A csehek mintegy 20 százaléka nem tudja, mikor alakult meg Csehszlovákia
2018.07.25A csehek több mint 20 százaléka nem tudja, mikor alakult meg Csehszlovákia, és nem tudja, hogy milyen, cseh szempontból fontos történelmi események játszódtak le 1918-ban – derült ki abból az országos felmérésből, amelyet az NMS Media Research ügynökség készített a Post Bellum társaság számára.
A Post Bellum, amelynek képviselői szerdán sajtóértekezleten ismertették az eredményeket, azt szerette volna felmérni, milyen ismeretekkel rendelkezik a cseh lakosság a 20. század nemzeti szempontból kiemelkedően fontos – 1918, 1938, 1948 és 1968 – történelmi eseményeit illetően.
A megkérdezettek 25 százaléka nem tudta, mi történt 1968-ban (a prágai tavasz reformmozgalom erőszakos elnyomása), egyharmaduk nem válaszolt arra, mi történt 1948-ban (komunista hatalomátvétel Csehszlovákiában), s az 1938-as évet illetően (az első Csehszlovák Köztársaság szétverése) pedig az emberek majdnem fele nem adott helyes választ.
“Minél régebbi az évforduló, annál hiányosabbak, szerényebbek az ismeretek. Csehszlovákia 1918-as megalakulása ilyen szempontból tulajdonképpen kivétel” – jelentette ki Kamil Kuncz, az ügynökség képviselője. Kifejtette: az ismeretek a korosztályok szerint is nagyon eltérőek. Az idősebbek általában többet tudnak a múltról mint a fiatalabban. A fiatalabbak hiányos történelem ismeretei olykor megdöbbentőek.
A megkérdezettek 79 százaléka tudta, hogy Csehszlovákia 1918-ban alakult meg és abban az évben ért véget az első világháború. A prágai tavaszról, illetve Csehszlovákia megszállásáról a Varsói Szerződés hadseregei által 76 százaléknak volt tudomása, 1948-at, mint a komunista hatalomátvétel kezdetét 65 százalék jelölte meg. 1938-at, mint a Csehszlovákia németek-lakta területeinek (Szudéta-vidék) Námetországhoz való csatolásáról csak az emberek 54 százalékának volt tudomása.
Mikulás Kroupa, a Post Bellum társaság igazgatója szerint a fiatal korosztályok hiányos történelemismerete nagymértékben a rossz iskolai oktatásra vezethető vissza. A történelemtanárok ugyanis ritkán jutnak el a 20. századig, s az akkori eseményeket időhiány miatt szinte mindig nagyon sűrítve és röviden adják elő. Szerinte egy másik veszélyes tényező, hogy a mai fiatalok a történelmi ismereteket nem tartják fontosnak, és úgy vélik, a múlttal gyakran manipulálnak. “Ezzel a hozzáállással azonban a fiatalok saját magukat is gyakran kiteszik a manipuláci lehetőségének” – szögezte le Mikulás Kroupa. A Post Bellum civil szervezet, amely a 20. század történelmével foglalkozik.