Ebesi birtokvita: 13 éve nincs béke egy gazdálkodó család és az önkormányzat között

Egy apró, de annál fontosabb földdarab miatt áll a bál már 13 éve az ebesi önkormányzat és a falu külterületén élő, egykoron szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó Boruzs család között.

A már jócskán nyugdíjaskorú Boruzs Imre és neje 2008 óta ápol haragos viszonyt a helyi vezetéssel, elsősorban Ebes polgármesterével. A vita tárgya egy fél hektáros földdarab, amelyet 1990-ben kimértek nekik, és évtizedekig ezt használták bejáróként. Mint később kiderült, a föld az önkormányzaté, erről 2015-ben jogerős döntés született. Boruzsék arról tudtak, hogy a szomszédos parcella a településé, de hosszú évekig “senki földjekén” működött – szeméttelepnek használták és hígtrágyát hordtak oda. Boruzs Imréék számára viszont kulcsfontosságú volt ez a terület, hiszen 1990 óta itt jártak be a tanyára. Az önkormányzat több építési engedélyt kiadott rá, ezeken pedig az is szerepel, hogy útcsatlakozással rendelkeznek. Azóta viszont az egyik helyrajzi számnak már nincs útcsatlakozása.

Boruzs Imréné a Debreceni Napnak elmondta, az általuk vitatott földterületet ’90 óta használták, de már elődeik is itt gazdálkodtak. Az önkormányzatnak viszont célja van a területtel, ezért elkerítették, és gyorsan hoztak öt konténer zöldhulladékot. Attól fogva zöldhulladék-lerakóként működik az évtizedekig Boruzsék által használt rész. A család így nem tudja hasznosítani a tárolót, az istállót és a műhelyet sem. Úgy vélik, az önkormányzat el akarja őket lehetetleníteni, mert ha nem így lenne, belementek volna a telekcserébe, vagy nem kínáltak volna megfizethetetlen árat markonyi földdarabért.

A család és a falu vezetése közötti viszály 2011 tavaszán odáig fajult, hogy az önkormányzat elszállíttatta a telekről Boruzsék 600 ezer forint értékű fémhulladékját. Az idős házaspár ezt meg akarta akadályozni, így végül a férjet elvitték a rendőrök, majd előállították a Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányságon.

Boruzsné azt is sérelmezi, hogy a tanya mellett haladó makadámút-szakaszt bekamerázták, így véleménye szerint “fentről” azt is megfigyelhetik, hogy ki jár hozzájuk.

Az egykori gazdasszony szeretne pontot tenni az ügy végére, de eddig nem sikerült olyan ügyvédet találniuk, aki vállalta volna a képviseletüket. Ilyen-olyan indokból – talán félelemből – elutasító válaszokat kaptak. A falubeliek is félnek, errefelé nem igazán szokás nyíltan politizálni. Azért megjegyzi, sokan állnak mellette olyanok, akik nyíltan nem merik vállalni véleményüket.

A településnek sem jó az mikor a falu első embere, csak perben tudja akaratát érvényesiteni egy lakossal szemben. Egy jó vezető távol tartja magát a hatalmi arrogenciától és a megfélemlitéstől

– összegezte véleményét Boruzs Imréné.

Az önkormányzat válasza

Megkeresésünkre az ebesi önkormányzat az alábbi közleményben reagált:

A haragos viszony az előző polgármesterrel kezdődött, a jelenlegi polgármester, Szabóné Karsai Mária “megörökölte” a már folyamatban lévő peres ügyet, amelyben értelemszerűen a község lakosainak érdekeit képviselte és képviseli mind a mai napig. A vita tárgyát képező ingatlan soha nem volt a Boruzs család tulajdonában, ezt támasztja alá a közhiteles ingatlan-nyilvántartás, illetve az is, hogy a Boruzs család korábban az önkormányzattól bérelve használta azt.

A család tanyája jelenleg is rendelkezik közterületi kapcsolattal, az oda való be- és kijárás megoldott, amelyet kizárólag az nehezít meg, hogy nem hajlandóak a saját ingatlanukon a megfelelő bejárást elősegítő módosításokat elvégezni (néhány tuja, illetve kerítés áthelyezése). Az önkormányzat nem létesített zöldulladék lerakót. A telepen a lakossági zöldhulladék gyűjtése történik, amelyet az engedéllyel rendelkező közszolgáltató az önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján rendszeresen elszállít. A telep működése a helyi lakosok számára kiemelten fontos, ennek hiányában egyénileg kellene a keletkező zöldhulladékot a legközelebbi lerakóba (Debrecen, István u.) szállítani. A cikkben leírt 2011-es incindens előzménye egy hatósági kötelezés, amely a Boruzs házaspár feljelentése alapján született. Az önkormányzat a hatóság által előírtak szerint intézkedett a területén található hulladék elszállításáról, ezt Boruzsék fizikai ellenállással igyekeztek megakadályozni.

A közterületi kamerák a települési közbiztonság javítását szolgálják, azok “megfigyelésre” kizárólag törvényes eljárás keretében használhatók, céljuk a gyűjtőponton és környékén esetlegesen előforduló jogsértések (pl. hulladék jogosulatlan elhelyezése) megelőzése, illetve az ilyen esetek rendőrségi felderítésének elősegítése. Így ez közvetve – valamennyi ebesi lakoshoz hasonlóan – a Boruzs család érdekét is szolgálja.

Nem a település első embere, hanem a Boruzs család indított pert az önkormányzattal szemben, annak állítása pedig, hogy egy ügyvéd félelemből nem vállal el egy községi önkormányzat és egy helyi lakos közötti ügyet, egész egyszerűen komolytalan. Valószínűleg szakmai okból nem talál megfelelő ügyvédet a Boruzs házaspár, hiszen minden bizonyíték egyértelműen az önkormányzat tulajdonjogát támasztja alá.

Az ebesi közhangulattal kapcsolatban fontosnak tartanánk megjegyezni, hogy a településen bárki kifejtheti a véleményét, ennek épp a Boruzs család az élő példája, akik heti szinten adnak hangot szinte valamennyi közüggyel kapcsolatos véleményüknek. Önmagában az a tény, hogy Ebesen nem az országos politika törésvonalaiból származó viták uralják a közbeszédet, nem jelenti azt, hogy itt nem lenne szabad politizálni, a polgármester ajtaja mindenki előtt nyitva áll, jelen van, hozzá szinte bármikor bárki bejöhet, a legtöbbször még időpontot sem kell kérni

– írta a Debreceni Napnak Szabóné Karsai Mária polgármester és Dr. Morvai Gábor, a település jegyzője.

az eredeti hír itt elérhető