Debreceni tanár: egyértelmű, jól teljesíthető feladatokat kaptak a diákok a magyarérettségin – itt a megoldás

Az Eduline bemutatott egy szaktanár által közzétett megoldást, amelyet a szövegértési feladatsorhoz készített el.

Ma körülbelül 70 ezer diák írta meg a magyarérettségit középszinten. A feladatok közül a legelső egy 1999-ben kiadott szótár előszava volt: ezt a kétoldalas szöveget kellett elolvasniuk, amelyben szinonimákról, más szótárakról és szócikkekről is szó van. Ez biztosan sokakat megakasztott, hiszen nem illeszkedett tökéletesen a 18 éves fiatalok érdeklődési körébe. Utána pedig még különböző szövegértési feladatokat kellett megoldaniuk.

Most tehát az Eduline közzé is tette a hozzájuk kapcsolódó nem hivatalos megoldásokat, amelyeket ide kattintva lehet elérni.

Szaktanárok: egyértelmű, jól teljesíthető feladatsort kaptak magyarból a diákok

Egyértelmű, jól teljesíthető, a felkészültség mérésére alkalmas feladatsorként értékelték a hétfői írásbeli magyarérettségi tételeit az MTI által megkérdezett szaktanárok.

Középszinten a magyarérettségi első részében egy 1999-ben kiadott szótár előszava alapján kellett megoldani feladatokat, a szövegalkotási részben iskolai memoriterekről írhattak érvelést az érettségizők vagy diákönkormányzati tagként osztálykirándulásokról fogalmazhattak meg hozzászólást. A vizsga második részében műértelmező szövegalkotási feladatként Szabó Magda Ezüstgolyó című novelláját lehetett elemezni, az összehasonlító műelemzést választóknak pedig Janus Pannonius Búcsú Váradtól és Juhász Gyula Várad című versének összevetése volt a feladatuk.

Drahos Józsefné, a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium magyar munkaközösségének vezetője szerint az idei érettségin egyértelmű, jól teljesíthető feladatokat kaptak a diákok, és a gyengébb tanulók is választhattak olyan feladatokat, amelyeket jól tudtak megoldani. Az első információk szerint a feladatok közül Szabó Magda novellájának elemzése volt a népszerűbb, az összehasonlító értékelést kevesebben választották – tudatta, hozzátéve: tetszett a diákoknak az a feladat is, amely a digitális világban az iskolai memoriter jelentőségét mutatta be. Elmondta azt is: az iskolában mintegy 150 diák írt érettségit, a rendelkezésre álló időt szinte valamennyien kihasználták, akár arra is, hogy többször átolvassák a dolgozatokat.

Sisák Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziumának és Általános Iskolájának egyik szaktanára az MTI-vel azt közölte: az idei feladatok összességében alkalmasak a felkészültség mérésére, de a nehézségük mértéke majd csak a javításkor derül ki.
A szövegértési feladatsor egy szakkifejezésekkel és adatokkal zsúfolt szöveget, egy szótár bevezetőjét dolgoztatja fel. Az ehhez kapcsolódó feladatok megszokott típusúak, átlagos nehézségűek voltak, de csak komoly koncentrációval oldhatók meg – mondta a szakember, aki szerint emiatt vélhetően jelentős különbségek lesznek a diákok között. Hozzátette: a rövid fogalmazások témájául életszerű feladványokat kaptak az érettségizők. A vizsgázóknak egyaránt vonzó lehet a memoriterek hasznosságáról érvelni vagy hozzászólást írni a kirándulások időpontjával kapcsolatban.

Kitért arra, hogy a műértelmező fogalmazások esetében hagyományosan a novellaelemzést részesítik előnyben a diákok, de elképzelhetőnek tartja, hogy Szabó Magda Ezüstgolyó című története nem volt ilyen csábító, ugyanis a konkrét elemzési szempontok – elbeszéléstechnikai eszközök, a megismerési folyamat tapasztalatai, az elbeszélő és a történet kapcsolata – sokakat eltántoríthattak. Ezt a feladatot csak a legfelkészültebbek szűk csoportja tudta színvonalasan megoldani – tette hozzá. Jóval egyszerűbbnek tűnhet – folytatta – az összehasonlítandó költemények beszédhelyzetét, szerkezetét, lírai alanyainak viszonyulását elemezni. Janus Pannonius Búcsú Váradtól című verse szerepel a kilencedikes tananyagban, Juhász Gyula Várad című alkotása pedig a diákoknak az “ismeretlen” kategóriába sorolható ugyan, de jól érthető szöveg – mondta Sisák Gábor.

Lovász Csilla, a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium szaktanára azt mondta: a diákok közül szinte mindenki a novellaelemzést választotta, a gyakorlati szövegalkotásnál inkább az érvelés kapott hangsúlyosabb szerepet, és meg voltak elégedve a szövegértési feladattal.
“A Szabó Magda-novella elemzése teljesen megfogható, középszintnek megfelelő feladat volt. A diákok arról számoltak be, hogy nem sikerült rosszul a dolgozat” – tette hozzá.

Megjegyezte azt is, hogy az érettségizőknek a prózai szövegek könnyebben értelmezhetők, és bár szeretnek verseket elemezni, az összehasonlítás nagyobb kihívás a számukra.

Bodnár Katalin, a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium magyartanára elégedetten nyilatkozott az idei középszintű magyar érettségi feladatokról. Szerinte a vizsga jól teljesíthető volt, sem nehézség, sem témák tekintetében nem okozott meglepetést, egyaránt kedvezett a nagyon jó, valamint a kevésbé jó jegy megszerzésére törekvő tanulóknak. A feladatok összetettek voltak, nem mindegyiket lehetett az első  pillanatban könnyen értelmezni, de ha elég időt szántak rá, megoldhatók voltak – vélekedett.

Bodnár Katalin kitért arra is, hogy harmincöt dolgozatot kapott, az érettségizők egy kivételével az érveléses feladatot választották, a műelemzésnél pedig mindenki Szabó Magda novelláját választotta. A novellaelemzés középszinten könnyebb feladat, mert több a kapaszkodó, átláthatóbbak az elemzési szempontok, nem kell annyi mindenre figyelni – tette hozzá. A diákok “mosolygósan és nyugodtan jöttek ki a teremből, kifejezetten jónak tartották a feladatsort” – mondta a kaposvári pedagógus.

az eredeti hír itt elérhető