Az intelligencia és az iskolázottság sem véd az álhírekkel szemben

Még a magas intelligencia és az elemző képesség sem véd meg az álhírektől. Ahogyan az iskolázottak is hajlamosak elutasítani a tudomány eredményeit, és lehetnek oltásellenesek, klímaváltozást tagadók, chemtrail-hívők stb. Ezt állapították meg nemzetközi kutatások.

Nemrégiben itt is hírt adtunk arról, hogy nagy bevásárlóközpontok nevével és dizájnjával visszaélve kínáltak nyereménykuponokat adathalász csalók. Ezeket több tízezres megosztást kaptak, ahogyan a hamis nyereményjátékok és egyéb álhírek is. Például, amely szerint a kormány betiltotta Koncz Zsuzsa és Kovács Kati új dalait. De vajon igaz-e, hogy aki intelligens és/vagy magas iskolai végzettségű, az „védett” az álhírekkel szemben?

Nos, a belga Ghent University idén publikált kutatása szerint nem. A több, mint 2100 ember bevonásával végzett vizsgálat arra jutott, hogy intelligenciától és kognitív képességektől függetlenül az emberek inkább igaznak gondolták azokat a dolgokat, amelyekről már korábban hallottak. Tehát nincs egy átlagosnál hiszékenyebb, “butább” embercsoport, hanem mindenkire igaz, hogy ha sokszor ismételnek neki valamit, akkor azt egyre inkább igaznak fogják hinni. Ahogyan arra a politikusok már rég rájöttek – teszik hozzá a kutatók.

De mitől válik valaki elutasítóvá a tudománnyal, a tudomány által bizonyított tényekkel szemben? És lesz például oltásellenes, laposföld- vagy chemtrail-hívő, netán a klímaváltozást tagadó? Ezt vizsgálta egy amerikai pszichológusokból álló csoport. Az eredményeik röviden:

– Nem számít az iskolai végzettség: magasan iskolázottak is lehetnek elutasítók a tudomány ellenőrzött, visszakereshető és dokumentált eredményeivel szemben.
– Mindenki a saját előzetes meggyőződéseihez, hiedelmeihez ragaszkodik, ezért tényekkel szinte lehetetlen a meggyőzés. Mert vannak “ellen-tények”.
– Mindenki “válogat” a tények között: a saját előzetes hiedelmeinek megfelelő tudományos nézeteket fogja “kicsemegézni”. Ha pl. valaki tagadja, hogy a klímaváltozást az ember is okozza, akkor hiába van 100 tudományos cikk, ami szerint ez így van, ő megkeresi azt az 5-öt, amely ezt vitatja. Így már neki is lesz tudományos érve.
– Gondot jelent, hogy korábban a tudomány eredményeit nem vonták kétségbe a politikusok. Manapság viszont bizonyos kérdésekben igen, és a politikusok is “csemegéznek”: fegyverként használják a tudományos tényeket saját álláspontjuk igazolására. Ezzel a tudományos kommunikációs környezet “beszennyeződött” – ahogy a cikkben írják.

Mivel az érzelmek játsszák a főszerepet a tudomány kapcsán is bizonyos kérdésekben, a vitában felesleges a letámadás és a direkt meggyőzés. Ehelyett meg kell találni azokat a pontokat, amikben a felek egyetértenek. Majd ezekről a közös alapokról kiindulva érdemes valamiféle konszenzusra jutni – ajánlják a kutatók.

Kenyeres Attila

az eredeti hír itt elérhető