Alvászavarok: hogyan kezelhetjük?

A legtöbbünknek akad olyan időszak az életében, amikor átmenetileg enyhébb, vagy akár komolyabb mértékben némi zavart mutatnak az alvási időszakai. Ezt okozhatja egy túlzottan stresszes, érzelmileg megterhelő időszak, trauma, vagy más krízishelyzet is. 

Az alvászavaroknak azonban vannak komolyabb formái is, amelyeket kezelni szükséges ahhoz, hogy rendeződhessenek. Az alvászavar az elalvás és a felébredés folyamatában történő zavar, melyet a lassú hullámú nyugodt alvás, vagy a REM-alvás szakaszaiban jelentkező problémák okozhatják. 

Alvászavarok nyomában

Az egyik legismertebb alvászavartípus az alvajárás. Az alvajárás az ébredésben történő zavarnak számít. Az alvajáró epizódok meghatározott alvásciklusokban, azon belül is jellemző stádiumokban jelentkeznek. 

Az alvajáró személy az ágyában felül és szabályozatlan mozgásba kezd, amelyet gyakran valamilyen hangadás kísér, ami lehet teljesen érthetetlen, de akár érthető szavakat is hallhatunk tőle. Ezután járkálni kezd. Az alvajáró egyáltalán nincs magánál, szemei fenn vannak akadva, ahogy az egyébként alvás közben is jellemző.  Ha felébresztik, vagy magától felébred, akkor egyáltalán nem emlékszik a történtekre.

Gyakran kisgyermekkorban kezdődik az alvajárás, ám kamaszkorra rendszerint teljesen megszűnik. Felnőttek esetében jellemző, hogy kontrollvesztett agresszióval is társul, a problémát orvosolni gyógyszeres módon javasolt.

A gyermekeknél előforduló ijesztő éjszakai felriadás vagy pavor nocturnus nagyon ijesztő lehet a szülők számára. A jelenség felnőtteknél is előfordul, akiknél a jelenséghez az az élmény társul, hogy egy rémisztő lény telepedik a mellkasukra. Az élmény magyarázata, hogy ilyenkor a légzés egy pillanatra kihagy, amire az alvó felébred. A jelenséghez gyakran párosul a rémület. Itt is a pszichoterápia és a gyógyszerek egyszerre tudnak segíteni.

A visszatérő rémálmok gyökerét a REM fázisban jelentkező zavarok okozzák. Az álmok bonyolultak, mindig visszatérnek és felébredve is intenzív félelmet ébresztenek, sőt, akár oda is vezethetnek, hogy elaludni sem mer a beteg. Gyakori, hogy valamilyen pszichopatológiai zavar áll a jelenség hátterében.

A nyugtalan láb szindróma egyfajta zsibbadásérzést okoz, ami nem engedi ellazulni és elaludni az ettől szenvedő személyt. Kezelni gyógyszerekkel lehet.

A REM-alvásos viselkedészavarban szenvedőt élénk, motoros aktivitás jellemzi álmodás közben, akár még az is előfordulhat, hogy nemcsak rúgkapál, hanem eljátsza azt, amiről álmodik. Szintén gyógyszerrel kezelhető.

Éjszakai ágybavizelés

A gyerekekre jellemző, de csak 4 éves kor után gondolhatunk arra, hogy a kicsi érintett lehet: ez az éjjeli ágybavizelés, amely legtöbbször valamilyen traumatikus esemény után jelentkezik. Pszichoterápiával, imipramin-terápiával, illetve egy speciális készülék segítségével kezelhető, de a kezelést mindig az adott eset jellemzőit figyelembe véve kell meghatározni.

az eredeti hír itt elérhető