Megrázó: rovarirtót ivott a gyönyörű fiatal lány, élőben közvetítette öngyilkosságát
2021.10.24A Samsung a világ 5. legjobb márkája
2021.10.24Ilyen ragyogó volt Rúzsa Magdi az utolsó fellépésén
2021.10.24Szijjártó Péter még mindig reménykedik, hogy Dzsudzsák újra válogatott lesz
2021.10.24Hajós Alfréd-díjjal tüntették ki október 23-a alkalmából Dzsudzsák Balázst, a Loki csapatkapitányát, és a magyar labdarúgó-válogatott egykori kiválóságát.
Szijjártó Péter külügyminiszter a Nemzeti Sport Facebook-posztja alatt gratuált 108-szoros válogatott cimborájának, és diszkréten odaírta még azt is, hogy 109., 110…

Ha Rossi mester szívét ez sem hatja meg, akkor semmi sem.
Napi keresztrejtvény
2021.10.24Napi sudoku – nehezebb verzió
2021.10.24Napi sudoku – könnyebb verzió
2021.10.24Első maratonom története és tanulságai – mesélt nekünk egy debreceni hobbifutó
2021.10.24Kacérkodsz a maratonfutással, de azt gondolod, ez csak a kiváltságosoknak sikerülhet? Annyi igazságtartalma van a dolognak, hogy felkészületlenül szinte nulla az esély, hogy egy átlagos genetikával rendelkező, edzetlen személy lefussa a 42 195 métert. Az őrületes táv egyébként szinte hajszálpontosan annyi, mint a Debrecen-Hajdúszoboszló távolság oda-vissza. A jó hír az, hogy szisztematikus edzéssel az esélyek drasztikusan növelhetők.
A Nagyerdei Terepmaraton után mesélt nekünk egy átlagos genetikával, de korántsem átlagos kitartással és szívóssággal büszkélkedő debreceni hobbifutó, aki 39 évesen, életében először teljesítette sikerrel a távot.
Ferenczi Csaba (a felső képen bal szélen) a Debreceni Nap érdeklődésére először is figyelmeztetett:
a pálya elég nehéz, nem feltétlenül újoncoknak való, szó szerint árkon-bokron át vezetett az utunk. Volt olyan versenyző is, aki eltévedt.
Végül – folytatta beszámolóját – a szeretteim fantasztikus szurkolása mellett 3 óra 48 perc alatt sikerült a maratoni távot teljesítenem. Külön öröm, hogy sikerült a dobogó 3. fokára is fellépnem két rutinos, Spartathlont és Ultrabalatont is megnyert ultrafutó mögött.
Szívet melengető élmény volt számomra, hogy csodálatos Feleségem, Bogi a verseny után egy igencsak finomra sikerült maratonos tortával is meglepett, így téve igazán ünnepélyessé ezt a felejthetetlen napot. Életre szóló megtapasztalás volt, örülök, hogy a részese lehettem.

Hogyan készültél a versenyre, mennyi edzésmunka volt szükséges ahhoz, hogy neki merj vágni a maratonnak?
2017 májusában, tehát több mint négy éve kezdtem futni az állóképességem javítása, és az egészségem megőrzése végett. Kíváncsiságból megnéztem, hogy hány kört tudok a debreceni stadion körül lefutni, akkor 8 ment elsőre (8,8 km). Rögtön neveztem is egy 9 km-es éjszakai futásra, amit 47 perc alatt sikerült teljesítenem. 2017 őszén már félmaratont futottam, bár ekkor még felkészületlenül.
Évről évre próbáltam fokozatosan feljebb tenni a lécet. Tavaly már szerettem volna 30 km-t futni, de nem volt ideális versenyidőpont ilyen távú versenyre. Múlt évben fogalmazódott meg a gondolat, hogy maratont futnék, mert félmaratont már többször futottam, így idén májusban kezdtem neki a felkészülésnek.
Ebben 11 szer futottam le félmaratoni, vagy hosszabb távot, két héttel a verseny főpróbájaként meglett a vágyott 30 km is. Közben virtuális versenyekre is beneveztem, így gyűjtöttem érdekesebbnél érdekesebb érmeket is, de ez már csak hab volt a tortán. Jelentőségük nem a szépségükben, hanem a mögöttes tartalmat szimbolizáló teljesítményben rejlik. Szeptember elején pedig meglett a maraton is.
Hogyan étkezik egy maratoni távra készülő amatőr futó?
Táplálkozás terén nagyon sok zöldséget, és gyümölcsöt fogyasztottam napi 2 smoothi formájában, melybe került cékla, alma, dinnye, körte, algapor, natúr joghurt. Fehérjét a babfélékkel, hallal, csirke és pulykahússal vittem be a szervezetembe. Szénhidrátként teljes kiőrlésű tésztát, édesburgonyát fogyasztottam a gyümölcsök mellett, míg a zsírszükségletemet legszívesebben néhány nagy adag túrós csuszával fedeztem, finom, apróra vágott és pirított szalonnával, vagy a klasszikus tükörtojásos-szalonnás reggeli formájában. (Ennyire kalóriadós ételeket nem feltétlenül ajánlunk mindenkinek, interjúalanyunk viszont nem tartozik a hízékony alkatúak közé, így ő szinte bármit fogyaszthat.)
A felkészülésben Andrew Kastor olimpiai futóedző könyve, a Készülj fel életed első maratonjára! – Átfogó 20 hetes maratoni edzésterv című könyve, és Feleségem gondoskodó támogatása segített, melyet ez úton is hálásan köszönök! Nélküle nem sikerülhetett volna.
Köszönet jár az „égieknek”, hiszen odafentről is vigyáztak rám (s bízom benne, hogy ez a további céljaim elérésében is így lesz), illetve lelkes szurkolóimnak, barátaimnak. Csak olyan kihívások motiválnak, ahol meghaladhatom önmagamat, fejlődhetek, mind fizikai, mind szellemi, önismereti értelemben. Olyan célokat tűzök ki magam elé, amik hétköznapi emberek számára is megvalósíthatóak tudatos tervezés,és felkészülés mellett. Az ultra távok nem vonzanak, szerintem az már túlzott mértékben zsigereli ki a szervezetet, de a legfontosabb, hogy mindenki örömét lelje abban, amit csinál – tanácsolta a debreceni Ferenczi Csaba első, sikerrel teljesített 42 kilométere után.
A maratoni futás legendája, érdekességek
Az, hogy valóban megtörtént-e, vagy valóban úgy történt-e az első 42 195 méteres futás, mint ahogyan a legenda szól, arról megoszlanak a vélemények, de valószínűbb, hogy nem sok köze van a valósághoz. A sztori főhőse Pheidippidész görög katona, aki a perzsák ellen harcolt. I. e. 490-ben az athéni seregek a marathóni csatában vereséget mértek a túlerőben lévő perzsa seregre, a perzsák hajóhada Athén ellen indult, hogy még a győztes hadsereg visszaérkezése előtt elfoglalja a védtelen várost. Pheidippidész ekkor futva tette meg a mintegy 42 kilométernyi távolságot Marathón és Spárta között, hogy a spártaiakat segítségül hívja. A másik (szinte biztosan kitalált) változat pedig úgy említi, hogy a győzelem hírét viszi Athénba vivő s ott holtan összeeső katona szinte biztosan kitalált története. Ma az első futás emlékét futóverseny, a másodikét pedig egy atlétikai versenyszám őrzi.
A maratonfutás világcsúcsát a kenyai Eliud Kipchoge tartja 2:01:39-es idővel, melyet a 2018-as berlini maratonon futott. A női világcsúcsot a kenyai Brigid Kosgel tartja 2:14:04-gyel, ami Chicagóban futott 2014-ben.
A legjobb magyar idő Szűcs Csaba nevéhez fűződik, aki 1993-ban Párizsban futott egy 2:12:10-et, a legjobb hitelesített női eredményünk pedig a Földingné Nagy Judit által 1996-ban, Berlinben teljesített 2:28:50.
Fotók: magánarchívum
– Szilágyi Szabolcs –
Nemzeti ünnepünk alkalmából díjazták Debrecen büszkeségeit
2021.10.24Október 23., az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 65., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 32. évfordulója tiszteletére Debrecen önkormányzata ünnepséget rendezett 2021. október 23-án a Kölcsey Központban. Ünnepi beszédét követően Papp László polgármester adta át a város idei Csokonai-, Hatvani-, Hajós Alfréd-, Boncz László- és Dóczy Gedeon-díjait.
Papp László, Debrecen polgármestere ünnepi beszédében kiemelte: 1956. október 23-án Debrecenben dördültek el az első puskalövések. Az ünnepi közgyűlés a sortűz áldozatai, a forradalom első mártírjai emléke előtt adózik.
„Ahogyan 65 évvel ezelőtt a forradalmárok képesek voltak a közös cél érdekében összefogni, a saját képességeik szerint a legjobbat nyújtani, úgy nekünk is széles körű társadalmi együttműködéssel kell tovább erősítenünk nemzetünket, tovább formálnunk városunkat. A Közgyűlés által elismert polgáraink is tudásuk legjavát nyújtva járulnak hozzá évtizedek óta Debrecen és a magyarság gyarapodásához, nemzeti identitásunk erősítéséhez. Zenészként és irodalmárként, mérnökként és orvosként, pedagógusként és sportolóként, szociális és karitatív munkát végzőként évtizedek óta rendkívül sokszínű módon gazdagítják a közösségünket” – fogalmazott a városvezető.

Ünnepi beszéde után Papp László polgármester elismeréseket adott át. A hagyományok szerint a város október 23-án azon polgárait köszönti, akik kimagasló értékeket hoztak létre a tudomány, a művészet, a környezetvédelem és idegenforgalom, az egészségügy, a szociális tevékenység, a sport vagy az építészet, valamint a gyermekvédelem, gyermekjólét, családsegítés, idősgondozás és a fogyatékos személyek ellátása, az egészségügyi alap- és szakellátás, az egészségmegőrzés, valamint a köznevelés területén.
Debrecen Város Csokonai-díja elismerést Debrecen Megyei Jogú Város képviselő testülete a kulturális élet, az irodalom, a művészetek terén kimagasló alkotó tevékenységért; a társadalomtudományok, a közművelődés területén éveken keresztül maradandó értékeket teremtő kiemelkedő munkáért; valamint átfogó életmű elismeréseként adományoz. A közgyűlés ez évben Debrecen Város Csokonai-díja elismerő díjat adományozott professzor dr. Szirák Péter irodalomtörténésznek és dr. Váradi Juditnak, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara egyetemi docensének, művészeti menedzsernek.
Professzor dr. Szirák Péter 1991-ben végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakán. 1991 és 1994 között aspiránsként dolgozott. 1993 óta az Alföld folyóirat szerkesztője, 2016-tól főszerkesztője. 1994 és 1998 között tanársegéd, 1998 és 2000 között adjunktus, 2000 és 2009 között pedig docens volt a Kossuth Lajos Tudományegyetem, majd a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Modern Magyar Irodalom Tanszékén.

1996-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános Irodalomtudományi Kutatócsoportjának tagja. 2003-ban habilitált. 2009-ben megalapította és 2018-ig vezette a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékét. 2011-ben akadémiai doktor lett, 2014 óta professzor. Jelenleg a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének oktatója, a doktori iskola programvezetője. 2017 óta a Magyar Tudományos Akadémia Irodalom- és Kultúratudományi Bizottságának tagja. 2013-tól Debrecen irodalmi nagyrendezvényeinek – költészeti fesztivál, ünnepi könyvhét, irodalmi napok – kurátora.
Dr. Váradi Judit a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának egyetemi docense, művészeti menedzser. Közép- és felsőfokú tanulmányait Debrecenben végezte, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult. 1988 óta folytat oktatói tevékenységet, emellett a Bárdos Lajos Leánykar, a Bányai Júlia Általános Iskola kórusa, a Voces Iuvenum Kórus és az Ady Gimnázium Leánykarának zongorakísérője volt.

Több hangversenysorozat alapítója, az Ifjú Zeneművészek Nemzetközi Nyári Akadémiája és a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar művészeti igazgatója. 2010-ben szerzett doktori fokozatot a finnországi Jyväskylä-i Egyetemen. 2015 óta a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program oktatója és témavezetője, 2016-tól a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem óraadó tanára. A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán 2013-tól 2017-ig dékánhelyettes volt. 2018 óta a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének megbízott kutatója, 2021-ben a Magyar Zenei Tanács elnökségi tagjává választották. Rendszeresen koncertezik itthon és külföldön egyaránt. Állandó kamarapartnerével két CD-t adtak ki.
A Debrecen Város Hatvani-díja elismerést a közgyűlés azon személyeknek adományozza, akik a város fejlesztése érdekében a természettudományok, a gazdasági élet, az egészségügy, a szociális tevékenység, az idegenforgalom és a környezetvédelem területén kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki; valamint átfogó életműveket ismer el vele. Ebben az évben a közgyűlés Debrecen Város Hatvani-díja elismerést adományozott professzor dr. Bognár Lászlónak, a Debreceni Egyetem Idegsebészeti Klinika klinikaigazgatója, tanszékvezető egyetemi tanárnak és professzor dr. Kalmár Ferencnek, a Debreceni Egyetem Műszaki Kara egyetemi tanárának.
Professzor dr. Bognár László idegsebész, gyermekidegsebész szakorvos, a Debreceni Egyetem Klinikai Központja Idegsebészeti Klinikájának intézményvezető professzora. 1982-ben megvédte általános orvosi diplomáját, majd ideggyógyászatból tett szakvizsgát. 1996-ban PhD-fokozatot szerzett. 2003-ban habilitált, valamint egészségmenedzser diplomát kapott. 2004-től a Semmelweiss Egyetem egyetemi magántanára.

Több, mint 16 éve Debrecen és a régió lakosainak gyógyításában is részt vesz. Komplett gyógyító idegsebészeti teameket alakított ki. 2005-től 2011-ig elnöke volt az Idegsebészeti Szakmai Kollégiumnak, jelenleg tagja az új Szakmai Kollégiumi Tanácsnak. Tagja továbbá a Magyar Gyermeksebészeti Szakmai Kollégiumnak, a Magyar Gyermekneurológiai Társaság vezetőségének, a Magyar Idegsebészeti Társaságnak, a Magyar Neuroonkológiai Társaságnak, a Magyar Gerinc Társaságnak, az Európai Gyermekidegsebészeti Társaságnak, valamint az Európai Idegsebészeti Társaságnak. Közismert igen precíz szakmai munkájáról, a betegek iránti őszinte és emberséges hozzáállásáról.
Professzor dr. Kalmár Ferenc 2002 óta dolgozik a Debreceni Egyetem Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszékén. 2007 és 2020 között a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánhelyettese volt. 2010 és 2018 között az Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék vezetője, az MSc szak szakfelelőse, az építészmérnöki BSc épületgépészeti specializáció felelőse volt. Tevékeny részvételével épült meg Debrecenben az épületfizikai laboratórium, a Passzív Szolár Laboratórium – ami a napsugárzás épületenergetikai hatásának vizsgálatára alkalmas – és a Belső Környezet Minősége Laboratórium. Részt vett a Fenntartható Épületenergetikai Információs Központ megépítésében.

2008-ban kezdeményezte a Létesítményenergetikai Klaszter megalapítását. 2010-ben a Földtudományi Doktori Iskolában létrehozta a Fenntartható energetika alprogramot, majd programot, melyben eddig nyolc fiatal munkatársa szerzett PhD-fokozatot. Kalmár Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Öt szakkönyv, 12 jegyzet vagy felsőoktatási tankönyv készítésében vett részt, melyekből több angol nyelvű. Alapítója a létesítményenergetika szakirányú továbbképzési szaknak. Az MTA Építészettudományi Bizottságának tagja.
A Debrecen Város Hajós Alfréd-díja elismerés a versenysportban, a szabadidősportban és az utánpótlás-nevelésben sportvezetői, edzői szakterületen magas színvonalú munkát végzőknek; azon sportolóknak, akik kimagasló eredményeket értek el; illetve a testnevelés és diáksport területén éveken keresztül kifejtett kiemelkedő sportszakmai, oktató munkáért, maradandó értékeket teremtő tevékenységért adományozható egyéneknek és közösségeknek egyaránt. Hajós Alfréd elismerő díjban részesült Dzsudzsák Balázs labdarúgó, a DVSC csapatkapitánya, Kozma Mihály, a Debreceni Sportcentrum-Sportiskola labdarúgó szakosztályának vezetője és Suba László, a Debreceni Sportcentrum-Sportiskola edzője.
Dzsudzsák Balázs labdarúgó Nyírlugoson nevelkedett, de tehetségének köszönhetően hamar Debrecenbe került. Végigjárta az utánpótlás korosztályokat, és ezzel egyidőben korosztályos válogatott is lett. 2005-ben mutatkozott be a DVSC felnőtt csapatában, ahol hamar meghatározó játékossá vált. Részese volt a klub első bajnoki címe megszerzésének. 2007-ben behívták a felnőtt válogatottba is. 108-szoros válogatottként Király Gáborral együtt csúcstartó a szereplések számát tekintve.

Legnagyobb sikere a 2016-os Európa-bajnoki szereplés volt, ahol ő volt a válogatott csapatkapitánya. A portugálok elleni emlékezetes meccsen két gólt is szerzett. Hamar felfigyeltek rá a külföldi klubok is, így a holland PSV játékosa lett, amellyel többek között UEFA Európa-liga csoportkörbe kerültek. Ezt követően orosz és török csapatokban is játszott, majd az Egyesült Arab Emírségekbe került. 2020-ban tért vissza Debrecenbe, ahol vezetésével a DVSC-nek sikerült az NBI-be történő visszajutás. Dzsudzsák Balázs háromszoros magyar bajnok, egyszeres Magyar Kupa-győztes, háromszoros Szuperkupa-győztes, egyúttal holland bajnok és Szuperkupa-győztes is.
Kozma Mihály, a Debreceni Sportcentrum-Sportiskola labdarúgó szakosztályának vezetője nemcsak a pálya mellett alkotott maradandót. Évtizedekkel ezelőtt az első, városunkban megrendezett nemzetközi kispályás torna gólkirálya volt, majd néhány éven keresztül a DEAC színeiben asztaliteniszezett. Lassan két évtizede annak, hogy az egykori legendás magyar futsal-bajnokcsapattal, a Cső-Montage-zsal a hatodik helyen végzett a Bajnokok Ligájában. A 2002-es siker után egy évvel már a válogatott kispadján találjuk, ahol számos felejthetetlen találkozó fűződik a nevéhez a 220 meccs közül.

Évek óta tart előadásokat a Debreceni Egyetemen a labdarúgás történetéről. Az intézmény szervezésében immáron tíz esztendeje rendezik meg a róla elnevezett egyetemi futsal-kupát. Edzői hitvallása szerint a képzésnek és a nevelésnek összhangban kell lennie. Mindemellett a szakosztályon belül is törekszik arra, hogy a gyerekek megismerjék a sportág múltját, vagy akár személyesen is találkozzanak az egykori legendás játékosokkal. Ő hívta életre azt a kezdeményezést, amely során a magyar labdarúgás napján a DSC-SI egyedülálló módon tiszteleg a legendás Aranycsapat 6:3-as győzelme előtt.
Suba László testnevelő tanár, atlétikaedző, 1982-ben kezdte edzői pályafutását. A közel négy évtized alatt több száz fiatal tanítványa nyert korosztályos országos bajnoki címet. 2001-ben megbízták a Debreceni Sportiskola vezetésével. 2017-ben az Európai Atlétikai Szövetség elismerő oklevelét vehette át a sportágban végzett közel négy évtizedes, eredményes munkájáért. 2020-ban a Magyar Atlétikai Szövetség döntésének értelmében az év edzője lett.

Még ebben az évben központi edzői feladatot kapott a szövetség kiemelt edzői programjában. 2010 óta dolgozik együtt Kozák Lucával, aki azóta már a 100 méteres gátfutás szabadtéri és a 60 méteres gátfutás fedettpályás felnőtt magyar csúcstartója, olimpikon. Suba László munkája során nagy hangsúlyt fektetett az új módszerek, eszközök felfedezésére, alkalmazására, önmaga fejlesztésére. A magyar atlétikaedzők közül ő volt az első, aki gyógytornászt és erőnléti edzőt bevonva csapatot állított össze, így a feladatokat megosztva, komplex módon segítik Kozák Luca felkészülését. 2021-ben a tokiói olimpián is öregbítették hazánk és városunk hírnevét.
Debrecen Város Boncz László-díját a közgyűlés a gyermekvédelem, gyermekjólét, családsegítés, idősgondozás, a fogyatékos személyek ellátása; valamint az egészségügyi alap- és szakellátás, az egészségmegőrzés területén intézményesített vagy intézményi kereteken kívül, a lakosság érdekében kimagasló szakmai tevékenységet végző és kiemelkedő eredményeket elért személyek munkájának elismeréseként adományozza. A díjat ebben az esztendőben Kiss Ábel Lukács, a Dorkász Szolgálat Alapítvány igazgatója és Szemerédy Zsolt, a ReFoMix Nonprofit Kft. ügyvezetője kapta.
Kiss Ábel Lukács, a Dorkász Szolgálat Közhasznú Alapítvány igazgatója családjával 14 éve él Debrecenben. Az Úrréti Református Egyházközségben presbiteri és gondnoki szolgálatot lát el. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányai alatt 3 évet Ausztráliában töltött, ahol a helyi anglikán egyház életébe nyerhetett betekintést, s ez idő alatt egy kanadai csapattal közös missziós úton Thaiföldön is járt. Az utóbbi években tanulmányút céljából többször megfordult Angliában és az Egyesült Államokban is. 2017-től 2019-ig a Debreceni Karitatív Testület elnöki tisztségét töltötte be.

Elnöki tevékenysége alatt hatékonyan segítette az országosan is újszerű civil összefogást, mindig a rászorulók javára végezte tevékenységét. Személyesen is részt vett több programban. Humánuma, jó szándéka mindenkiben tiszteletet ébreszt. Embertársai iránti alázata példaértékű. A karitatív összefogás erősítésében és megújításában elévülhetetlen érdemeket szerzett Debrecenben. Magas fokú hivatástudattal, fáradtságot nem ismerő munkabírással és elkötelezettséggel képviseli az alapítványt.
Szemerédy Zsolt látássérült gyermekekkel foglalkozó gyógypedagógiai tanár végzettséget szerzett a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán, majd hat évig a hajdani dr. Kettesy Aladár Általános Iskolában tanított. 1992-ben kezdett el dolgozni az Egyesített Szociális Intézmények Hajléktalanok Gondozási Központjának vezetőjeként. Kimagasló szakmai munkája elismeréséül 1996-ban Pro Caritate díjjal jutalmazták. 2000-től a ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője. 2004-ben a hajléktalan-ellátás területén szerzett szakvizsgát.

Az elmúlt 29 évben a hajléktalanok és nehéz helyzetbe került családok számára létrehozott szervezet vezetőjeként magas szakmai színvonalon, elhivatottsággal végzett munkájával aktívan hozzájárult Debrecenben a hajléktalanná vált emberek intézményes gondozásának kiépítéséhez. 2007-től a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumi tagja. Ötletgazdája volt a Debreceni Karitatív Testület létrehozásának, melynek a ReFoMix alapító tagja. A szociális területen dolgozó szakemberekkel szoros együttműködésben küldetésének tartja, hogy az otthontalanok emberi méltóságukat tiszteletben tartó bánásmódban részesüljenek.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a köznevelés területén végzett kimagasló, elhivatott oktatói, pedagógiai, nevelői, vezetői munka vagy az ahhoz kapcsolódó, azt segítő, kiemelkedő tevékenység, valamint életmű elismeréseként Dóczy Gedeon-díjat adományozott Haba Lajosnénak, Debrecen Megyei Jogú Város Ifjúság Utcai Óvodája vezetőjének, Kelemenné Fegyveres Ildikó pedagógusnak, a Lilla Téri Általános Iskola munkaközösség-vezetőjének és Tirpák Zsoltnak, a Debreceni Szakképzési Centrum kancellárjának.
Haba Lajosné 1996 óta a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított Ifjúság Utcai Óvoda – amely jelenleg a város legnagyobb óvodája – intézményvezetője. 1977-től az óvoda dolgozója. Előbb gondozónőként, majd képesítés nélküli óvónőként foglalkoztatták. 1981-ben szerzett óvodapedagógus diplomát a Hajdúböszörményi Óvónőképző Intézetben. A szakma iránti elhivatottsága, az új kihívások keresése már a kezdetektől jellemezte. 1987-ben szakmai munkaközösség-vezető lett, 1991-ben óvodavezető-helyettesi, 1996-ban intézményvezetői megbízást kapott.

Az általa vezetett óvoda kollektívája szakmai munkájával 2001-ben kiérdemelte a Debrecen Város Közoktatásáért kitüntető díjat. Állandó meghívottként véleményével, tanácsaival húsz éve segíti a debreceni közgyűlés oktatási bizottságának munkáját. 2002-től a 33 önkormányzati óvodát tömörítő intézményhálózat egyik óvodavezetői szakmai munkaközösségének irányítását is ellátja. 2013-tól óvodai túljelentkezések esetén részt vesz az érintett gyermekek felvételére javaslatot tévő fenntartói bizottság munkájában.
Kelemenné Fegyveres Ildikó pedagógus, a Lilla Téri Általános Iskola munkaközösség-vezetője, az iskola korábbi intézményvezető-helyettese. 37 éve dolgozik az intézmény pedagógusaként. Pályáját alsó tagozatos tanítóként, valamint napközis nevelőként kezdte, majd 2006-ban intézményvezető-helyettes lett. Az évek során folyamatosan képezte magát. 2005-ben angol nyelvoktatói és angol műveltségi területen megszerzett felsőfokú képzettségével kulcsszerepet játszott az iskola két tanítási nyelvű oktatásának megvalósításában, a mai napig annak egyik felelőseként tevékenykedik.

Aktívan közreműködik az intézmény számos pályázatának megírásában és megvalósításában. A projektekhez kapcsolódó szakmai napok résztvevői között is rendszeresen szerepel, előadóként átadva tapasztalatait, tudását a város pedagógusainak. Szakmai munkájának részét képezi az iskola és egyben a város nemzetközi kapcsolatainak ápolása is, mely különböző európai iskolák szakmai együttműködése keretében valósul meg. Jelenleg alsó tagozatosoktat tanít az iskolában. Tevékenységével nagyban hozzájárul a gyerekek fejlődéséhez, ahhoz, hogy értékeket elfogadó és teremtő felnőttekké váljanak.
Tirpák Zsolt 2000-ben szerzett történelem szakos diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Pedagógus pályafutását ugyanebben az évben tanárként kezdte a Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumban. 2008-ban közoktatásvezetői szakvizsgát tett, megszerzett szakképesítéseit 2016-ban mentortanári szakvizsgával gyarapította.

2008 és 2015 között a Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola tanára és igazgatója volt. 2015 júliusa és 2019 márciusa között a 11 tagintézményt tömörítő Debreceni Szakképzési Centrum főigazgatójaként dolgozott, 2019. március 1-jétől ugyanezen intézmény kancellári pozícióját tölti be. Feladata az intézményi gazdálkodástól a működéssel kapcsolatos teendők ellátásán át a vállalati kapcsolatokig sok területet ölel fel. Irányításával a centrum szakmai képzési palettája maximálisan igazodik a munkaerőpiaci elvárásokhoz, Debrecen és a régió gazdaságfejlesztési igényeihez. Tirpák Zsolt a Debreceni Egyetem Műszaki Karának tiszteletbeli egyetemi docense, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi konzulense.
Az ünnepi műsorban közreműködtek a Csokonai Színház művészei: Edelényi Vivien, Bakota Árpád, Csikos Sándor, Mercs János és Papp István.
Európának szüksége van az emberközpontú világnézetre
2021.10.23Elhunyt Venczel Vera
2021.10.23Életének 76. évében elhunyt Venczel Vera Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész – tudatta a Vígszínház szombaton az MTI-vel.
Venczel Verát otthonában, szerettei körében érte a halál pénteken. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagját a Vígszínház saját halottjának tekinti.nA színésznő több mint ötven éven át volt a Vígszínház társulatának tagja, ahol emlékezetes alakítások, legendás szerepek sora fűződik nevéhez, emellett számtalan magyar filmben szerepelt – közölte a színház.
“Az általa megformált karakterekből áradt a jóság és a tisztaság, játékából sugárzott a finom, törékeny nőiesség és a színészet iránti szenvedély. Kiemelkedő színészi adottságai, munka iránti elkötelezettsége és teherbírása, kedvességgel és szerénységgel párosult. Kollégáinak, barátainak és családtagjainak mindig nagy figyelmet szentelt, érdeklődve, szeretetteljesen fordult a körülötte lévő emberekhez”
– olvasható a színház méltatásában.
Venczel Vera 1946. március 10-én született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára elsőre felvették, osztályfőnöke Pártos Géza volt, aki szerette volna, ha növendéke majd a Madách Színházhoz szerződik, azonban Várkonyi Zoltán – aki már a felvételin felfigyelt a tehetséges fiatal lányra – másodév végén szerepet ajánlott neki a Vígszínházban. Ettől kezdve már nemcsak az Ódry Színpadon, hanem a Vígszínházban is megmutatta tehetségét kisebb-nagyobb szerepekben, aztán 1967-ben, 21 éves főiskolásként főszerepet játszott Tordy Géza, Tomanek Nándor és Tahi Tóth László partnereként Weingarten A nyár című darabjában a Pesti Színházban.
Tehetségének köszönhetően fiatalon felfigyelt rá a film és a televízió is, egymás után kapta a szerepeket. A Kárpáthy Zoltán, az Egy szerelem három éjszakája, a Tanulmány a nőkről és az Egri csillagok mind a főiskolás évei alatt készültek. A diploma megszerzése után 1968-ban Várkonyi Zoltán azonnal leszerződtette a Vígszínházhoz, ahol nagy szerepek sora várt rá: a Ványa bácsiban ő volt Szonya, a Mesél a bécsi erdőben Marianne és a Bernarda Alba házában Adele. Eljátszotta a Viszontlátásra, drága című Tersánszky-adaptáció főszerepét, és Horvai István Platonov rendezésében Greskovát.
A kilencvenes évektől kezdve színészileg megújulva szakmai sikereket aratatott. Fontos találkozások voltak számára Zsótér Sándor rendezővel való közös munkák, melyekben mindig hihetetlen színészi alázattal és odaadással vett részt: a Búcsúszimfónia, A tavasz ébredése, A szecsuáni jólélek, A kaukázusi krétakör, A kék madár és a Téli utazás. Közben pedig játékosságát, komikai vénáját estéről estére megcsillogtatta a Sógornőkben és a Monokliban. Egyik utolsó színházi szerepe a A vörös oroszlán volt
– idézi fel pályáját a színház közleménye.
A Vígszínház mellett vendégművészként gyakran játszott más színházakban is, és számos tévéjátékban, filmben szerepelt. Kivételes érzékenységgel és átéléssel megszülető alakításait (Pillangó, A fekete város) több tévés fesztiválon díjazták. A Pillangó című Móricz tévéadaptáció női főszerepének megformálásáért Monte Carlóban átvehette az Arany Nimfa-díjat. Többször megkapta a Magyar Rádió nívódíját. 1977-ben a Játék a téren című hangjátékban nyújtott alakításáért a Kritikusok Díjával tüntették ki. 1975-ben Jászai Mari-díjat, 1977-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 1987-ben Kazinczy-díjat, 2003-ban Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 2004-ben Ajtay Andor-emlékdíjat, 2005-ben Páger-gyűrűt és Premier-díjat, 2010-ben Érdemes Művész kitüntetést kapott. 2008-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett. 2021-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia díját.

