Debrecen Hotels

A mesék Mátyása a Csokonai Színházban

  2018 nov 13 / #debrecen
Google ads
Google ads

Hunyadi Mátyás születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulójára.

Mátyás király a legnépszerűbb királyunk, az egész Kárpát-medencében a legkedveltebb folklór hős. Minden magyarnak van valami elképzelése Mátyásról, ha más nem, a nevéhez hozzáteszik: igazságos. Hunyadi Mátyás nem született hercegnek, de még elsőszülött fiúnak sem. Családja nem tartozott a nagy történelmi famíliák közé. A trónra kerülése is mitikus: a legkisebb árva, aki elveszíti családját, és rabságba vetik, a főurak közül többen aspirálnak a trónra, mindezek ellenére mégis az ő fejére „száll a korona”. A 15 éves Mátyás száműzetésben él Prágában. A fogság ellenére jól érzi magát: vele van tanítója, barátai és titkos szerelme, Katalin, akikkel a legkülönfélébb kalandokba keverednek. Egy napon azonban minden megváltozik: főurak érkeznek Budáról, akik elválasztják Mátyást a csapattól. A főurak elmondják Mátyásnak, hogy őt szeretnék uralkodónak. Valódi szándékukat azonban nem osztják meg a fiúval: azért akarják, hogy Mátyás kerüljön a trónra, hogy ők irányíthassák a gyerekkirályt és ezzel együtt az országot. Vajon mit tesz Mátyás ebben a nehéz helyzetben? Megbízik a felnőttekben? Mit szólnak ehhez a barátok és szerelme, Katalin, akik ezután nem találkozhatnak Mátyással? Ezek mind kiderülnek a konfliktusokban, kalandokban, izgalmakban gazdag történetünkben.

A darabot Madák Zsuzsanna vitte színre, aki a Csokonai Színház közkedvelt osztálytermi előadásait (Verona 1301, Jeruzsálem, Kékbolygó) is rendezte, s aki szeptembertől a Csokonai Színház társulatát erősíti. „Számos történet, mese dolgozza fel Mátyás királyságának időszakát, s jóval kevesebb fókuszál a trónra lépését megelőző, ifjúkori éveire. Ezért is tűnt izgalmasnak ezzel az időszakkal foglalkozni. Sokat olvastunk Mikó Csabával a korszakról, dokumentumfilmeket néztünk, valós történelmi eseményekből, alakokból indultunk ki. A történelem bőséges anyagot kínált számunkra, több drámányi anyag kínálkozott az írás előkészületei, az ötletelés során. Mi végül amellett a korszak mellett döntöttünk, amikor Mátyás elveszíti testvérét, és prágai fogságba kerül. A cselszövés, ármánykodás közepette a barátai védelmezik, s nézőként együtt izgulhatunk velük, hogyan oldja meg a rá nehezedő problémákat egy akciódús, pörgős történetben, nagyon szerethető figurákkal.

A felnőtt környezet bűntudatot próbál ébreszteni Mátyásban, a saját képükre akarják formálni. Ez nagyon ismerős lehet a gyerekeknek, hisz nap mint nap előfordul, szinte korosztályos probléma, hogy a kicsiknek azt mondják: »te még ezt nem tudhatod, hiszen gyerek vagy«, vagy »hibáztál, de majd mi elmondjuk neked, mi a helyes«. Azt gondolom, hogy könnyen azonosulhatnak majd a gyerekek Mátyás alakjával”- ajánlja a darabot a rendező.  

Mikó Csaba elsősorban a mesék Mátyását szerette volna megidézni. A mitikus hőst, akinek képét gyerekkori olvasmányainkból hoztuk magunkkal. A legkisebb fiú történetéről és a korszakról a színháznak adott interjújában így nyilatkozott: A középkor fantasztikus! A lovagok, a szép eszmények, egyúttal a cselszövők és a gaz árulók kora. Legalábbis a gyerek és a gyereklelkű felnőtt számára. Egy olyan világ, ahol az érdekek nyíltabban feltárhatók és megmutathatók, ahol a hősök királykisasszonyokért küzdenek, a szegénylegények fölemelkedhetnek; kitartással és bátorsággal kivívhatják az elismerést. Mátyás történetében ez volt, ami leginkább megfogott. Hogy változtathatunk a sorsunkon. Mátyás története a legkisebb fiú története. Apja, Hunyadi János a saját vitézségével felhívta magára a király figyelmét, és a névtelenségből az ország második emberévé emelkedett. Fia, Mátyás szintén alulról indult. Egy fogoly kisfiú volt, akit a nagyurak saját céljaikra akartak felhasználni, de ő az eszével és az éleslátásával győzedelmeskedett felettük. Meghiúsította a terveiket, és király tudott maradni.”

Az előadáshoz drámaóra is kapcsolódik, amelyet első és másodikos osztályosok számára készítettek a Csokonai Ifjúsági Program munkatársai. A drámaórán, amely az igazságosság témakörét járja körül, maguk a gyerekek írják és játsszák – mint Mátyás tanácsadói – a történetet.  

Szereposztás

zenés történelmi mesejáték

Mátyás
Rózsa László

Nagyszájú, Mátyás barátja
Janka Barnabás

Deák, Mátyás barátja
Kovács András

Behemót, Mátyás barátja
Kránicz Richárd

Vitéz János, Mátyás tanítója
Jámbor József

Garai László, nagyhatalmú főúr
Kiss Gergely Máté

Szilágyi Mihály, Mátyás nagybátyja, nagyhatalmú főúr
Csikos Sándor Jászai-díjas

Katalin
Edelényi Vivien

Hunyadi László, Mátyás bátyja/Börtönőr     
Barabás Hunor

Cseh nemesek / páncélosok / apródok / őrök / nép
Veres György Levente, Holló Patrik Albert, Lehel Vilmos, Balogh Benjamin

Krónikások
Dickmann Roland és Kiss Ernő

 

Dramaturg
Madák Zsuzsanna

Díszlettervező
Árvai György

Jelmeztervező
Szűcs Edit

Zeneszerző
Kovács Márton

Koreográfus
Katona Gábor

Koreográfus asszisztens
Laczó Zsuzsa

Ügyelő
Kató Anikó

Súgó
Menich Éva

Rendezőasszisztens
Ozoroczki Erika

 

Rendező
Madák Zsuzsanna

 

Bemutató időpontja: 2018. november 14.