesleges közvetlen testi kontaktusokat, hagyományos üdvözlési formákat (puszi, ölelés). Családi összejöveteleknél, esküvők, temetések szervezésénél is fontos figyelni az óvintézkedésekre. Mindenkinek azt javasolták, hogy lehetőleg most a szabadban sportoljon és kerülje az olyan edzéseket, ahol sokan vannak együtt zárt térben.
Az üzletekben a céltudatos vásárlás javallott, közben maszk takarja el az orrot és a szájat. Ahol lehet, az érintésmentes fizetési módot javasolt választani. Hazaérkezéskor a vásárolt termékek kipakolása előtt és után is kezet kell mosni – írták.
Egyre kevesebb intenzív ágyat tartanak fenn a fertőzötteknek Németországban
2020.09.20A fertőzésszám emelkedése ellenére egyre kevesebb intenzív kórházi ágyat tartanak fenn Németországban az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) miatt súlyosan megbetegedő embereknek – írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap.
Baden-Württemberg tartomány kormánya a héten elrendelte, hogy a kórházakban az eddigi 35 százalék helyett csak az intenzív ágyak 10 százalékát kötelező fenntartani a vírus által okozott betegség (Covid-19) súlyos eseteinek. A 11 millió lakosú tartományban az ország számos térségében már régóta követett gyakorlatot veszi át. A tartományi rangú fővárosban, Berlinben például már június óta 10 százalékon van a koronavírus-járvány miatt ellátásra szoruló betegeknek fenntartott ágyak aránya az intenzív osztályokon, Alsó-Szászországban pedig július közepe óta.
Bajorországban és Brandenburgban nyár eleje óta nincs is ilyen kvóta. Hamburgban augusztusban szüntették meg, Szász-Anhaltban szeptember elején.
A 16 tartomány közül egyedül Rajna-vidék-Pfalzban nem változtattak a járvány első, tavaszi hullámának idején bevezetett szabályon, amely szerint az intenzív ágyak 25 százalékát a Covid-19-ben szenvedő betegeknek kell fenntartani – olvasható a FAS összeállításában.
Az első hullám április elején tetőzött, akkor naponta nagyjából hatezer új fertőzést regisztráltak, és naponta több mint kétszázan haltak bele a Covid-19-betegségbe. A járvány ez után nagyjából három hónapig enyhült. Az utóbbi hetekben ismét gyorsabban terjed a vírus, a napi új esetek száma az utóbbi négy napon kétszer is átlépte a kétezres határt, ugyanakkor az intenzív kórházi kezelésre szorulók és az elhalálozások száma továbbra is csak a töredéke a tavaszi hullám idején regisztráltnak.
Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) legutóbbi, szombati adatai szerint az országszerte üzemeltetett mintegy 30 ezer intenzív ágy közül csupán 257 ágyon kezelnek Covid-19-ben szenvedő beteget.
A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) vasárnap ismertetett adatai szerint az utóbbi 24 órában 1345 új SARS-Cov-2-fertőzést regisztráltak, a teszttel igazolt esetek száma így 271 415-re emelkedett. A járványnak két új halálos áldozata van, számuk ezzel 9386-ra emelkedett.
Újabb, kisebb földrengés rázta meg Horvátországot
2020.09.20Újabb, 4,2-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot vasárnap kora délután – közölte a helyi sajtó.
A földrengés epicentruma a közép-dalmáciai Gracacban volt, Zárától (Zadar) 51 kilométerre, mintegy 10 kilométeres mélységben. A rengést egész Dalmáciában és Likában érzékelte a lakosság, károkról nem érkezett bejelentés.
Kresimir Kuk szeizmológus a sajtónak elmondta: a földrengés nincs összefüggésben az zágrábi epicentrikus területtel.
A horvát fővárost és környékét március 22-én rázta meg földrengés. A fél óra különbséggel bekövetkezett 5,6-os, majd 5,1-es erősségű földmozgásban számos épület megrongálódott és több ember megsérült. A fölmozgás Zágrábban és környékén 25 ezer épületben okozott kárt. A városmagban megrongálódott a főváros jelképének számító katedrális, a horvát parlament (szábor) és a kormány épülete, valamint több templom és a kulturális örökséghez tartozó építmény. Több kórházból is evakuálni kellett az embereket.
Az Európai Unió augusztusban 88,9 millió euróval (mintegy 31,3 milliárd forinttal) járult hozzá a Zágrábot és környékét sújtó nagy erejű földrengés utáni helyreállításhoz. A horvát szábor a múlt héten fogadta el az újjáépítésről szóló törvényt. Az állam 60 százalékban, az önkormányzat 20 százalékban támogatja a magánépületek helyreállítást, a maradék 20 százalékot a tulajdonosoknak kell állniuk. Azon károsultaktól, akik minimálbérből élnek és nem rendelkeznek jelentősebb vagyonnal, az állam és az önkormányzat átvállalja az önrészt.
Zágrábban a márciusi földrengés óra folyamatosak az utórengések. A szakemberek mintegy kétezer utólökést jegyeztek fel, amelyek negyede volt érezhető. Hatezer épület a mai napi nem biztonságos, köztük több óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem, kulturális és tudományos intézet.
Horvátországban az egyik legsúlyosabb, 7,6-os erősségű földrengés 350 éve, 1667. április 6-án volt Dubrovnikban, és majdnem az egész várost elpusztította. A lakosság fele, mintegy 3000 ember vesztette életétét. Egy 6,3 erősségű földrengés 1880-ban Zágrábot is érintette. Az ezt követő egy évben 185 utórengést jegyeztek fel a fővárosban, a lakosság egy része Bécsbe, Grazba, Mariborba, Celjére, Ljubljanába és Triesztbe települt át.
Online az oldalon
Most
☆ 1161 ☆
Felhasználó Online
Simple stat
Latest Apple News
