10 évre titkosították a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés projektjét

Tíz évre titkosították minden idők egyik legnagyobb magyar vasúti projektjét. A Fidesz–KDNP kétharmaddal megszavazta a „Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról” szóló törvényt. A szöveg az eddig megismertekhez képest nem tartalmaz újdonságot, a Magyarország és Kína között létrejövő egyezmény tartalmát emeli törvényi erőre. A kormány szerint klímavédelmi szempontból is fontos ez a beruházás, az ellenzék szerint a kormány Kína érdekeit szolgálja. Hatályba lép a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának teljes körű tervezésére és kivitelezésére szóló szerződés, miután létrejött az ennek finanszírozásáról szóló hitelszerződés a kínai Exim Bank és a magyar állam között, valamint az egyéb támogatási megállapodást a magyar állam, a vegyesvállalat és a megrendelő megkötötte – közölte a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global.

A közlemény szerint a CRE közös irányítású magyar-kínai konzorciumban a tőzsdei társaság közvetett, 51 százalékos tulajdonában lévő RM International Zrt. fele részben vesz majd részt a munkálatokban, a beruházás összértéke 2,078 milliárd dollár.

A modern logisztikai folyosó magyarországi szakaszára a Magyar Államvasutak (15 százalék) és a Kínai Népköztársaság (85 százalék) által létrehozott, Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. írt ki pályázatot, amelyen a CRE Konzorcium nyerte el a megbízást.

A háromtagú konzorciumban a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft. képviseli a kínai állami vasúttársaságot. Az R-Kord Kft., valamint a Mészáros és Mészáros Kft. közös leányvállalataként működő RM International Zrt. pedig az Opus Global Nyrt. érdekeltsége.
Kiemelték, az RM International Zrt. 50 százalék, míg két kínai partnere együttesen további 50 százalék arányban vesz részt a konzorciumban, ennek megfelelően részesülhetnek a felek a vállalási díjból is.

A megállapodás értelmében a CRE Konzorcium a Budapest (Soroksár) és Magyarország déli vasúti határállomása (Kelebia) közötti szakaszon tervezheti és építheti meg a közlekedési nagyberuházást. A jelenleg, jellemzően egyvágányú, 150 kilométer hosszú vasútvonal teljes egészében felújítandó, állapota helyenként kritikus, utoljára az 1960-as években korszerűsítették. A vonal magyar és szerbiai szakaszának megépítésével három és fél óra alá csökkenthető a jelenlegi nyolcról a Budapest és Belgrád közötti menetidő, ami jelentősen felgyorsítja a Balkánra tartó, illetve onnan érkező forgalmat – írja az Opus Global közleményében.

A nyomvonal környezetének infrastruktúráját is fejleszti a beruházás, amelynek része több mint 100 kereszteződés, közel 100 kiszolgáló épület, 16 aluljáró, továbbá a szükséges hidak, zajvédő falak, térvilágítások, közművek megépítése, és az érintett állomások vasúti rendszereinek cseréje, épületeinek felújítása.

Az építési engedélyek beszerzése mellett a környezetvédelmi hatástanulmányok, a környezetvédelmi engedélyek, valamint a kisajátítási tervek és azok földhivatali átvezettetése is a fővállalkozó feladata. A finanszírozási megállapodástól függő kezdési időponttól számítva öt évet kap a CRE Konzorcium a vasúti szakasz újjáépítésének megtervezésére és kivitelezésére, a jótállási időszak további két év.

Az Opus Global Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén közzétett tájékoztatásában felhívta részvényesei figyelmét arra, hogy a szerződési feltételek teljesülésével a vállalkozási szerződés fedezetének biztosításához szükséges forrás rendelkezésre áll, így a 2020. május 18-i közlést követő hetedik napon a kontraktus hatályba lép.

Az Index azt írja, ez lesz minden idők egyik legnagyobb magyar vasúti beruházása, a magyar állam 15 százalékot biztosít, 85 százalékot pedig a kínaiak hiteleznek. A beruházás, amelyet magyar oldalról Mészáros Lőrinc cégcsoportja fog lebonyolítani, a törvény értelmében kiemelten közérdekű beruházásnak minősül.

A szavazás előtti összegző vitában a kormányoldal azzal érvelt, hogy geopolitikai szempontból Magyarország eddig sokszor hátrányt szenvedett a történelemben, most azonban végre előnyünk származhat az ország földrajzi elhelyezkedéséből. Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint Magyarország és Budapest logisztikai központ lehet a projekt megvalósulása után.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a beruházás klímavédelmi szempontból is fontos, mert a paksi bővítés mellett ez az Orbán-kormány másik nagy „zöld beruházása”. Schanda szerint a titkosításban nincsen semmi különös, logikus, hogy Magyarország és Kína is így védi külgazdasági érdekeit. Az államtitkár ezen kívül hamis híresztelésnek nevezte azt, hogy idén 140 milliárd forint menne a projektre, hiszen csak 85 milliárd megy.

A jobbikos Ander Balázs a törvényjavaslat vitájában azt mondta,

ez a projekt csak Kínának jó, hiszen ezzel a cégeik vasútépítési referenciát szerezhetnek az EU területén, a beruházást pedig csak a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt egyre szorosabb kapcsolata indokolhatja, arról nem is beszélve, hogy a fejlesztés „a magyar emberek pénzének feneketlen kútja ” lehet.

Az MSZP-s Szakács László azt mondta, ahhoz képest, hogy a kormány mindig arról beszél, nem akar hitelt felvenni, az oroszoktól Paksra, és Kínától erre a beruházásra azért jócskán vesznek fel, és a képviselő szerint ez a gazdasági önrendelkezés kérdését is felveti.

Az MSZP szerint inkább olyan országokkal kellene ilyen projektekben együttműködnünk, amik Magyarországhoz hasonlóan az európai és a transzatlanti szövetségi rendszer részei.

A DK-s Varju László szerint kormányváltás esetén felül kell majd vizsgálni a beruházással kapcsolatos dokumentumok titkosítását, az LMP-s Keresztes László Lóránt pedig azt mondta, a projekt minden elemében ellentétes a magyar nemzeti érdekkel.

A kiemelten közérdekű beruházás Budapest-Kelebia közti szakaszát 15 százalékban a magyar fél finanszírozza, 85 százalékban a kínai biztosítja a forrásokat. A hitelt a Kínai Export Import Bank folyósítja, ezen hitelszerződés megkötését teszi lehetővé a törvény – írja az MTI.

A jogszabály rendelkezik a környezeti védettség garanciájáról is, mert kimondja, hogy a projekt kivitelezése során a környezet és a természeti területek védettsége nem sérülhet.

Az Országgyűlés 2016-ban foglalta törvénybe a Magyarország és Kína között aláírt egyezményt a vasútfejlesztésről, a keleti nyitás stratégia részeként. A beruházás által Magyarország a régió elsőszámú logisztikai központjává válhat.

A vasútvonal az európai törzshálózatnak is része, ezért kötelezettség is azt 2030-ig korszerűsíteni. A fejlesztés után a vonal kétvágányú lesz, azon 160 kilométer/óra sebességet engedélyeznek majd, terhelhetőbb lesz a pálya, és korszerű kommunikációs és irányító rendszerekkel is ellátják a vonalat.

az eredeti hír itt elérhető