Pósán: a pedagógustársadalmat “jelentősen megroppantotta” a baloldali kormányzás
2022.11.02A pedagógusok béremelését és sztrájkjogának visszaadását is kérték az ellenzéki képviselők a Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről című szerdai, parlamenti politikai vita során.
Krónika (fordított időrendi sorrendben), de előtte Pósán László posztja, amelyben bemutatja, hogyan figyelte “miniszterelnök úr” felszólalását hajdú-bihari kollégái – Bodó Sándor és Tasó László – társaságában:
MSZP: a kormány lerontotta az oktatási rendszert
Szabó Sándor (MSZP) felidézte, a kormány elvette az önkormányzatoktól az iskolákat, azzal az érvvel, hogy sikeresebbek, eredményesebbek legyenek. Ez nem teljesen sikerült, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) három év alatt megbukott, jelentős adósságot hagyott maga után. Kitért a megalázóan alacsony fizetésekre; a diplomás tanárok bére elmarad a szakmunkásokétól – jegyezte meg.
Értékelése szerint a kormány 12 év alatt lerontotta a magyar oktatási rendszert. Évről évre egyre rosszabb a helyzet, ami mostanra tarthatatlanná vált – tette hozzá. Kitért arra is: soha ilyen kevesen nem akarnak tanárnak menni, mint most. Minden ellenzéki képviselő abban érdekelt, Magyarország megkapja az uniós forrásokat és ezért fognak dolgozni – mondta.
A kormányt arra szólította fel, azt ígérje meg, hogy nem a haveroknak, barátoknak adják ezeket a pénzeket, hanem arra fordítják, amire kapják őket. Ugyanakkor feltette a kérdést, miért az EU-tól várják ezeket a forrásokat, hiszen minden állam maga költ az oktatásra és fizeti a pedagógusait.
Államtitkár: a kormány támogatja a pedagógusok béremelését
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja a pedagógusok béremelését. Emlékeztetett, hogy 2013. szeptemberétől 2017-ig négy lépcsőben, átlagosan ötven százalékkal emelték a pedagógusbéreket, majd 2020 nyarától a kormány tovább emelte a tanárok fizetését. Idén január elsején újabb tíz százalékos béremelést hajtottak végre és ígéretet tettek újabb tíz százalékos emelésre 2023. január 1-jével – közölte a politikus.
Az ellenzéki pártok és azok EP-képviselői azonban mindent megtesznek, hogy ne szülessen megállapodás az Európai Unióval és a tanárok semmilyen formában ne juthassanak béremeléshez – állította.
Pósán László “ünnepi beszéde”: Brüsszel, Gyurcsány, kommunisták
Fidesz: az oktatás helyzete stratégiai kérdés
Dunai Mónika (Fidesz) azt mondta, hogy a kormánypártok számára a pedagógusok és az oktatás helyzete nem pártpolitikai, hanem fontos stratégiai kérdés. Az a céljuk, hogy olyan iskolákat és olyan oktatási rendszert alakítsanak ki, ahol mind a pedagógusok, mind a diákok, mind a szülők elégedettek és jól érzik magukat – tette hozzá.
A pedagógusok és a diákok nem szeretnék, ha pártpolitikai célokra használnák őket – jelentette ki.
Államtitkár: a baloldal támogassa az uniós pénzek kifizetését!
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára felszólalásában kijelentette, ahhoz, hogy sikeres legyen a felsőoktatás, sikeresnek kell lenni a munkahelyteremtésben, a családpolitikában és a köznevelésben is.
Arra kérte a baloldali képviselőket, hogy “ne tüntetéseket szervezzenek”, hanem támogassák Brüsszelben a Magyarországnak és a magyar pedagógusoknak is járó uniós pénzek kifizetését.
Arra is kitért, hogy a baloldal kormányzása alatt 381 helyen szűnt meg az oktatási tevékenység, elbocsátottak 15 ezer tanárt és elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól.
Fidesz: a pedagógusok jó munkát végeznek
Pósán László (Fidesz) leszögezte, a pedagógusok jó munkát végeznek. A pedagógus utánpótlás kérdéséről azonban azt mondta, hogy a korfa hosszú távon nem kedvező,
a pedagógustársadalmat pedig “jelentősen megroppantotta” a baloldali kormányzás.
A képviselő felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a pedagógus-diák arány valamivel jobb, mint az uniós átlag.
Jobbik: fontos az oktatás a felzárkózásban
Az oktatás és a felzárkózás közötti kapcsolatra hívta fel a figyelmet Varga Ferenc (Jobbik). A képviselő szerint minden iskolában lehetővé kellene tenni, hogy pszichológushoz, fejlesztő pedagógushoz jussanak a diákok, vonzóvá kell tenni a hátrányos helyzetű területeket a tanárok számára.
Sürgette azt is, hogy az alaptantervben kapjon nagyobb teret, hangsúlyt a cigányság történelme, kultúrája.
Fidesz: nemzeti konszenzus kell az oktatásügyben
Horváth László (Fidesz) arról beszélt, remélte, hogy hozzájárul egy nemzeti politikai konszenzus megszületéséhez a vita egy olyan ügyben, mint az oktatás, ám szerinte ez az ülés erre nem alkalmas, hiszen a kezdeményezők szándéka sem ez volt.
Az elmúlt évtizedben soha nem látott mennyiségű forrás érkezett a kistelepülésekhez – jegyezte meg, óriási lépésnek nevezve a történteket. Hozzátette: nem mindig a devianciával kell foglalkozni, hanem nagy figyelmet kell fordítani a normális többségre is.
Képviselőtársa Zsigmond Barna Pál arról beszélt, hogy arra számított, konstruktív vitát tudnak majd folytatni. A kormány, a jobboldal részéről szakmai érvek hangzottak el, a baloldal azonban csak vádaskodott, sértegetett. Kiállt a pedagógusbérek rendezése mellett, azt fontos feladatnak tartotta. Kérte a pedagógusokat, bízzanak a kormányban, a baloldal pedig hagyja abba a hangulatkeltést. Egyúttal arra is felszólította a baloldali pártokat, hagyják abba a hazaáruló magatartást és álljanak ki a magyar érdekek mellett.
LMP: akut, heveny és krónikus problémák sújtják az oktatást
Kanász-Nagy Máté (LMP) szerint egyszerre sújtják akut, heveny és hosszú távú krónikus problémák ezt a területet. Első körbe egyebek mellett a pedagógusbérek mértékét és a betöltetlen álláshelyek számát, az életpálya-modellel kapcsolatos beváltatlan ígéreteket, míg utóbbiba például az igazságosság, az esélyegyenlőség hiányát sorolta.
Olyan oktatási rendszerre lenne szükség, ahol a diákok tehetsége és szorgalma határozza meg, hogyan boldogulnak az életben – mondta, annak a véleményének adva hangot, hogy a központosítás nem tudta kiegyenlíteni a korábbi időszakok különbségeit.
Frakciótársa, Csárdi Antal hazugsággal vádolta a kormányoldalt, mondván, nemzeti konszenzus szükségességéről és a pedagógusok tiszteletéről beszélnek, eközben rövid időt adnak erre a vitára, a pedagógusokat pedig “hülyének nézik”, és azt hirdetik, hogy az uniós forrásoknak bármi közük van a bérek emeléséhez.
Az összeomlás szélén van a közoktatási rendszer – jelentette ki, és a betöltetlen álláshelyek sokaságára hivatkozva azt kérdezte: a 20 százalékos infláció, az élelmiszerek 30 százalékos drágulása mellett elég lehet-e a helyzet rendezéséhez egy 10 százalékos béremelés.
Fidesz: hétről hétre jönnek a hírek magyar diáksikerekről
Kocsis Máté (Fidesz) jelezte: hétről hétre jönnek a hírek magyar diákok sikereiről nemzetközi versenyeken, sőt a SOTE is bekerült kétszáz legjobb egyetem közé a világon. Ez nem azt mutatja, hogy összeomlott volna a magyar oktatás rendszere – jegyezte meg. Hangsúlyozta: az eredményes fiatalok mögött pedagógusok állnak, akik őket felkészítették.
Arról is beszélt, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt az intézményi kiadások csak alig 65 százalékát fedezték az állami normatívák, ez pedig ahhoz vezetett, hogy amelyik önkormányzatnak nem volt meg a 35 százaléknyi forrása, az bukta az iskoláját.
A kormánystruktúráról és az önálló oktatási minisztérium követeléséről azt mondta: a Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt volt munkaügyi miniszter és 14 százalék volt a munkanélküliség. Most nincs munkaügyi miniszter és három százalékos a munkanélküliség – mutatott rá.
Kormány: az oktatás nemzeti ügy
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: abban egyetértés van, hogy az oktatás nemzeti ügy és a magyar köznevelési rendszer a diákoknak versenyképes tudást, a tanároknak pedig megbecsülést biztosítson.
Jelezte: azzal, amikor az ellenzéki politikusok arra utalnak, hogy a diákok rosszabb állapotban kerülnek ki az iskolából, mint ahogyan oda bekerültek, nem a kormányba rúgnak, hanem a pedagógusokba.
A kormány elmúlt 12 éves teljesítményéről szólva megjegyezte: elsőként a pedagógusoknak indítottak átfogó életpályamodellt, 2013 és 2017 között ötven százalékos béremeléssel. A járvány alatt is volt béremelés, idén is, és jövőre is lesz, valamint az uniós források egy részét is erre szeretné felhasználni a kormány.
Hangsúlyozta: 4576 óvodai és iskolai beruházás indult vagy valósult meg, emellett több mint százezer digitális eszköz jutott el az iskolákhoz, továbbá minden diák ingyenesen kapja a tankönyveket.
DK: a tudás átadása kemény szellemi és fizikai munka
Hegedüs Andrea (DK) kijelentette: a tudás átadása kemény szellemi és fizikai munka egyvelege. Ezzel vagy nincs tisztában a kormány, vagy ha mégis, akkor úgy gondolják, hogy az természetes. A gyermekek nevelése, oktatása, felügyelete a Fidesznek nem érték – vélekedett. Úgy fogalmazott, “tanár- és diákellenes működésképtelen rendszert hoztak létre”, módszeresen butítják el a társadalmat.
Több mint tizenötezer pedagógus hiányzik, és “tetézik a bajt” a tanárok elbocsátásával – mondta azt kérve, hogy vegyék vissza a kirúgott pedagógusokat, és kérjenek bocsánatot. Megismételte: azonnali béremelés kell, a pedagógusok folyószámlájukra minimum 45 százalékos béremelést várnak.
Kormány: a pedagógusokat és a diákokat sértegeti a baloldal
Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára arról beszélt, eddig egyetlen bátor baloldali felszólaló nem volt, aki kimondta volna, hogy elősegítik, Magyarország megkaphassa a neki járó uniós forrásokat és ezzel a pedagógusok bére is jelentősen növekedhessen. Reméli, erre vonatkozó mondatok elhangzanak még a vitában.
Szerinte a pedagógusokat és a diákokat sértegetik azzal, hogy azt mondják, az egész oktatás rossz, és az iskolák rosszabb állapotban adják vissza a gyerekeket, mint ahogy a szülők beviszik oda.
Fidesz: Janus-arcú az ellenzék
Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt mondta, Janus-arcú az ellenzék, képmutató a hozzáállásuk a témához. Hogyan lehetne hihető, hogy őket a pedagógusok életkörülményei bármennyire is érdekli? – tette fel a kérdést, és felsorolta a baloldali képviselők egy részét, akik a vitanap kezdeményezői voltak. Amikor önök voltak kormányon a tankönyvek árát átlagosan 70 százalékkal emelték meg – idézte fel, és emlékeztetett a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjára is.
MSZP: vegyék vissza a kirúgott pedagógusokat, vonják vissza a figyelmeztetéseket!
Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, hogy a korábbi, baloldali kormány nem rúgott ki 15 ezer pedagógust, ugyanis nem volt fenntartói joga.
Az oktatás nemzeti ügy, nem véletlen, hogy a tiltakozók minden második táblájára ez van írva – szögezte le. Hozzátette, 1990 óta volt egy közmegegyezés Magyarországon arról, hogy az oktatást jobbá kell tenni.
A PISA-eredményekben nincs előrelépés, a nyelvi előkészítőt megszüntették és már ott tartanak, hogy a kötelező nyelvvizsgát is el akarják törölni – bírálta a kabinetet. A kormány önként vállalta, hogy a vetítési alapot a mindenkori minimálbérhez köti, de ezt később visszavonta – jelentette ki a bérekről beszélő politikus.
Vegyék vissza a kirúgott pedagógusokat, vonják vissza a figyelmeztetéseket, adják vissza a sztrájkjogukat és emeljék meg a fizetéseket – hangsúlyozta a politikus.
Momentum: ki fog holnap tanítani?
Fekete-Győr András (Momentum) azt kérdezte, hogy ki fog holnap tanítani? Hangsúlyozta, hogy ez a kérdés sok százezer olyan családban merül fel, akiknek iskolás gyermeke van, vagy most született gyereke, esetleg családot tervez. A képviselő kijelentette, hogy 16 ezer pedagógus hiányzik a magyar iskolákból. A politikus azt követelte, hogy a tanári béreket azonnal növeljék negyven százalékkal, adják vissza a pedagógusok sztrájkjogát és vegyék vissza a kirúgott tanárokat.
Lőcsei Lajos (Momentum) úgy fogalmazott, hogy a kormánypártok “előre kitervelt, aljas szándékkal meggyilkolták a magyar közoktatási rendszert”. Azzal, hogy 16 évre szállították le a tankötelezettség korhatárát, hetvenezer gyermek hullott ki a közoktatási rendszerből – jelentette ki. A felsőoktatásban a hátrányos helyzetűek aránya 1,4 százalék, a romáké 0,8 százalék – emelte ki.
Hajnal Miklós (Momentum) tagadhatatlan ténynek nevezte, hogy az oktatás súlyos válságba került. Az oktatás körülményei napról-napra romlanak – hangsúlyozta, hozzátéve, nagyon alacsony a digitális képességekkel rendelkező diákok aránya.
Jobbik: egységes oktatási tárcára van szükség
Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány másra próbálja kenni a felelősséget, állandóan Brüsszelre hivatkozik. Ha valóban a kiművelt emberfők sokasága jelenti egy nemzet erejét, akkor úgy kell cselekedni, ahogy Klebelsberg Kunó tette – szögezte le.
Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta, hogy egy olyan egységes oktatási tárcára van szükség, ami az óvodától az egyetemig minden területet átfog, ideértve a felnőttképzést is. Hol van a digitalizáció, a robotizáció kérdése, hol van a vita arról, hogy a közoktatás nem nyújt megfelelő nyelvtudást a magyar fiataloknak – sorolta felvetéseit.
A Jobbik azt javasolta, hogy GDP-arányosan a magyar nemzeti összeterméknek nem a hat, hanem a nyolc százalékát kellene az oktatásügyre fordítani – hívta fel a figyelmet a képviselő. A leszakadó régiókban oktató tanároknak kiemelt bérezést kellene adni és fontos volna egy olyan monitoring rendszer bevezetése, ami folyamatosan jelzi, hogy hol kell korrigálni – tette hozzá.
Párbeszéd: 12 év alatt lepusztították a közoktatást
A Párbeszéd három vezérszónoka közül Szabó Tímea azzal vádolta a kormányoldalt, hogy a vitában nem mond igazat, miközben 12 év alatt “lepusztították a közoktatást”, csökkent az ágazatra a GDP arányában jutó forrás.
Tordai Bence arról beszélt, a kormánypárti politikusok “nem mernek kimenni az emberek közé”, mert tönkretették az oktatást, és ezt egyre több szülő ismeri fel. A képviselő szerint a gyerekek mentális egészségét veszélyezteti az oktatásügyben kialakult helyzet, például a biztonság iránti igényt sértő folyamatos tanári fluktuáció révén. Jó lenne, ha kicsit összekapnák magukat, és a 20. századból átjönnének a 21.-be – fordult kormánypárti képviselőtársaihoz.
Jámbor András hangsúlyozta: a tanártüntetések túlmutatnak az oktatás területén, hiszen infláció tombol, kiderült, hogy Magyarország sikerét az alacsony bérekre és a multik támogatására építette a kormányzat, az oktatás rossz minősége pedig lehetetlenné teszi a kitörést ebből a helyzetből.
Mi Hazánk: pártpolitikai vita zajlik
Dúró Dóra (Mi Hazánk) rendkívül elkeserítőnek nevezte a vitában elhangzottakat, mert szerinte mindkét oldal pártpolitikai alapon akarja megnyerni azt, csak a saját álláspontjukat alátámasztó adatokat hozva fel.
Mindannyiunknak azt kellene szem előtt tartanunk, hogy a gyermekeinkről van szó – hangsúlyozta, hozzátéve, nem bíztató a pedagógusok korfája, és ezen nem segít a politikusok egymásra mutogatása sem. Arról beszélt, hiteltelen a Brüsszelre mutogatás, hiszen a kormányoldalnak megvan a lehetősége hazai forrásból emelni a pedagógusbéreket. Hangsúlyozta: ha nem lép a kormányzat, további tanárok hagyják el a pályát. A képviselő szerint az oktatási rendszer alapvető reformra szorul. Dúró Dóra megjegyezte, a mai adatok alapján nem világos, hogyan állja meg a helyét a 21. században az ország, romló demográfiai mutatók mellett.
Arról beszélt: rendkívül megterhelő, elsajátíthatatlan a nemzeti alaptanterv anyaga, ráadásul elmaradt a Fidesz szavazói által is elvárt nemzeti nevelés megteremtése. Hangsúlyozta: a Gyurcsány-kormány példája azt mutatja, önmagában egy önálló oktatási minisztérium léte semmire nem jelentene garanciát, ugyanakkor “röhejesnek” nevezte, hogy a Belügyminisztériumhoz tartozik az oktatás nagy része.
Fidesz: a baloldal kormányzása idején létbizonytalanságban tartotta a tanárokat
Zsigó Róbert, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, mindenkit tisztelet és megbecsülés illet, aki arra teszi fel az életét, hogy kihozza a gyermekekből a legjobbat. Magyarország jövője jórészt a családokon és a pedagógusokon múlik – mondta. Kijelentette: nincs vita közöttük abban, hogy a pedagógusok nagyobb anyagi megbecsülést igényelnek, a kormány 2010 óta elkötelezett a növelést illetően. A következő évre 86 milliárdnyi többletforrást fogadtak el az ágazatnak, aminek jelentős részét a pedagógusbérek emelésére fordítják. Aláhúzta: a további béremelési igényekkel is egyetértenek, ezért is tették az átfogó bérrendezést az unióval való megegyezés részévé. Az a cél, hogy jelentős béremelés történjen és üdvözlik, hogy az Európai Bizottság együttműködő ebben az ügyben – mondta.
Megjegyezte: ez a konstruktívitás nem mondható el mindenkiről, a hazai baloldal itthon és Brüsszelben is mindent megtesz, hogy “botokat dugdosson a küllők közé”. Nem áll érdekükben a megállapodás, attól remélik a politikai hasznot, ha Magyarország nem kapja meg a neki járó pénzt. Beszédes, hogy az uniós megállapodáshoz szükséges törvénycsomagot a baloldal nem támogatta – tette hozzá.
Rámutatott: a vitanapot Gyurcsány Ferenc és társai kezdeményezték, akiknek kormányzása idején a tanárokat létbizonytalanságban tartották, erkölcsi és anyagi megbecsültségüket a nullával tették egyenlővé. Felidézte, amikor a Gyurcsány-Bajnai kormányok elvettek egy teljes havi fizetést a pedagógusoktól és elbocsátottak 15 ezer tanárt, több száz iskolát zártak be, 381 helyen szűnt meg az oktatási tevékenység az országban. A baloldal bűnlajstromán szerepel még, hogy 100 milliárdokat vontak ki az oktatásból, a településeket 1300 milliárdos adósságba hajszolták. Kitért arra is, hogy tankönyvek árai töretlenül emelkedtek, a tankönyvcsomagok pedig óriási terhet jelentettek a családoknak.
Ilyen előzmények után végtelenül kétszínű, ahogy a baloldal rátelepszik a tanárokra, az iskolákat, a pedagógusokat és a diákokat is politikai akciókra akarják felhasználni. Átpolitizáltak egy olyan témát, a béremelést, amiről egyébként egyetértés van – mondta. Arra szólított fel, hagyjanak fel ezzel a játszmával, s ha már segíteni nem akarják a mielőbbi uniós megállapodást, legalább ne hátráltassák azt.
DK: lesújtó helyzetben van az oktatás
Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka azt hangoztatta, hogy az oktatás közös, nemzeti ügy. Nemzeti ügy, mert a nemzet egészének felelőssége gondoskodni a felnövekvő generációk tudásáról és szakképzettségéről. Az oktatás közös ügy, mert bármit is állítanak a kormánypártok, nincsen jobb és baloldali iskola, és nincsen kormánypárti és ellenzéki jövő, legfeljebb jövőkép – mondta. Értékelése szerint lesújtó helyzetben van az oktatás és szóvá tette, hogy egy rendőrtábornokra bízták az oktatás ügyét. “Mert tudják, hogy a magyar oktatást csak leépíteni lehet, ellopni nem” – fogalmazott.
Úgy látta: minden kormányzati hazugság ellenére a tiltakozás oka nem elsősorban bérkérdés. Soha nem látott válságban van az oktatás, amibe a mostani kormánypártok lökték.
A főállású pedagógusok száma 30 ezerrel kevesebb, mint a 2002-es bérrendezés után, 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, és 11 százalék a betöltetlen álláshelyek aránya, amire a második világháború óta nem volt példa. Szólt arról, hogy a magyar tanárok bére 55-60 százaléka a diplomás átlagbérnek, ami az OECD-országokban átlagosan 90 százalék. A bérek a 26. legalacsonyabbak az unióban – közölte.
A kormány megint hazudott a pedagógusoknak, megpróbálja Brüsszelre, Sorosra, a migrációra, a háborúra és ki tudja mire hárítani a felelősséget. Ez átgondolt oktatáspolitika? – kérdezte. Hozzátette: amikor a tanárok, a szülők, a diákok szembesítik a kormányt a helyzettel, akkor kiüresítik a sztrájktörvényt, és levélben fenyegetik, majd rúgatják ki a tankerületen keresztül azokat, akik élni mernek alkotmányos jogukkal.
KDNP: a baloldal nem akar szakmai vitát folytatni
Hollik István, a KDNP vezérszónoka szerint a baloldal nem akar szakmai vitát folytatni, a köznevelés és pedagógusok helyzetét kihasználva, hatalmi céljaik elérése érdekében kezdeményezték a vitanapot. A pedagógusok és a köznevelés rendszere nem azt várja el, hogy szelfiket készítsenek a tüntetéseken, hanem, hogy cselekedjenek.
Felidézte, hogy a baloldal a kormány által az uniós megállapodás érdekében beterjesztett javaslatokra, illetve azok sürgősségi tárgyalására is nemet mondott. Ezzel a pedagógusok béremelésére mondott nemet – mutatott rá. Kitért Dobrev Klára (DK) szavaira, miszerint amíg Orbán Viktor a miniszterelnök, egy fillér uniós támogatás ne érkezzen. Egyértelműen az a cél, hogy a kormánynak kárt okozzanak és a hatalomba visszatérjenek. A pedagógusbéremelés ügye ez esetben járulékos veszteség – tette hozzá.
Azt kérdezte, segítette a köznevelés ügyét, hogy úgy adták át az iskolák fenntartását az önkormányzatoknak, hogy a szükséges forrásokat nem biztosították, illetve, hogy Gyurcsány Ferenc a Nemzeti Tankönyvkiadót üzleti partnerének privatizálta? Megjegyezte: az árnyékkormány oktatási miniszterét nők ellen, csoportosan elkövetett garázdaság miatt a bíróság elítélte.
Képviselőtársa, Nacsa Lőrinc szerint a pedagógusoknak köszönet jár, nem lenézés, ami a baloldalból árad. Az oktatás nemzeti ügy, és ebben konszenzusra, közös döntésekre van szükség. Megjegyezte: legutóbb, amikor önálló oktatási tárca volt, kirúgtak 15 ezer pedagógust.
Kormány: szükség van béremelésre a pedagógusoknál
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára jó alkalomnak nevezte a vitanapot a jobb és a baloldal teljesítményének összevetésére.
Hangsúlyozta: szükség van béremelésekre a pedagógusoknál, és lesz is két hónap múlva. Már csak az a kérdés, hogy csak a költségvetésben elkülönített bő 80 milliárd forint áll rendelkezésre, vagy többletként fel lehet használni a több száz milliós uniós forrást is. Vajon a baloldal meddig akadályozza még, hogy uniós források is rendelkezésre álljanak a pedagógus béremeléshez ? – kérdezte.
Emlékeztetett: a baloldal kormányzása idején elvettek egyhavi bért minden pedagógustól, tizenötezerezer tanárt bocsátottak el, 381 helyen szüntették be a tanítást, az önkormányzati iskolákat alulfinanszírozták, 70 százalékkal emelték a tankönyvek árát és tandíjassá tették a pedagógusképzést.
Rétvári Bence jelezte: elsőként a pedagógusok bérét emelte meg a kormány, 2013-17 közt 50 százalékkal, 2020 júliusában és idén januárban pedig 10-10 százalékkal. Az Európai Bizottsággal létrejövő megállapodást követően a rendszerváltás után a legnagyobb pedagógusbéremelés valósulhat meg Magyarországon. Az a cél, hogy 2025-re a pedagógusok fizetése a diplomás átlagbér 80 százalékát érje el – fogalmazott.
Azt mondta: 2023-ban 21, 2024-ben 25, 2025-ben 29 százalékos béremelést szeretnének, így 777 ezer forintot is meghaladhatja az átlagbér. A hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok tervezett béremelése pedig még ennél is magasabb lesz. Az államtitkár ismertette a kormány elmúlt 12 évben tett legfontosabb lépéseit. Köztük az iskolák állami fenntartásba vételét, az ingyenes tankönyveket, a gyermekétkeztetés forrásainak megháromszorozását, az iskolatej és az iskolagyümölcs program forrásainak megtízszerezését, a közösségi szolgálatot, a mindennapos testnevelést, az ingyenessé tett KRESZ tanfolyamot és első nyelvvizsgát is.
Sajnálatosnak nevezte, hogy a baloldal megpróbált rátelepedni az elmúlt hetek megmozdulásaira, majd azt szorgalmazta, hogy legyen nemzeti konszenzus a magyar pedagógusok béremelésének ügye.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára magyar és nemzetközi mérések eredményeit ismertette. Az országos kompetenciamérésen matematikából 2008-ban a nyolcadik évfolyamon 1601 pontot értek el átlagosan a tanulók, 2019-ben átlagosan 1624-et, szövegértésből 2008-ban ugyanezen az évfolyamon 1579 pont volt az átlag, 2019-ben 1608 pont lett.
Előterjesztő: válságban van az oktatás
Orosz Anna (Momentum) úgy fogalmazott: válságos helyzetben van a magyar oktatás. A pedagógusok bére a diplomás átlagbér 60 százalékát érte el, ami a legalacsonyabb az OECD-tagállamok között, és már 16 ezer pedagógus hiányzik a magyar oktatási rendszerből – jelezte.
A hiányzó tanárok, az elavult tanterv és infrastruktúra következményeit a gyermekek fizetik meg – tette hozzá.
Tóth Endre (Momentum) szerint ha egy magyar diák ma bemegy egy állami iskolába, sokszor úgy érzi magát, mintha egy 80-as években játszódó film forgatásán lenne. A napi 10-12 óra tanulás stresszes, túlterhelt gyermekkorhoz vezet – tette hozzá. Kiemelte: nemzeti konszenzus alakult ki az utóbbi hónapokban arról, hogy a jelenleginél modernebb oktatást és jobb iskolákat érdemelnek a következő generáció tagjai.
Szabó Szabolcs (Momentum) gyalázatosan alacsonynak nevezte a pedagógusok béreit, emiatt pedig egyre többen hagyják ott a pályát és egyre kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásban tanári szakokra. Ezért azonnali, legalább 50 százalékos béremelésre van szükség – mondta.
Az ellenzéki politikus azt is kérte, hogy vonják vissza a veszélyhelyzetben bevezetett sztrájktörvény-módosítást, állítsák vissza a sztrájkhoz való jogot, ezt követelik a karzaton megjelent érdekképviseletek tagjai és a tüntetők is – jelezte.
Gelencsér Ferenc (Momentum) úgy fogalmazott: Magyarország jövője és sorsa a tantermekben alakul, az oktatással a béke, az igazságosság, a szabadság és az egyenlőség világát teremthetjük meg.
Arra kérte a kormányt, hogy vizsgálja felül a közoktatás rendszerét, terjessze az Országgyűlés elé egy önálló oktatási minisztérium létrehozásának tervét, amely az óvodai nevelésért, a köznevelését, a felsőoktatásért és a szakképzésért is felel. Emellett kérte, hogy vizsgálják felül a tankerületi és szakképzési centrumi rendszert is, az intézményeket legalább 20 fokra fűtsék és állítsák vissza 18 évre a tankötelezettségi korhatárt.
(MTI)
Pósán: a pedagógustársadalmat “jelentősen megroppantotta” a baloldali kormányzás
2022.11.02A pedagógusok béremelését és sztrájkjogának visszaadását is kérték az ellenzéki képviselők a Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről című szerdai, parlamenti politikai vita során.
Krónika (fordított időrendi sorrendben), de előtte Pósán László posztja, amelyben bemutatja, hogyan figyelte “miniszterelnök úr” felszólalását hajdú-bihari kollégái – Bodó Sándor és Tasó László – társaságában:
MSZP: a kormány lerontotta az oktatási rendszert
Szabó Sándor (MSZP) felidézte, a kormány elvette az önkormányzatoktól az iskolákat, azzal az érvvel, hogy sikeresebbek, eredményesebbek legyenek. Ez nem teljesen sikerült, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) három év alatt megbukott, jelentős adósságot hagyott maga után. Kitért a megalázóan alacsony fizetésekre; a diplomás tanárok bére elmarad a szakmunkásokétól – jegyezte meg.
Értékelése szerint a kormány 12 év alatt lerontotta a magyar oktatási rendszert. Évről évre egyre rosszabb a helyzet, ami mostanra tarthatatlanná vált – tette hozzá. Kitért arra is: soha ilyen kevesen nem akarnak tanárnak menni, mint most. Minden ellenzéki képviselő abban érdekelt, Magyarország megkapja az uniós forrásokat és ezért fognak dolgozni – mondta.
A kormányt arra szólította fel, azt ígérje meg, hogy nem a haveroknak, barátoknak adják ezeket a pénzeket, hanem arra fordítják, amire kapják őket. Ugyanakkor feltette a kérdést, miért az EU-tól várják ezeket a forrásokat, hiszen minden állam maga költ az oktatásra és fizeti a pedagógusait.
Államtitkár: a kormány támogatja a pedagógusok béremelését
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja a pedagógusok béremelését. Emlékeztetett, hogy 2013. szeptemberétől 2017-ig négy lépcsőben, átlagosan ötven százalékkal emelték a pedagógusbéreket, majd 2020 nyarától a kormány tovább emelte a tanárok fizetését. Idén január elsején újabb tíz százalékos béremelést hajtottak végre és ígéretet tettek újabb tíz százalékos emelésre 2023. január 1-jével – közölte a politikus.
Az ellenzéki pártok és azok EP-képviselői azonban mindent megtesznek, hogy ne szülessen megállapodás az Európai Unióval és a tanárok semmilyen formában ne juthassanak béremeléshez – állította.
Pósán László “ünnepi beszéde”: Brüsszel, Gyurcsány, kommunisták
Fidesz: az oktatás helyzete stratégiai kérdés
Dunai Mónika (Fidesz) azt mondta, hogy a kormánypártok számára a pedagógusok és az oktatás helyzete nem pártpolitikai, hanem fontos stratégiai kérdés. Az a céljuk, hogy olyan iskolákat és olyan oktatási rendszert alakítsanak ki, ahol mind a pedagógusok, mind a diákok, mind a szülők elégedettek és jól érzik magukat – tette hozzá.
A pedagógusok és a diákok nem szeretnék, ha pártpolitikai célokra használnák őket – jelentette ki.
Államtitkár: a baloldal támogassa az uniós pénzek kifizetését!
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára felszólalásában kijelentette, ahhoz, hogy sikeres legyen a felsőoktatás, sikeresnek kell lenni a munkahelyteremtésben, a családpolitikában és a köznevelésben is.
Arra kérte a baloldali képviselőket, hogy “ne tüntetéseket szervezzenek”, hanem támogassák Brüsszelben a Magyarországnak és a magyar pedagógusoknak is járó uniós pénzek kifizetését.
Arra is kitért, hogy a baloldal kormányzása alatt 381 helyen szűnt meg az oktatási tevékenység, elbocsátottak 15 ezer tanárt és elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól.
Fidesz: a pedagógusok jó munkát végeznek
Pósán László (Fidesz) leszögezte, a pedagógusok jó munkát végeznek. A pedagógus utánpótlás kérdéséről azonban azt mondta, hogy a korfa hosszú távon nem kedvező,
a pedagógustársadalmat pedig “jelentősen megroppantotta” a baloldali kormányzás.
A képviselő felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a pedagógus-diák arány valamivel jobb, mint az uniós átlag.
Jobbik: fontos az oktatás a felzárkózásban
Az oktatás és a felzárkózás közötti kapcsolatra hívta fel a figyelmet Varga Ferenc (Jobbik). A képviselő szerint minden iskolában lehetővé kellene tenni, hogy pszichológushoz, fejlesztő pedagógushoz jussanak a diákok, vonzóvá kell tenni a hátrányos helyzetű területeket a tanárok számára.
Sürgette azt is, hogy az alaptantervben kapjon nagyobb teret, hangsúlyt a cigányság történelme, kultúrája.
Fidesz: nemzeti konszenzus kell az oktatásügyben
Horváth László (Fidesz) arról beszélt, remélte, hogy hozzájárul egy nemzeti politikai konszenzus megszületéséhez a vita egy olyan ügyben, mint az oktatás, ám szerinte ez az ülés erre nem alkalmas, hiszen a kezdeményezők szándéka sem ez volt.
Az elmúlt évtizedben soha nem látott mennyiségű forrás érkezett a kistelepülésekhez – jegyezte meg, óriási lépésnek nevezve a történteket. Hozzátette: nem mindig a devianciával kell foglalkozni, hanem nagy figyelmet kell fordítani a normális többségre is.
Képviselőtársa Zsigmond Barna Pál arról beszélt, hogy arra számított, konstruktív vitát tudnak majd folytatni. A kormány, a jobboldal részéről szakmai érvek hangzottak el, a baloldal azonban csak vádaskodott, sértegetett. Kiállt a pedagógusbérek rendezése mellett, azt fontos feladatnak tartotta. Kérte a pedagógusokat, bízzanak a kormányban, a baloldal pedig hagyja abba a hangulatkeltést. Egyúttal arra is felszólította a baloldali pártokat, hagyják abba a hazaáruló magatartást és álljanak ki a magyar érdekek mellett.
LMP: akut, heveny és krónikus problémák sújtják az oktatást
Kanász-Nagy Máté (LMP) szerint egyszerre sújtják akut, heveny és hosszú távú krónikus problémák ezt a területet. Első körbe egyebek mellett a pedagógusbérek mértékét és a betöltetlen álláshelyek számát, az életpálya-modellel kapcsolatos beváltatlan ígéreteket, míg utóbbiba például az igazságosság, az esélyegyenlőség hiányát sorolta.
Olyan oktatási rendszerre lenne szükség, ahol a diákok tehetsége és szorgalma határozza meg, hogyan boldogulnak az életben – mondta, annak a véleményének adva hangot, hogy a központosítás nem tudta kiegyenlíteni a korábbi időszakok különbségeit.
Frakciótársa, Csárdi Antal hazugsággal vádolta a kormányoldalt, mondván, nemzeti konszenzus szükségességéről és a pedagógusok tiszteletéről beszélnek, eközben rövid időt adnak erre a vitára, a pedagógusokat pedig “hülyének nézik”, és azt hirdetik, hogy az uniós forrásoknak bármi közük van a bérek emeléséhez.
Az összeomlás szélén van a közoktatási rendszer – jelentette ki, és a betöltetlen álláshelyek sokaságára hivatkozva azt kérdezte: a 20 százalékos infláció, az élelmiszerek 30 százalékos drágulása mellett elég lehet-e a helyzet rendezéséhez egy 10 százalékos béremelés.
Fidesz: hétről hétre jönnek a hírek magyar diáksikerekről
Kocsis Máté (Fidesz) jelezte: hétről hétre jönnek a hírek magyar diákok sikereiről nemzetközi versenyeken, sőt a SOTE is bekerült kétszáz legjobb egyetem közé a világon. Ez nem azt mutatja, hogy összeomlott volna a magyar oktatás rendszere – jegyezte meg. Hangsúlyozta: az eredményes fiatalok mögött pedagógusok állnak, akik őket felkészítették.
Arról is beszélt, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt az intézményi kiadások csak alig 65 százalékát fedezték az állami normatívák, ez pedig ahhoz vezetett, hogy amelyik önkormányzatnak nem volt meg a 35 százaléknyi forrása, az bukta az iskoláját.
A kormánystruktúráról és az önálló oktatási minisztérium követeléséről azt mondta: a Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt volt munkaügyi miniszter és 14 százalék volt a munkanélküliség. Most nincs munkaügyi miniszter és három százalékos a munkanélküliség – mutatott rá.
Kormány: az oktatás nemzeti ügy
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: abban egyetértés van, hogy az oktatás nemzeti ügy és a magyar köznevelési rendszer a diákoknak versenyképes tudást, a tanároknak pedig megbecsülést biztosítson.
Jelezte: azzal, amikor az ellenzéki politikusok arra utalnak, hogy a diákok rosszabb állapotban kerülnek ki az iskolából, mint ahogyan oda bekerültek, nem a kormányba rúgnak, hanem a pedagógusokba.
A kormány elmúlt 12 éves teljesítményéről szólva megjegyezte: elsőként a pedagógusoknak indítottak átfogó életpályamodellt, 2013 és 2017 között ötven százalékos béremeléssel. A járvány alatt is volt béremelés, idén is, és jövőre is lesz, valamint az uniós források egy részét is erre szeretné felhasználni a kormány.
Hangsúlyozta: 4576 óvodai és iskolai beruházás indult vagy valósult meg, emellett több mint százezer digitális eszköz jutott el az iskolákhoz, továbbá minden diák ingyenesen kapja a tankönyveket.
DK: a tudás átadása kemény szellemi és fizikai munka
Hegedüs Andrea (DK) kijelentette: a tudás átadása kemény szellemi és fizikai munka egyvelege. Ezzel vagy nincs tisztában a kormány, vagy ha mégis, akkor úgy gondolják, hogy az természetes. A gyermekek nevelése, oktatása, felügyelete a Fidesznek nem érték – vélekedett. Úgy fogalmazott, “tanár- és diákellenes működésképtelen rendszert hoztak létre”, módszeresen butítják el a társadalmat.
Több mint tizenötezer pedagógus hiányzik, és “tetézik a bajt” a tanárok elbocsátásával – mondta azt kérve, hogy vegyék vissza a kirúgott pedagógusokat, és kérjenek bocsánatot. Megismételte: azonnali béremelés kell, a pedagógusok folyószámlájukra minimum 45 százalékos béremelést várnak.
Kormány: a pedagógusokat és a diákokat sértegeti a baloldal
Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára arról beszélt, eddig egyetlen bátor baloldali felszólaló nem volt, aki kimondta volna, hogy elősegítik, Magyarország megkaphassa a neki járó uniós forrásokat és ezzel a pedagógusok bére is jelentősen növekedhessen. Reméli, erre vonatkozó mondatok elhangzanak még a vitában.
Szerinte a pedagógusokat és a diákokat sértegetik azzal, hogy azt mondják, az egész oktatás rossz, és az iskolák rosszabb állapotban adják vissza a gyerekeket, mint ahogy a szülők beviszik oda.
Fidesz: Janus-arcú az ellenzék
Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt mondta, Janus-arcú az ellenzék, képmutató a hozzáállásuk a témához. Hogyan lehetne hihető, hogy őket a pedagógusok életkörülményei bármennyire is érdekli? – tette fel a kérdést, és felsorolta a baloldali képviselők egy részét, akik a vitanap kezdeményezői voltak. Amikor önök voltak kormányon a tankönyvek árát átlagosan 70 százalékkal emelték meg – idézte fel, és emlékeztetett a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjára is.
MSZP: vegyék vissza a kirúgott pedagógusokat, vonják vissza a figyelmeztetéseket!
Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, hogy a korábbi, baloldali kormány nem rúgott ki 15 ezer pedagógust, ugyanis nem volt fenntartói joga.
Az oktatás nemzeti ügy, nem véletlen, hogy a tiltakozók minden második táblájára ez van írva – szögezte le. Hozzátette, 1990 óta volt egy közmegegyezés Magyarországon arról, hogy az oktatást jobbá kell tenni.
A PISA-eredményekben nincs előrelépés, a nyelvi előkészítőt megszüntették és már ott tartanak, hogy a kötelező nyelvvizsgát is el akarják törölni – bírálta a kabinetet. A kormány önként vállalta, hogy a vetítési alapot a mindenkori minimálbérhez köti, de ezt később visszavonta – jelentette ki a bérekről beszélő politikus.
Vegyék vissza a kirúgott pedagógusokat, vonják vissza a figyelmeztetéseket, adják vissza a sztrájkjogukat és emeljék meg a fizetéseket – hangsúlyozta a politikus.
Momentum: ki fog holnap tanítani?
Fekete-Győr András (Momentum) azt kérdezte, hogy ki fog holnap tanítani? Hangsúlyozta, hogy ez a kérdés sok százezer olyan családban merül fel, akiknek iskolás gyermeke van, vagy most született gyereke, esetleg családot tervez. A képviselő kijelentette, hogy 16 ezer pedagógus hiányzik a magyar iskolákból. A politikus azt követelte, hogy a tanári béreket azonnal növeljék negyven százalékkal, adják vissza a pedagógusok sztrájkjogát és vegyék vissza a kirúgott tanárokat.
Lőcsei Lajos (Momentum) úgy fogalmazott, hogy a kormánypártok “előre kitervelt, aljas szándékkal meggyilkolták a magyar közoktatási rendszert”. Azzal, hogy 16 évre szállították le a tankötelezettség korhatárát, hetvenezer gyermek hullott ki a közoktatási rendszerből – jelentette ki. A felsőoktatásban a hátrányos helyzetűek aránya 1,4 százalék, a romáké 0,8 százalék – emelte ki.
Hajnal Miklós (Momentum) tagadhatatlan ténynek nevezte, hogy az oktatás súlyos válságba került. Az oktatás körülményei napról-napra romlanak – hangsúlyozta, hozzátéve, nagyon alacsony a digitális képességekkel rendelkező diákok aránya.
Jobbik: egységes oktatási tárcára van szükség
Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány másra próbálja kenni a felelősséget, állandóan Brüsszelre hivatkozik. Ha valóban a kiművelt emberfők sokasága jelenti egy nemzet erejét, akkor úgy kell cselekedni, ahogy Klebelsberg Kunó tette – szögezte le.
Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta, hogy egy olyan egységes oktatási tárcára van szükség, ami az óvodától az egyetemig minden területet átfog, ideértve a felnőttképzést is. Hol van a digitalizáció, a robotizáció kérdése, hol van a vita arról, hogy a közoktatás nem nyújt megfelelő nyelvtudást a magyar fiataloknak – sorolta felvetéseit.
A Jobbik azt javasolta, hogy GDP-arányosan a magyar nemzeti összeterméknek nem a hat, hanem a nyolc százalékát kellene az oktatásügyre fordítani – hívta fel a figyelmet a képviselő. A leszakadó régiókban oktató tanároknak kiemelt bérezést kellene adni és fontos volna egy olyan monitoring rendszer bevezetése, ami folyamatosan jelzi, hogy hol kell korrigálni – tette hozzá.
Párbeszéd: 12 év alatt lepusztították a közoktatást
A Párbeszéd három vezérszónoka közül Szabó Tímea azzal vádolta a kormányoldalt, hogy a vitában nem mond igazat, miközben 12 év alatt “lepusztították a közoktatást”, csökkent az ágazatra a GDP arányában jutó forrás.
Tordai Bence arról beszélt, a kormánypárti politikusok “nem mernek kimenni az emberek közé”, mert tönkretették az oktatást, és ezt egyre több szülő ismeri fel. A képviselő szerint a gyerekek mentális egészségét veszélyezteti az oktatásügyben kialakult helyzet, például a biztonság iránti igényt sértő folyamatos tanári fluktuáció révén. Jó lenne, ha kicsit összekapnák magukat, és a 20. századból átjönnének a 21.-be – fordult kormánypárti képviselőtársaihoz.
Jámbor András hangsúlyozta: a tanártüntetések túlmutatnak az oktatás területén, hiszen infláció tombol, kiderült, hogy Magyarország sikerét az alacsony bérekre és a multik támogatására építette a kormányzat, az oktatás rossz minősége pedig lehetetlenné teszi a kitörést ebből a helyzetből.
Mi Hazánk: pártpolitikai vita zajlik
Dúró Dóra (Mi Hazánk) rendkívül elkeserítőnek nevezte a vitában elhangzottakat, mert szerinte mindkét oldal pártpolitikai alapon akarja megnyerni azt, csak a saját álláspontjukat alátámasztó adatokat hozva fel.
Mindannyiunknak azt kellene szem előtt tartanunk, hogy a gyermekeinkről van szó – hangsúlyozta, hozzátéve, nem bíztató a pedagógusok korfája, és ezen nem segít a politikusok egymásra mutogatása sem. Arról beszélt, hiteltelen a Brüsszelre mutogatás, hiszen a kormányoldalnak megvan a lehetősége hazai forrásból emelni a pedagógusbéreket. Hangsúlyozta: ha nem lép a kormányzat, további tanárok hagyják el a pályát. A képviselő szerint az oktatási rendszer alapvető reformra szorul. Dúró Dóra megjegyezte, a mai adatok alapján nem világos, hogyan állja meg a helyét a 21. században az ország, romló demográfiai mutatók mellett.
Arról beszélt: rendkívül megterhelő, elsajátíthatatlan a nemzeti alaptanterv anyaga, ráadásul elmaradt a Fidesz szavazói által is elvárt nemzeti nevelés megteremtése. Hangsúlyozta: a Gyurcsány-kormány példája azt mutatja, önmagában egy önálló oktatási minisztérium léte semmire nem jelentene garanciát, ugyanakkor “röhejesnek” nevezte, hogy a Belügyminisztériumhoz tartozik az oktatás nagy része.
Fidesz: a baloldal kormányzása idején létbizonytalanságban tartotta a tanárokat
Zsigó Róbert, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, mindenkit tisztelet és megbecsülés illet, aki arra teszi fel az életét, hogy kihozza a gyermekekből a legjobbat. Magyarország jövője jórészt a családokon és a pedagógusokon múlik – mondta. Kijelentette: nincs vita közöttük abban, hogy a pedagógusok nagyobb anyagi megbecsülést igényelnek, a kormány 2010 óta elkötelezett a növelést illetően. A következő évre 86 milliárdnyi többletforrást fogadtak el az ágazatnak, aminek jelentős részét a pedagógusbérek emelésére fordítják. Aláhúzta: a további béremelési igényekkel is egyetértenek, ezért is tették az átfogó bérrendezést az unióval való megegyezés részévé. Az a cél, hogy jelentős béremelés történjen és üdvözlik, hogy az Európai Bizottság együttműködő ebben az ügyben – mondta.
Megjegyezte: ez a konstruktívitás nem mondható el mindenkiről, a hazai baloldal itthon és Brüsszelben is mindent megtesz, hogy “botokat dugdosson a küllők közé”. Nem áll érdekükben a megállapodás, attól remélik a politikai hasznot, ha Magyarország nem kapja meg a neki járó pénzt. Beszédes, hogy az uniós megállapodáshoz szükséges törvénycsomagot a baloldal nem támogatta – tette hozzá.
Rámutatott: a vitanapot Gyurcsány Ferenc és társai kezdeményezték, akiknek kormányzása idején a tanárokat létbizonytalanságban tartották, erkölcsi és anyagi megbecsültségüket a nullával tették egyenlővé. Felidézte, amikor a Gyurcsány-Bajnai kormányok elvettek egy teljes havi fizetést a pedagógusoktól és elbocsátottak 15 ezer tanárt, több száz iskolát zártak be, 381 helyen szűnt meg az oktatási tevékenység az országban. A baloldal bűnlajstromán szerepel még, hogy 100 milliárdokat vontak ki az oktatásból, a településeket 1300 milliárdos adósságba hajszolták. Kitért arra is, hogy tankönyvek árai töretlenül emelkedtek, a tankönyvcsomagok pedig óriási terhet jelentettek a családoknak.
Ilyen előzmények után végtelenül kétszínű, ahogy a baloldal rátelepszik a tanárokra, az iskolákat, a pedagógusokat és a diákokat is politikai akciókra akarják felhasználni. Átpolitizáltak egy olyan témát, a béremelést, amiről egyébként egyetértés van – mondta. Arra szólított fel, hagyjanak fel ezzel a játszmával, s ha már segíteni nem akarják a mielőbbi uniós megállapodást, legalább ne hátráltassák azt.
DK: lesújtó helyzetben van az oktatás
Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka azt hangoztatta, hogy az oktatás közös, nemzeti ügy. Nemzeti ügy, mert a nemzet egészének felelőssége gondoskodni a felnövekvő generációk tudásáról és szakképzettségéről. Az oktatás közös ügy, mert bármit is állítanak a kormánypártok, nincsen jobb és baloldali iskola, és nincsen kormánypárti és ellenzéki jövő, legfeljebb jövőkép – mondta. Értékelése szerint lesújtó helyzetben van az oktatás és szóvá tette, hogy egy rendőrtábornokra bízták az oktatás ügyét. “Mert tudják, hogy a magyar oktatást csak leépíteni lehet, ellopni nem” – fogalmazott.
Úgy látta: minden kormányzati hazugság ellenére a tiltakozás oka nem elsősorban bérkérdés. Soha nem látott válságban van az oktatás, amibe a mostani kormánypártok lökték.
A főállású pedagógusok száma 30 ezerrel kevesebb, mint a 2002-es bérrendezés után, 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, és 11 százalék a betöltetlen álláshelyek aránya, amire a második világháború óta nem volt példa. Szólt arról, hogy a magyar tanárok bére 55-60 százaléka a diplomás átlagbérnek, ami az OECD-országokban átlagosan 90 százalék. A bérek a 26. legalacsonyabbak az unióban – közölte.
A kormány megint hazudott a pedagógusoknak, megpróbálja Brüsszelre, Sorosra, a migrációra, a háborúra és ki tudja mire hárítani a felelősséget. Ez átgondolt oktatáspolitika? – kérdezte. Hozzátette: amikor a tanárok, a szülők, a diákok szembesítik a kormányt a helyzettel, akkor kiüresítik a sztrájktörvényt, és levélben fenyegetik, majd rúgatják ki a tankerületen keresztül azokat, akik élni mernek alkotmányos jogukkal.
KDNP: a baloldal nem akar szakmai vitát folytatni
Hollik István, a KDNP vezérszónoka szerint a baloldal nem akar szakmai vitát folytatni, a köznevelés és pedagógusok helyzetét kihasználva, hatalmi céljaik elérése érdekében kezdeményezték a vitanapot. A pedagógusok és a köznevelés rendszere nem azt várja el, hogy szelfiket készítsenek a tüntetéseken, hanem, hogy cselekedjenek.
Felidézte, hogy a baloldal a kormány által az uniós megállapodás érdekében beterjesztett javaslatokra, illetve azok sürgősségi tárgyalására is nemet mondott. Ezzel a pedagógusok béremelésére mondott nemet – mutatott rá. Kitért Dobrev Klára (DK) szavaira, miszerint amíg Orbán Viktor a miniszterelnök, egy fillér uniós támogatás ne érkezzen. Egyértelműen az a cél, hogy a kormánynak kárt okozzanak és a hatalomba visszatérjenek. A pedagógusbéremelés ügye ez esetben járulékos veszteség – tette hozzá.
Azt kérdezte, segítette a köznevelés ügyét, hogy úgy adták át az iskolák fenntartását az önkormányzatoknak, hogy a szükséges forrásokat nem biztosították, illetve, hogy Gyurcsány Ferenc a Nemzeti Tankönyvkiadót üzleti partnerének privatizálta? Megjegyezte: az árnyékkormány oktatási miniszterét nők ellen, csoportosan elkövetett garázdaság miatt a bíróság elítélte.
Képviselőtársa, Nacsa Lőrinc szerint a pedagógusoknak köszönet jár, nem lenézés, ami a baloldalból árad. Az oktatás nemzeti ügy, és ebben konszenzusra, közös döntésekre van szükség. Megjegyezte: legutóbb, amikor önálló oktatási tárca volt, kirúgtak 15 ezer pedagógust.
Kormány: szükség van béremelésre a pedagógusoknál
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára jó alkalomnak nevezte a vitanapot a jobb és a baloldal teljesítményének összevetésére.
Hangsúlyozta: szükség van béremelésekre a pedagógusoknál, és lesz is két hónap múlva. Már csak az a kérdés, hogy csak a költségvetésben elkülönített bő 80 milliárd forint áll rendelkezésre, vagy többletként fel lehet használni a több száz milliós uniós forrást is. Vajon a baloldal meddig akadályozza még, hogy uniós források is rendelkezésre álljanak a pedagógus béremeléshez ? – kérdezte.
Emlékeztetett: a baloldal kormányzása idején elvettek egyhavi bért minden pedagógustól, tizenötezerezer tanárt bocsátottak el, 381 helyen szüntették be a tanítást, az önkormányzati iskolákat alulfinanszírozták, 70 százalékkal emelték a tankönyvek árát és tandíjassá tették a pedagógusképzést.
Rétvári Bence jelezte: elsőként a pedagógusok bérét emelte meg a kormány, 2013-17 közt 50 százalékkal, 2020 júliusában és idén januárban pedig 10-10 százalékkal. Az Európai Bizottsággal létrejövő megállapodást követően a rendszerváltás után a legnagyobb pedagógusbéremelés valósulhat meg Magyarországon. Az a cél, hogy 2025-re a pedagógusok fizetése a diplomás átlagbér 80 százalékát érje el – fogalmazott.
Azt mondta: 2023-ban 21, 2024-ben 25, 2025-ben 29 százalékos béremelést szeretnének, így 777 ezer forintot is meghaladhatja az átlagbér. A hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok tervezett béremelése pedig még ennél is magasabb lesz. Az államtitkár ismertette a kormány elmúlt 12 évben tett legfontosabb lépéseit. Köztük az iskolák állami fenntartásba vételét, az ingyenes tankönyveket, a gyermekétkeztetés forrásainak megháromszorozását, az iskolatej és az iskolagyümölcs program forrásainak megtízszerezését, a közösségi szolgálatot, a mindennapos testnevelést, az ingyenessé tett KRESZ tanfolyamot és első nyelvvizsgát is.
Sajnálatosnak nevezte, hogy a baloldal megpróbált rátelepedni az elmúlt hetek megmozdulásaira, majd azt szorgalmazta, hogy legyen nemzeti konszenzus a magyar pedagógusok béremelésének ügye.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára magyar és nemzetközi mérések eredményeit ismertette. Az országos kompetenciamérésen matematikából 2008-ban a nyolcadik évfolyamon 1601 pontot értek el átlagosan a tanulók, 2019-ben átlagosan 1624-et, szövegértésből 2008-ban ugyanezen az évfolyamon 1579 pont volt az átlag, 2019-ben 1608 pont lett.
Előterjesztő: válságban van az oktatás
Orosz Anna (Momentum) úgy fogalmazott: válságos helyzetben van a magyar oktatás. A pedagógusok bére a diplomás átlagbér 60 százalékát érte el, ami a legalacsonyabb az OECD-tagállamok között, és már 16 ezer pedagógus hiányzik a magyar oktatási rendszerből – jelezte.
A hiányzó tanárok, az elavult tanterv és infrastruktúra következményeit a gyermekek fizetik meg – tette hozzá.
Tóth Endre (Momentum) szerint ha egy magyar diák ma bemegy egy állami iskolába, sokszor úgy érzi magát, mintha egy 80-as években játszódó film forgatásán lenne. A napi 10-12 óra tanulás stresszes, túlterhelt gyermekkorhoz vezet – tette hozzá. Kiemelte: nemzeti konszenzus alakult ki az utóbbi hónapokban arról, hogy a jelenleginél modernebb oktatást és jobb iskolákat érdemelnek a következő generáció tagjai.
Szabó Szabolcs (Momentum) gyalázatosan alacsonynak nevezte a pedagógusok béreit, emiatt pedig egyre többen hagyják ott a pályát és egyre kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásban tanári szakokra. Ezért azonnali, legalább 50 százalékos béremelésre van szükség – mondta.
Az ellenzéki politikus azt is kérte, hogy vonják vissza a veszélyhelyzetben bevezetett sztrájktörvény-módosítást, állítsák vissza a sztrájkhoz való jogot, ezt követelik a karzaton megjelent érdekképviseletek tagjai és a tüntetők is – jelezte.
Gelencsér Ferenc (Momentum) úgy fogalmazott: Magyarország jövője és sorsa a tantermekben alakul, az oktatással a béke, az igazságosság, a szabadság és az egyenlőség világát teremthetjük meg.
Arra kérte a kormányt, hogy vizsgálja felül a közoktatás rendszerét, terjessze az Országgyűlés elé egy önálló oktatási minisztérium létrehozásának tervét, amely az óvodai nevelésért, a köznevelését, a felsőoktatásért és a szakképzésért is felel. Emellett kérte, hogy vizsgálják felül a tankerületi és szakképzési centrumi rendszert is, az intézményeket legalább 20 fokra fűtsék és állítsák vissza 18 évre a tankötelezettségi korhatárt.
(MTI)
Pósán: a pedagógustársadalmat “jelentősen megroppantotta” a baloldali kormányzás
2022.11.02A pedagógusok béremelését és sztrájkjogának visszaadását is kérték az ellenzéki képviselők a Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről című szerdai, parlamenti politikai vita során.
Krónika (fordított időrendi sorrendben), de előtte Pósán László posztja, amelyben bemutatja, hogyan figyelte “miniszterelnök úr” felszólalását hajdú-bihari kollégái – Bodó Sándor és Tasó László – társaságában:
MSZP: a kormány lerontotta az oktatási rendszert
Szabó Sándor (MSZP) felidézte, a kormány elvette az önkormányzatoktól az iskolákat, azzal az érvvel, hogy sikeresebbek, eredményesebbek legyenek. Ez nem teljesen sikerült, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) három év alatt megbukott, jelentős adósságot hagyott maga után. Kitért a megalázóan alacsony fizetésekre; a diplomás tanárok bére elmarad a szakmunkásokétól – jegyezte meg.
Értékelése szerint a kormány 12 év alatt lerontotta a magyar oktatási rendszert. Évről évre egyre rosszabb a helyzet, ami mostanra tarthatatlanná vált – tette hozzá. Kitért arra is: soha ilyen kevesen nem akarnak tanárnak menni, mint most. Minden ellenzéki képviselő abban érdekelt, Magyarország megkapja az uniós forrásokat és ezért fognak dolgozni – mondta.
A kormányt arra szólította fel, azt ígérje meg, hogy nem a haveroknak, barátoknak adják ezeket a pénzeket, hanem arra fordítják, amire kapják őket. Ugyanakkor feltette a kérdést, miért az EU-tól várják ezeket a forrásokat, hiszen minden állam maga költ az oktatásra és fizeti a pedagógusait.
Államtitkár: a kormány támogatja a pedagógusok béremelését
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja a pedagógusok béremelését. Emlékeztetett, hogy 2013. szeptemberétől 2017-ig négy lépcsőben, átlagosan ötven százalékkal emelték a pedagógusbéreket, majd 2020 nyarától a kormány tovább emelte a tanárok fizetését. Idén január elsején újabb tíz százalékos béremelést hajtottak végre és ígéretet tettek újabb tíz százalékos emelésre 2023. január 1-jével – közölte a politikus.
Az ellenzéki pártok és azok EP-képviselői azonban mindent megtesznek, hogy ne szülessen megállapodás az Európai Unióval és a tanárok semmilyen formában ne juthassanak béremeléshez – állította.
Pósán László “ünnepi beszéde”: Brüsszel, Gyurcsány, kommunisták
Fidesz: az oktatás helyzete stratégiai kérdés
Dunai Mónika (Fidesz) azt mondta, hogy a kormánypártok számára a pedagógusok és az oktatás helyzete nem pártpolitikai, hanem fontos stratégiai kérdés. Az a céljuk, hogy olyan iskolákat és olyan oktatási rendszert alakítsanak ki, ahol mind a pedagógusok, mind a diákok, mind a szülők elégedettek és jól érzik magukat – tette hozzá.
A pedagógusok és a diákok nem szeretnék, ha pártpolitikai célokra használnák őket – jelentette ki.
Államtitkár: a baloldal támogassa az uniós pénzek kifizetését!
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára felszólalásában kijelentette, ahhoz, hogy sikeres legyen a felsőoktatás, sikeresnek kell lenni a munkahelyteremtésben, a családpolitikában és a köznevelésben is.
Arra kérte a baloldali képviselőket, hogy “ne tüntetéseket szervezzenek”, hanem támogassák Brüsszelben a Magyarországnak és a magyar pedagógusoknak is járó uniós pénzek kifizetését.
Arra is kitért, hogy a baloldal kormányzása alatt 381 helyen szűnt meg az oktatási tevékenység, elbocsátottak 15 ezer tanárt és elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól.
Fidesz: a pedagógusok jó munkát végeznek
Pósán László (Fidesz) leszögezte, a pedagógusok jó munkát végeznek. A pedagógus utánpótlás kérdéséről azonban azt mondta, hogy a korfa hosszú távon nem kedvező,
a pedagógustársadalmat pedig “jelentősen megroppantotta” a baloldali kormányzás.
A képviselő felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a pedagógus-diák arány valamivel jobb, mint az uniós átlag.
Jobbik: fontos az oktatás a felzárkózásban
Az oktatás és a felzárkózás közötti kapcsolatra hívta fel a figyelmet Varga Ferenc (Jobbik). A képviselő szerint minden iskolában lehetővé kellene tenni, hogy pszichológushoz, fejlesztő pedagógushoz jussanak a diákok, vonzóvá kell tenni a hátrányos helyzetű területeket a tanárok számára.
Sürgette azt is, hogy az alaptantervben kapjon nagyobb teret, hangsúlyt a cigányság történelme, kultúrája.
Fidesz: nemzeti konszenzus kell az oktatásügyben
Horváth László (Fidesz) arról beszélt, remélte, hogy hozzájárul egy nemzeti politikai konszenzus megszületéséhez a vita egy olyan ügyben, mint az oktatás, ám szerinte ez az ülés erre nem alkalmas, hiszen a kezdeményezők szándéka sem ez volt.
Az elmúlt évtizedben soha nem látott mennyiségű forrás érkezett a kistelepülésekhez – jegyezte meg, óriási lépésnek nevezve a történteket. Hozzátette: nem mindig a devianciával kell foglalkozni, hanem nagy figyelmet kell fordítani a normális többségre is.
Képviselőtársa Zsigmond Barna Pál arról beszélt, hogy arra számított, konstruktív vitát tudnak majd folytatni. A kormány, a jobboldal részéről szakmai érvek hangzottak el, a baloldal azonban csak vádaskodott, sértegetett. Kiállt a pedagógusbérek rendezése mellett, azt fontos feladatnak tartotta. Kérte a pedagógusokat, bízzanak a kormányban, a baloldal pedig hagyja abba a hangulatkeltést. Egyúttal arra is felszólította a baloldali pártokat, hagyják abba a hazaáruló magatartást és álljanak ki a magyar érdekek mellett.
LMP: akut, heveny és krónikus problémák sújtják az oktatást
Kanász-Nagy Máté (LMP) szerint egyszerre sújtják akut, heveny és hosszú távú krónikus problémák ezt a területet. Első körbe egyebek mellett a pedagógusbérek mértékét és a betöltetlen álláshelyek számát, az életpálya-modellel kapcsolatos beváltatlan ígéreteket, míg utóbbiba például az igazságosság, az esélyegyenlőség hiányát sorolta.
Olyan oktatási rendszerre lenne szükség, ahol a diákok tehetsége és szorgalma határozza meg, hogyan boldogulnak az életben – mondta, annak a véleményének adva hangot, hogy a központosítás nem tudta kiegyenlíteni a korábbi időszakok különbségeit.
Frakciótársa, Csárdi Antal hazugsággal vádolta a kormányoldalt, mondván, nemzeti konszenzus szükségességéről és a pedagógusok tiszteletéről beszélnek, eközben rövid időt adnak erre a vitára, a pedagógusokat pedig “hülyének nézik”, és azt hirdetik, hogy az uniós forrásoknak bármi közük van a bérek emeléséhez.
Az összeomlás szélén van a közoktatási rendszer – jelentette ki, és a betöltetlen álláshelyek sokaságára hivatkozva azt kérdezte: a 20 százalékos infláció, az élelmiszerek 30 százalékos drágulása mellett elég lehet-e a helyzet rendezéséhez egy 10 százalékos béremelés.
Fidesz: hétről hétre jönnek a hírek magyar diáksikerekről
Kocsis Máté (Fidesz) jelezte: hétről hétre jönnek a hírek magyar diákok sikereiről nemzetközi versenyeken, sőt a SOTE is bekerült kétszáz legjobb egyetem közé a világon. Ez nem azt mutatja, hogy összeomlott volna a magyar oktatás rendszere – jegyezte meg. Hangsúlyozta: az eredményes fiatalok mögött pedagógusok állnak, akik őket felkészítették.
Arról is beszélt, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt az intézményi kiadások csak alig 65 százalékát fedezték az állami normatívák, ez pedig ahhoz vezetett, hogy amelyik önkormányzatnak nem volt meg a 35 százaléknyi forrása, az bukta az iskoláját.
A kormánystruktúráról és az önálló oktatási minisztérium követeléséről azt mondta: a Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt volt munkaügyi miniszter és 14 százalék volt a munkanélküliség. Most nincs munkaügyi miniszter és három százalékos a munkanélküliség – mutatott rá.
Kormány: az oktatás nemzeti ügy
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: abban egyetértés van, hogy az oktatás nemzeti ügy és a magyar köznevelési rendszer a diákoknak versenyképes tudást, a tanároknak pedig megbecsülést biztosítson.
Jelezte: azzal, amikor az ellenzéki politikusok arra utalnak, hogy a diákok rosszabb állapotban kerülnek ki az iskolából, mint ahogyan oda bekerültek, nem a kormányba rúgnak, hanem a pedagógusokba.
A kormány elmúlt 12 éves teljesítményéről szólva megjegyezte: elsőként a pedagógusoknak indítottak átfogó életpályamodellt, 2013 és 2017 között ötven százalékos béremeléssel. A járvány alatt is volt béremelés, idén is, és jövőre is lesz, valamint az uniós források egy részét is erre szeretné felhasználni a kormány.
Hangsúlyozta: 4576 óvodai és iskolai beruházás indult vagy valósult meg, emellett több mint százezer digitális eszköz jutott el az iskolákhoz, továbbá minden diák ingyenesen kapja a tankönyveket.
DK: a tudás átadása kemény szellemi és fizikai munka
Hegedüs Andrea (DK) kijelentette: a tudás átadása kemény szellemi és fizikai munka egyvelege. Ezzel vagy nincs tisztában a kormány, vagy ha mégis, akkor úgy gondolják, hogy az természetes. A gyermekek nevelése, oktatása, felügyelete a Fidesznek nem érték – vélekedett. Úgy fogalmazott, “tanár- és diákellenes működésképtelen rendszert hoztak létre”, módszeresen butítják el a társadalmat.
Több mint tizenötezer pedagógus hiányzik, és “tetézik a bajt” a tanárok elbocsátásával – mondta azt kérve, hogy vegyék vissza a kirúgott pedagógusokat, és kérjenek bocsánatot. Megismételte: azonnali béremelés kell, a pedagógusok folyószámlájukra minimum 45 százalékos béremelést várnak.
Kormány: a pedagógusokat és a diákokat sértegeti a baloldal
Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára arról beszélt, eddig egyetlen bátor baloldali felszólaló nem volt, aki kimondta volna, hogy elősegítik, Magyarország megkaphassa a neki járó uniós forrásokat és ezzel a pedagógusok bére is jelentősen növekedhessen. Reméli, erre vonatkozó mondatok elhangzanak még a vitában.
Szerinte a pedagógusokat és a diákokat sértegetik azzal, hogy azt mondják, az egész oktatás rossz, és az iskolák rosszabb állapotban adják vissza a gyerekeket, mint ahogy a szülők beviszik oda.
Fidesz: Janus-arcú az ellenzék
Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt mondta, Janus-arcú az ellenzék, képmutató a hozzáállásuk a témához. Hogyan lehetne hihető, hogy őket a pedagógusok életkörülményei bármennyire is érdekli? – tette fel a kérdést, és felsorolta a baloldali képviselők egy részét, akik a vitanap kezdeményezői voltak. Amikor önök voltak kormányon a tankönyvek árát átlagosan 70 százalékkal emelték meg – idézte fel, és emlékeztetett a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjára is.
MSZP: vegyék vissza a kirúgott pedagógusokat, vonják vissza a figyelmeztetéseket!
Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, hogy a korábbi, baloldali kormány nem rúgott ki 15 ezer pedagógust, ugyanis nem volt fenntartói joga.
Az oktatás nemzeti ügy, nem véletlen, hogy a tiltakozók minden második táblájára ez van írva – szögezte le. Hozzátette, 1990 óta volt egy közmegegyezés Magyarországon arról, hogy az oktatást jobbá kell tenni.
A PISA-eredményekben nincs előrelépés, a nyelvi előkészítőt megszüntették és már ott tartanak, hogy a kötelező nyelvvizsgát is el akarják törölni – bírálta a kabinetet. A kormány önként vállalta, hogy a vetítési alapot a mindenkori minimálbérhez köti, de ezt később visszavonta – jelentette ki a bérekről beszélő politikus.
Vegyék vissza a kirúgott pedagógusokat, vonják vissza a figyelmeztetéseket, adják vissza a sztrájkjogukat és emeljék meg a fizetéseket – hangsúlyozta a politikus.
Momentum: ki fog holnap tanítani?
Fekete-Győr András (Momentum) azt kérdezte, hogy ki fog holnap tanítani? Hangsúlyozta, hogy ez a kérdés sok százezer olyan családban merül fel, akiknek iskolás gyermeke van, vagy most született gyereke, esetleg családot tervez. A képviselő kijelentette, hogy 16 ezer pedagógus hiányzik a magyar iskolákból. A politikus azt követelte, hogy a tanári béreket azonnal növeljék negyven százalékkal, adják vissza a pedagógusok sztrájkjogát és vegyék vissza a kirúgott tanárokat.
Lőcsei Lajos (Momentum) úgy fogalmazott, hogy a kormánypártok “előre kitervelt, aljas szándékkal meggyilkolták a magyar közoktatási rendszert”. Azzal, hogy 16 évre szállították le a tankötelezettség korhatárát, hetvenezer gyermek hullott ki a közoktatási rendszerből – jelentette ki. A felsőoktatásban a hátrányos helyzetűek aránya 1,4 százalék, a romáké 0,8 százalék – emelte ki.
Hajnal Miklós (Momentum) tagadhatatlan ténynek nevezte, hogy az oktatás súlyos válságba került. Az oktatás körülményei napról-napra romlanak – hangsúlyozta, hozzátéve, nagyon alacsony a digitális képességekkel rendelkező diákok aránya.
Jobbik: egységes oktatási tárcára van szükség
Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány másra próbálja kenni a felelősséget, állandóan Brüsszelre hivatkozik. Ha valóban a kiművelt emberfők sokasága jelenti egy nemzet erejét, akkor úgy kell cselekedni, ahogy Klebelsberg Kunó tette – szögezte le.
Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta, hogy egy olyan egységes oktatási tárcára van szükség, ami az óvodától az egyetemig minden területet átfog, ideértve a felnőttképzést is. Hol van a digitalizáció, a robotizáció kérdése, hol van a vita arról, hogy a közoktatás nem nyújt megfelelő nyelvtudást a magyar fiataloknak – sorolta felvetéseit.
A Jobbik azt javasolta, hogy GDP-arányosan a magyar nemzeti összeterméknek nem a hat, hanem a nyolc százalékát kellene az oktatásügyre fordítani – hívta fel a figyelmet a képviselő. A leszakadó régiókban oktató tanároknak kiemelt bérezést kellene adni és fontos volna egy olyan monitoring rendszer bevezetése, ami folyamatosan jelzi, hogy hol kell korrigálni – tette hozzá.
Párbeszéd: 12 év alatt lepusztították a közoktatást
A Párbeszéd három vezérszónoka közül Szabó Tímea azzal vádolta a kormányoldalt, hogy a vitában nem mond igazat, miközben 12 év alatt “lepusztították a közoktatást”, csökkent az ágazatra a GDP arányában jutó forrás.
Tordai Bence arról beszélt, a kormánypárti politikusok “nem mernek kimenni az emberek közé”, mert tönkretették az oktatást, és ezt egyre több szülő ismeri fel. A képviselő szerint a gyerekek mentális egészségét veszélyezteti az oktatásügyben kialakult helyzet, például a biztonság iránti igényt sértő folyamatos tanári fluktuáció révén. Jó lenne, ha kicsit összekapnák magukat, és a 20. századból átjönnének a 21.-be – fordult kormánypárti képviselőtársaihoz.
Jámbor András hangsúlyozta: a tanártüntetések túlmutatnak az oktatás területén, hiszen infláció tombol, kiderült, hogy Magyarország sikerét az alacsony bérekre és a multik támogatására építette a kormányzat, az oktatás rossz minősége pedig lehetetlenné teszi a kitörést ebből a helyzetből.
Mi Hazánk: pártpolitikai vita zajlik
Dúró Dóra (Mi Hazánk) rendkívül elkeserítőnek nevezte a vitában elhangzottakat, mert szerinte mindkét oldal pártpolitikai alapon akarja megnyerni azt, csak a saját álláspontjukat alátámasztó adatokat hozva fel.
Mindannyiunknak azt kellene szem előtt tartanunk, hogy a gyermekeinkről van szó – hangsúlyozta, hozzátéve, nem bíztató a pedagógusok korfája, és ezen nem segít a politikusok egymásra mutogatása sem. Arról beszélt, hiteltelen a Brüsszelre mutogatás, hiszen a kormányoldalnak megvan a lehetősége hazai forrásból emelni a pedagógusbéreket. Hangsúlyozta: ha nem lép a kormányzat, további tanárok hagyják el a pályát. A képviselő szerint az oktatási rendszer alapvető reformra szorul. Dúró Dóra megjegyezte, a mai adatok alapján nem világos, hogyan állja meg a helyét a 21. században az ország, romló demográfiai mutatók mellett.
Arról beszélt: rendkívül megterhelő, elsajátíthatatlan a nemzeti alaptanterv anyaga, ráadásul elmaradt a Fidesz szavazói által is elvárt nemzeti nevelés megteremtése. Hangsúlyozta: a Gyurcsány-kormány példája azt mutatja, önmagában egy önálló oktatási minisztérium léte semmire nem jelentene garanciát, ugyanakkor “röhejesnek” nevezte, hogy a Belügyminisztériumhoz tartozik az oktatás nagy része.
Fidesz: a baloldal kormányzása idején létbizonytalanságban tartotta a tanárokat
Zsigó Róbert, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, mindenkit tisztelet és megbecsülés illet, aki arra teszi fel az életét, hogy kihozza a gyermekekből a legjobbat. Magyarország jövője jórészt a családokon és a pedagógusokon múlik – mondta. Kijelentette: nincs vita közöttük abban, hogy a pedagógusok nagyobb anyagi megbecsülést igényelnek, a kormány 2010 óta elkötelezett a növelést illetően. A következő évre 86 milliárdnyi többletforrást fogadtak el az ágazatnak, aminek jelentős részét a pedagógusbérek emelésére fordítják. Aláhúzta: a további béremelési igényekkel is egyetértenek, ezért is tették az átfogó bérrendezést az unióval való megegyezés részévé. Az a cél, hogy jelentős béremelés történjen és üdvözlik, hogy az Európai Bizottság együttműködő ebben az ügyben – mondta.
Megjegyezte: ez a konstruktívitás nem mondható el mindenkiről, a hazai baloldal itthon és Brüsszelben is mindent megtesz, hogy “botokat dugdosson a küllők közé”. Nem áll érdekükben a megállapodás, attól remélik a politikai hasznot, ha Magyarország nem kapja meg a neki járó pénzt. Beszédes, hogy az uniós megállapodáshoz szükséges törvénycsomagot a baloldal nem támogatta – tette hozzá.
Rámutatott: a vitanapot Gyurcsány Ferenc és társai kezdeményezték, akiknek kormányzása idején a tanárokat létbizonytalanságban tartották, erkölcsi és anyagi megbecsültségüket a nullával tették egyenlővé. Felidézte, amikor a Gyurcsány-Bajnai kormányok elvettek egy teljes havi fizetést a pedagógusoktól és elbocsátottak 15 ezer tanárt, több száz iskolát zártak be, 381 helyen szűnt meg az oktatási tevékenység az országban. A baloldal bűnlajstromán szerepel még, hogy 100 milliárdokat vontak ki az oktatásból, a településeket 1300 milliárdos adósságba hajszolták. Kitért arra is, hogy tankönyvek árai töretlenül emelkedtek, a tankönyvcsomagok pedig óriási terhet jelentettek a családoknak.
Ilyen előzmények után végtelenül kétszínű, ahogy a baloldal rátelepszik a tanárokra, az iskolákat, a pedagógusokat és a diákokat is politikai akciókra akarják felhasználni. Átpolitizáltak egy olyan témát, a béremelést, amiről egyébként egyetértés van – mondta. Arra szólított fel, hagyjanak fel ezzel a játszmával, s ha már segíteni nem akarják a mielőbbi uniós megállapodást, legalább ne hátráltassák azt.
DK: lesújtó helyzetben van az oktatás
Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka azt hangoztatta, hogy az oktatás közös, nemzeti ügy. Nemzeti ügy, mert a nemzet egészének felelőssége gondoskodni a felnövekvő generációk tudásáról és szakképzettségéről. Az oktatás közös ügy, mert bármit is állítanak a kormánypártok, nincsen jobb és baloldali iskola, és nincsen kormánypárti és ellenzéki jövő, legfeljebb jövőkép – mondta. Értékelése szerint lesújtó helyzetben van az oktatás és szóvá tette, hogy egy rendőrtábornokra bízták az oktatás ügyét. “Mert tudják, hogy a magyar oktatást csak leépíteni lehet, ellopni nem” – fogalmazott.
Úgy látta: minden kormányzati hazugság ellenére a tiltakozás oka nem elsősorban bérkérdés. Soha nem látott válságban van az oktatás, amibe a mostani kormánypártok lökték.
A főállású pedagógusok száma 30 ezerrel kevesebb, mint a 2002-es bérrendezés után, 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, és 11 százalék a betöltetlen álláshelyek aránya, amire a második világháború óta nem volt példa. Szólt arról, hogy a magyar tanárok bére 55-60 százaléka a diplomás átlagbérnek, ami az OECD-országokban átlagosan 90 százalék. A bérek a 26. legalacsonyabbak az unióban – közölte.
A kormány megint hazudott a pedagógusoknak, megpróbálja Brüsszelre, Sorosra, a migrációra, a háborúra és ki tudja mire hárítani a felelősséget. Ez átgondolt oktatáspolitika? – kérdezte. Hozzátette: amikor a tanárok, a szülők, a diákok szembesítik a kormányt a helyzettel, akkor kiüresítik a sztrájktörvényt, és levélben fenyegetik, majd rúgatják ki a tankerületen keresztül azokat, akik élni mernek alkotmányos jogukkal.
KDNP: a baloldal nem akar szakmai vitát folytatni
Hollik István, a KDNP vezérszónoka szerint a baloldal nem akar szakmai vitát folytatni, a köznevelés és pedagógusok helyzetét kihasználva, hatalmi céljaik elérése érdekében kezdeményezték a vitanapot. A pedagógusok és a köznevelés rendszere nem azt várja el, hogy szelfiket készítsenek a tüntetéseken, hanem, hogy cselekedjenek.
Felidézte, hogy a baloldal a kormány által az uniós megállapodás érdekében beterjesztett javaslatokra, illetve azok sürgősségi tárgyalására is nemet mondott. Ezzel a pedagógusok béremelésére mondott nemet – mutatott rá. Kitért Dobrev Klára (DK) szavaira, miszerint amíg Orbán Viktor a miniszterelnök, egy fillér uniós támogatás ne érkezzen. Egyértelműen az a cél, hogy a kormánynak kárt okozzanak és a hatalomba visszatérjenek. A pedagógusbéremelés ügye ez esetben járulékos veszteség – tette hozzá.
Azt kérdezte, segítette a köznevelés ügyét, hogy úgy adták át az iskolák fenntartását az önkormányzatoknak, hogy a szükséges forrásokat nem biztosították, illetve, hogy Gyurcsány Ferenc a Nemzeti Tankönyvkiadót üzleti partnerének privatizálta? Megjegyezte: az árnyékkormány oktatási miniszterét nők ellen, csoportosan elkövetett garázdaság miatt a bíróság elítélte.
Képviselőtársa, Nacsa Lőrinc szerint a pedagógusoknak köszönet jár, nem lenézés, ami a baloldalból árad. Az oktatás nemzeti ügy, és ebben konszenzusra, közös döntésekre van szükség. Megjegyezte: legutóbb, amikor önálló oktatási tárca volt, kirúgtak 15 ezer pedagógust.
Kormány: szükség van béremelésre a pedagógusoknál
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára jó alkalomnak nevezte a vitanapot a jobb és a baloldal teljesítményének összevetésére.
Hangsúlyozta: szükség van béremelésekre a pedagógusoknál, és lesz is két hónap múlva. Már csak az a kérdés, hogy csak a költségvetésben elkülönített bő 80 milliárd forint áll rendelkezésre, vagy többletként fel lehet használni a több száz milliós uniós forrást is. Vajon a baloldal meddig akadályozza még, hogy uniós források is rendelkezésre álljanak a pedagógus béremeléshez ? – kérdezte.
Emlékeztetett: a baloldal kormányzása idején elvettek egyhavi bért minden pedagógustól, tizenötezerezer tanárt bocsátottak el, 381 helyen szüntették be a tanítást, az önkormányzati iskolákat alulfinanszírozták, 70 százalékkal emelték a tankönyvek árát és tandíjassá tették a pedagógusképzést.
Rétvári Bence jelezte: elsőként a pedagógusok bérét emelte meg a kormány, 2013-17 közt 50 százalékkal, 2020 júliusában és idén januárban pedig 10-10 százalékkal. Az Európai Bizottsággal létrejövő megállapodást követően a rendszerváltás után a legnagyobb pedagógusbéremelés valósulhat meg Magyarországon. Az a cél, hogy 2025-re a pedagógusok fizetése a diplomás átlagbér 80 százalékát érje el – fogalmazott.
Azt mondta: 2023-ban 21, 2024-ben 25, 2025-ben 29 százalékos béremelést szeretnének, így 777 ezer forintot is meghaladhatja az átlagbér. A hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok tervezett béremelése pedig még ennél is magasabb lesz. Az államtitkár ismertette a kormány elmúlt 12 évben tett legfontosabb lépéseit. Köztük az iskolák állami fenntartásba vételét, az ingyenes tankönyveket, a gyermekétkeztetés forrásainak megháromszorozását, az iskolatej és az iskolagyümölcs program forrásainak megtízszerezését, a közösségi szolgálatot, a mindennapos testnevelést, az ingyenessé tett KRESZ tanfolyamot és első nyelvvizsgát is.
Sajnálatosnak nevezte, hogy a baloldal megpróbált rátelepedni az elmúlt hetek megmozdulásaira, majd azt szorgalmazta, hogy legyen nemzeti konszenzus a magyar pedagógusok béremelésének ügye.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára magyar és nemzetközi mérések eredményeit ismertette. Az országos kompetenciamérésen matematikából 2008-ban a nyolcadik évfolyamon 1601 pontot értek el átlagosan a tanulók, 2019-ben átlagosan 1624-et, szövegértésből 2008-ban ugyanezen az évfolyamon 1579 pont volt az átlag, 2019-ben 1608 pont lett.
Előterjesztő: válságban van az oktatás
Orosz Anna (Momentum) úgy fogalmazott: válságos helyzetben van a magyar oktatás. A pedagógusok bére a diplomás átlagbér 60 százalékát érte el, ami a legalacsonyabb az OECD-tagállamok között, és már 16 ezer pedagógus hiányzik a magyar oktatási rendszerből – jelezte.
A hiányzó tanárok, az elavult tanterv és infrastruktúra következményeit a gyermekek fizetik meg – tette hozzá.
Tóth Endre (Momentum) szerint ha egy magyar diák ma bemegy egy állami iskolába, sokszor úgy érzi magát, mintha egy 80-as években játszódó film forgatásán lenne. A napi 10-12 óra tanulás stresszes, túlterhelt gyermekkorhoz vezet – tette hozzá. Kiemelte: nemzeti konszenzus alakult ki az utóbbi hónapokban arról, hogy a jelenleginél modernebb oktatást és jobb iskolákat érdemelnek a következő generáció tagjai.
Szabó Szabolcs (Momentum) gyalázatosan alacsonynak nevezte a pedagógusok béreit, emiatt pedig egyre többen hagyják ott a pályát és egyre kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásban tanári szakokra. Ezért azonnali, legalább 50 százalékos béremelésre van szükség – mondta.
Az ellenzéki politikus azt is kérte, hogy vonják vissza a veszélyhelyzetben bevezetett sztrájktörvény-módosítást, állítsák vissza a sztrájkhoz való jogot, ezt követelik a karzaton megjelent érdekképviseletek tagjai és a tüntetők is – jelezte.
Gelencsér Ferenc (Momentum) úgy fogalmazott: Magyarország jövője és sorsa a tantermekben alakul, az oktatással a béke, az igazságosság, a szabadság és az egyenlőség világát teremthetjük meg.
Arra kérte a kormányt, hogy vizsgálja felül a közoktatás rendszerét, terjessze az Országgyűlés elé egy önálló oktatási minisztérium létrehozásának tervét, amely az óvodai nevelésért, a köznevelését, a felsőoktatásért és a szakképzésért is felel. Emellett kérte, hogy vizsgálják felül a tankerületi és szakképzési centrumi rendszert is, az intézményeket legalább 20 fokra fűtsék és állítsák vissza 18 évre a tankötelezettségi korhatárt.
(MTI)
Online az oldalon
Most
☆ 890 ☆
Felhasználó Online
Simple stat
Latest Apple News
