Tasó László: a klímaváltozás hatásait vizsgáló stratégiai tervet dolgoz ki az Európai Területi Társulás
2018.12.06A klímaváltozás természeti és gazdasági hatásait vizsgáló, az ezzel kapcsolatos intézkedéseket és feladatokat meghatározó átfogó stratégiai tervet dolgoz ki az Európa-kapu Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (ETT-EGTC) – közölte Tasó László, a szervezet elnöke, fideszes országgyűlési képviselő egy klímavédelmi konferencián a Hajdú-Bihar megyei Nyíradonyban szerdán.
A harminchét magyar és román önkormányzatból álló, 2012-ben létrehozott határ menti társulás tagjai szándéknyilatkozat elfogadásával erősítették meg a terv kidolgozását. Az eseményen a kormánypárti politikus elmondta, a stratégiára szeretnék alapozni a térségbe tervezett fejlesztéseket, illetve fel szeretnék hívni a lakosság, a tagtelepülések és a megyei önkormányzatok figyelmét az éghajlatváltozás erősödő veszélyeire.
A kidolgozandó stratégia elsősorban a mezőgazdaságra, erdőgazdálkodásra és az élőhelyekre vonatkoztatva vizsgálná a klímaváltozás hatásait, erre alapoznák a későbbi intézkedések és feladatok végrehajtását. Tasó László kifejtette, a közös szándéknyilatkozatban egyben arra kérik az Európai Bizottságot, hogy a program eredményes végrehajtása érdekében a határon átnyúló egységes ökoszisztéma biztosítása és megőrzése céljából a jogi akadálymentesítés területén minden eddiginél gyorsabb és átfogóbb szabályozási változtatásokat léptessen életbe.
Sem a magyar, sem pedig a román kormány nem tett meg mindent azért, hogy az erre vonatkozó jogi akadályok elháruljanak, most is vannak olyan közösségi forrásból megvalósult ETT-s beruházások, amelyeket a jogi akadályok miatt nem lehet használni – jegyezte meg Tasó László, hozzátéve, az együttműködés addig nem lesz hatékony, amíg a bizottság nem alkot meg valamilyen direktívát vagy szabályozást.
A felszín alatti vízbázis megőrzésére nincsen összehangolt együttműködés a határ magyar és román oldalán, nincsenek közös technológiai megoldások és – a szándékok ellenére – nincs közös energiapolitika sem, valamint a fejlesztésekhez szükséges források sem állnak rendelkezésre – sorolta az ETT elnöke. Szavai szerint a társulás az utóbbi időszakban nem kapott lehetőséget arra, hogy az uniós források megszerzése érdekében részt vegyen a tervezési folyamatokban, holott a jogi intézményként működő társulás a közreműködői státusz mellett végrehajtója is lehetne a projekteknek.
Az ETT klímavédelmi programjában fontos szerepet kapna emellett az ivóvízbázis feltérképezése és a vízhasználat szabályozása, egy határokon átnyúló öntözési rendszer létrehozása, a térségi termálvíz-készlet felmérése és hasznosításának lehetőségei, illetve a napenergia felhasználása – fogalmazott Tasó László.
Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára az eseményen elmondta, az ETT megalakulásakor komoly fejlesztési célokat, így például a térség integrációját és a természeti értékek védelmét tűzte ki maga elé.
A konferencián többek közt a magyar és román EGTC-k működéséről, a klímapolitikáról és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás agrotechnikai lehetőségeiről hallhattak előadásokat a résztvevők.