Debrecen Hotels

Betiltott darabot tűz műsorra a Csokonai Színház

  2018 okt 11 / #debrecen
Google ads
Google ads

Péntek este lesz Strindberg egyfelvonásosa, a Júlia kisasszony bemutatója a Csokonai Színházban. Az 1888-ban megjelent darabban Strindberg radikálisan ír férfi és nő szembenállásáról, frusztrált szerelmi sóvárgásról, szexuális vágyról, a merev társadalmi hierarchia béklyójáról, így nem véletlen, hogy a művet a maga korában először betiltották, s csak később hódította meg a világ színpadait. A történet Szentivánéjkor játszódik, 1890-ben, Írországban. Az otthonától távol lévő gróf hajadon, huszonéves lánya és az inas a legrövidebb éjjel mulatságában elcsábítják egymást. Az igazi dráma ekkor kezdődik, mindketten őrlődnek: a szégyen miatt is és a köztük lévő társadalmi különbségek okán is.

Az eredeti drámát Jeles András írta át a Csokonai Színház számára. A szerelmi dráma szerepeit Móga Piroska, Mészáros Tibor és Hajdu Imelda játsszák. Az előadás díszleteit Perovics Zoltán, a jelmezeket Bánki Róza tervezte.

A premier 2018. október 12-én, pénteken 19 órától lesz a Víg Kamaraszínházban.

August Strindberg-Jeles András: Júlia kisasszony

Olykor, s talán épp a legnehezebb időkben, érdemes leásni az alapokig, meg kell nézni, hogy mi rejtőzik az emberben. Strindberg Júlia kisasszony című darabja erre az alászállásra kalandos és torokszorító alkalmat kínál: két nő és egy férfi szerelmi háromszög-drámája látomásszerű erővel vonultatja föl előttünk a szexuális elragadottság örvényében sodródó emberi lény fel-fellobbanó boldogságát, lélek és test kísértéseit, megaláztatásait és a mindig ugrásra kész kétségbeesését, tragédiáját.

Strindberg egyfelvonásosát Móga Piroska, Mészáros Tibor és Hajdu Imelda szerepelésével Jeles András állította színpadra. Júlia kisasszony, Jan, az inas és Kristin, a szakácsnő szerelmi háromszögének történetét olyan szenvedéllyel és bátorsággal fogalmazta meg a 19. századi svéd drámaíró, hogy a maga korában először betiltották, és csak évekkel később hódította meg a világ színpadait.

Strindberg radikálisan ír férfi és nő szembenállásáról, a frusztrált szerelmi sóvárgásról, szexuális vágyról, a merev társadalmi hierarchia béklyójáról, bűnt és bűntudatot elegyít. A történet Szentivánéjkor játszódik, 1890-ben, Írországban. Az otthonától távol lévő gróf hajadon, huszonéves lánya a legrövidebb éjjel mulatságában az inassal is táncol. Jan a konyhába menekül Kristinhez, a jegyeséhez. Júlia követi, újabb táncra kéri a férfit, nyíltan flörtöl vele, s a játszma végén elcsábítják egymást. Az igazi dráma ekkor kezdődik, mindketten őrlődnek: a szégyen miatt is (Jan elárulta Kristint, Júlia pedig a becsületét) és a köztük lévő társadalmi különbségek okán is. Júlia és Jan felváltva lép áldozat-, majd támadószerepbe, mondataikban végig ott munkál a meghittség iránti vágy, ugyanakkor a gőg, az önhittség, a másik osztályával szembeni ellenérzés is. Vonzalmuk taszítást is jelent: egymásra találnak, hogy legyőzhessék egymást.

Részlet a rendezővel készített interjúból:

“A férfi-nő kapcsolatról, férfi-nő szembenállásról, a szexualitásról való közbeszéd megrekedt valahol a viktoriánus kor szintjén, miközben részletekbe menően kellene diskurzusokat folytatnunk a témáról. Ez volt a legfontosabb ok, amiért úgy döntöttem, hogy Strindberg egyfelvonásosát, a Júlia kisasszonyt rendezem meg Debrecenben. Bár direkt kísérletem eddig nem volt a témával kapcsolatban, úgy sejtettem, van hozzátenni valóm. Természetesen nem verbálisan, hanem az élet és a színház felől nézve és rekonstruálva a problémát. Azzal hízelgek magamnak, hogy valószínűleg Strindberg is elfogadná, amit hozzátettem. Vad hűtlenséget nem követtem el az eredeti drámával szemben, csupán igyekeztem élőbbé tenni.

A darab átiratában mintha lecsupaszította volna a szöveget, nagyobb teret adva a színészi játéknak. Miközben Júlia és Jan érezhetően az intimitás magas fokára jut, mégis nehéz eldöntenünk, hogy hatalmai harcuk közepette hol csillan meg a szerelem. Egyáltalán ott van-e a szerelem?

Ez a nagy kérdés. Júlia kisasszonyban kiérleletlen formában talán ott bujkál, mint kísértés, nagy életprogram, de effektíve nem tapasztalható. Valószínűleg ez az egyik szintje, fontos dimenziója a történetnek, hogy tudniillik ebben a világban nem tud létrejönni a szerelem. “

A szerelmi dráma szerepeit Móga Piroska (Júlia kisasszony), Mészáros Tibor (Jan) és a Csokonai Színházba frissen szerződtetett Hajdu Imelda (Kristin) játsszák.

Móga Piroska, a Júlia kisasszonnyal kapcsolatban két fontos konfliktust említ: “Magánemberként őszintén rajongok azért, ahogy a férfiak gondolkodnak. Gyönyörködve nézem, mennyire más, ahogy egy férfi megél egy szituációt, miközben nőként egészen eltérő elvárásaim vannak. Nem gondolom, hogy nincs beteljesülés férfi és nő között. Azt gondolom, hogy akkor tud lenni, ha meg akarjuk ismerni és szeretve ismerjük a másik másképp gondolkodását. A Júlia kisasszony számos szituációjában nem jön létre valódi találkozás, nem csak azért, mert Júlia és Jan sem elég tapasztaltak ehhez, hanem mert képtelenek a saját önzőségükön és korlátaikon túl látni, s elbeszélnek egymás mellett. Két fontos konfliktus van: az egyik a társadalmi különbözőségük, a másik a kisasszony szeszélyessége, aki igazából nem is tudja, hogy mit akar, csak a végzetét kergeti.”

Szereposztás

szerelmi dráma

 

Júlia kisasszony
Móga Piroska m. v.

Jan
Mészáros Tibor

Kristin
Hajdu Imelda

 

Díszlettervező
Perovics Zoltán

Jelmeztervező
Bánki Róza

Ügyelő
Sárkány Gyula

Súgó
Góz Adrienn

Zenei vezető
Dargó Gergely

Rendezőasszisztens
Sóvágó Csaba

Rendező
Jeles András

Fotók: Máthé András