A Számvevőszék hitelesítő véleményt ad az Európai Unió 2019. évi beszámolójáról, de jelzi: túl sok a kiadásokkal kapcsolatos hiba

A 2019. pénzügyi évre vonatkozó, ma közzétett éves jelentésében az Európai Számvevőszék megállapította, hogy az Unió beszámolója „megbízható és valós képet” ad az Unió pénzügyi helyzetéről. A számvevők szerint ugyanakkor a kiadásokat túl sok hiba érintette, különös tekintettel a magas kockázati kategóriába tartozó kifizetésekre. Emiatt – bár néhány kiadási területen javult a helyzet – a Számvevőszék elutasító véleményt adott ki a kiadások kapcsán. A számvevők egyben megragadják az alkalmat, hogy hangsúlyozzák: súlyt kell helyezni a koronavírus-válság kapcsán jóváhagyott és az elkövetkező néhány évben az uniós kiadások összegét csaknem duplájára növelő pénzügyi csomag gondos és hatékony kezelésére.

Az uniós kiadások terén tapasztalt szabálytalanságok átfogó szintje viszonylag stabil maradt: míg 2018-ban a kiadások 2,6%-át, 2019-ben 2,7%-át érintette hiba. Néhány kedvező fejlemény is tapasztalható az uniós kiadások kapcsán: a „Természeti erőforrások” fejezet esetében például a számvevők fejlődésről, az „Igazgatás” fejezet esetében pedig az eredmények fenntartásáról számoltak be. Az uniós költségvetés összetétele és időbeli alakulása miatt ugyanakkor 2019-ben az ellenőrzött kiadásoknak már több mint fele (53%) minősül magas kockázatúnak, ami növekedést jelent 2018-hoz képest. Ez főként a költségtérítés-alapú kiadásokra vonatkozik, például a kohézió és a vidékfejlesztés területén, ahol az uniós kiadásokat a tagállamok irányítják. A magas kockázatú kiadásokra gyakran összetett szabályok és támogathatósági kritériumok vonatkoznak. Ebben a kategóriában a becslések szerint továbbra is 4,9% a lényeges hibák aránya (2018: 4,5%). Mivel a Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy ez a hibaszint általános érvényű, elutasító véleményt adott az uniós kiadásokról.

A számvevők a jövőről is szót ejtenek. 2020 júliusában az Európai Tanács politikai megállapodást kötött arról, hogy a 2021–2027-es uniós költségvetést összekapcsolják egy „Next Generation EU” nevű, a COVID-19 válság gazdasági és szociális hatásainak enyhítését célzó ideiglenes gazdaságélénkítő eszközzel. Ennélfogva az elkövetkező pár évben jóval nagyobb összegű uniós kiadásra kell számítani.

„A 2019. évi kiadásokra vonatkozó elutasító véleményünk ismét arra int, hogy egyértelmű és egyszerű szabályokra van szükség az uniós pénzgazdálkodás valamennyi területén, és eredményesen kell ellenőrizni a források felhasználását és a tervezett eredmények elérését – jelentette ki Klaus-Heiner Lehne, az Európai Számvevőszék elnöke. – Ez az elv különös hangsúlyt kap a COVID-19 járvány hatásainak enyhítését célzó tervezett gazdaságélénkítési alap kapcsán. A jelenlegi válságos időkben hatalmas felelősség nehezedik az Európai Bizottságra és a tagállamokra, hogy gondosan és hatékonyan kezeljék az Unió pénzügyeit.”

A tagállamok mindeközben továbbra is a tervezettnél lassabban használják fel az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) nyújtotta forrásokat. 2019 (a jelenlegi hétéves költségvetési ciklus utolsó előtti éve) végéig mindössze 40%-át (184 milliárd euró) fizették ki a 2014–2020-as időszakra rendelkezésre álló, megállapodás szerinti uniós finanszírozásnak, sőt néhány tagállam még a források egyharmadát sem használta fel. Ez a fennálló kötelezettségvállalások szintjének megemelkedését eredményezte, amely 2019 végére elérte a 298 milliárd eurót, ami közel kétévi költségvetéssel egyenértékű. A kialakult helyzet miatt az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak több időt kell hagyniuk a felhasználásra az új költségvetési ciklusban, ami újabb problémákat és kockázatokat vet fel.

az eredeti hír itt elérhető