50 éves lett a Hortobágyi Nemzeti Park – kiemelt események várhatóak 2023-ban

1973. január elsején hozták létre első nemzeti parkunk a Hortobágyon. Az évforduló évében több kiemelt eseménnyel is készülnek, mellyel méltó módon szeretnék megemlékezni a jeles évfordulóról. Ebben az évben lesz 190 éves a Kilenclyukú híd és 70 éves a Debreceni Hajdú Táncegyüttes – tette közzé a nemzeti park igazgatósága.

Jakab Ádám, Hortobágy település polgármestere, Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója és Majer Tamás, a Debreceni Hajdú Táncegyüttes  művészeti igazgatója videós újévköszöntővel kezdte meg az ünnepi időszakot.

A park igazgatósága közleményében beszélt az évfordulóig vezető eseményekről.

A Nemzeti Park 1973. január elseji létrehozását segítette a „Pro Natura” memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós írt alá. Már az előkészítés során végzett feltáró vizsgálatok jelezték, hogy legnagyobb veszélyben a vizes élőhelyek vannak, így elsőként a Kunkápolnási-mocsár vízpótló rendszerének kiépítése történt meg. A korabeli gazdasági berendezkedés megnehezítette a természetvédelmi célokat is szolgáló területhasználatot. A libatenyésztés sok konfliktussal járó erőpróbát jelentett.

A rendszerváltás átmeneti nehézségei után lehetővé vált a védett területek legnagyobb részének nemzeti parki kezelésbe vétele, ami döntő változást hozott a gazdálkodás és természetvédelem viszonyában. A tulajdonviszonyok rendezése, a korábbi állami gazdaságból létrejött társszervekkel (Nonprofit Kft., Halgazdaság Rt.) folytatott együttműködés és a nemzeti park bővítése megerősítette a puszta kezelésének egységét.

A kilencvenes évek derekán a hazai és nemzetközi támogatásoknak köszönhetően a természetvédelmi rehabilitációs munka új lendületet kapott. Megtörtént az Egyek-pusztakócsi-mocsarak helyreállítása és a zámi Halas-fenék vízpótló rendszerének kiépítése. Kiemelkedő jelentőségű volt a felhagyott rizsföldek és öntözött legelők csatornáinak felszámolása, ami közel 30.000 ha szikes puszta természetes vízháztartását állította helyre.

Darvakról készült szobrot avattak a Hortobágyon

A Hortobágyi Nemzeti Park teljes területe UNESCO bioszféra rezervátum

Látványos eredményt hozott a pusztai látóhatárt megtörő, a madarakat is veszélyeztető légvezetékek földkábelbe helyezése. A megmaradt áramhálózat madárbaráttá tételében is jelentős fejlesztések történtek.

Az elmúlt évtizedben tovább javult a kisvizes élőhelyek állapota a vízvisszatartás fejlesztésére, a legelőtavak rehabilitációjára irányuló projekteknek köszönhetően.

Pentezug pusztán több, mint 300 eurázsiai vadló és 240 rekonstruált őstulok legelése biztosítja a kedvező ökológiai állapot fenntartását.

Ezen túl az ökoturisztikai és környezeti nevelési területen is jelentős fejlesztések zajlottak (pl. látogatóközpont, természetiskola).

A pusztát a hazai jogszabályok mellett nemzetközi szerződések is védik. Teljes területe UNESCO bioszféra rezervátum. A madárvonulásban fontos szerepet játszó vizes élőhelyei felkerültek a Ramsari Egyezmény listájára. A puszta a Világörökség része, és Nemzetközi Csillagoségbolt-park.

A természeti és kulturális örökség megőrzése mellett a bemutatása is céljuk a Hortobágyon

Hortobágy ismertségét hosszú ideig a mátai pusztakocsikázás és csikós bemutató tartotta fenn. A hatalmas gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a legfőbb értékek közé tartoznak.

Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállat fajtákat, a malomházi vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat (vadlovak, őstulkok) mutatja be.

Az „Öreg”-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág bemutatásában is segít.

Fentiek is bizonyítják, hogy hazánk első nemzeti parkja nemzeti örökségünk kiemelten fontos része, melynek megőrzése, bemutatása biztosított az itt dolgozó szakemberek magas szintű szakmai munkájának köszönhetően – írták.

EU-s pénzből megvalósult fejlesztéseket adtak át a hortobágyi sportlőtérnél

az eredeti hír itt elérhető