Szétbombázva – Az erőszak természetrajza a Csokonai Színházban

Ian, a középkorú, megfáradt, gint vedelő újságíró egy csilli-villi hotelszobába érkezik egykori szeretőjével, Cate-tel. Nem ugyanazt akarják egymástól, meg is van az ára. Kis hétköznapi erőszak. És egyszer csak berobban a kinti világ. De hol vannak egyáltalán? Érkezik egy katona, magával hozva az élet-halál helyzetek brutalitását.

A Szétbombázva az erőszak természetét vizsgálja. Mi köze a magánéletünknek a kinti világhoz? Hol ér véget a valóság, és hol kezdődik a fikció?

A ’95-ös londoni ősbemutatót óriási bulvár-botrány kísérte. Azóta számos neves színház tűzte műsorára, elősegítve, hogy ezt a nyers darabot valódi érdemeiért, különleges víziójáért értékelhesse a kortárs közönség.

A Csokonai Színház február 20-án, a 28 éves szerző tragikus halálának évfordulóján mutatja be a darabot a Horváth Árpád Stúdiószínházban. A rendező Bethlenfalvy Ádám, a díszlet- és jelmeztervező Ondraschek Péter, a történet szereplőit Tolnai Hella, Mercs János és Papp István játssza. A produkció dramaturgja Madák Zsuzsanna.

Az előadás 18 éven felüli nézőinknek ajánlott.

A Szétbombázvát klasszikus kortárs alapműként tartja számon a nemzetközi színházi világ, miközben Sarah Kane-darabokkal ritkán találkozunk a hazai színpadokon. E kultikussá vált drámát még csak egyszer mutatták be Magyarországon: 2002-ben a Thália Színházban, Zsótér Sándor rendezésében.

Miközben Sarah Kane a darabot írta, dúlt a boszniai háború, de a történetben megjelenő háború és a délszláv események közé nem tesz egyenlőségjelet. A Szétbombázva az 1995-ös év színházi szenzációja volt Londonban. A sajtó hevesen támadta a drámát. A hotelszobában zajló erőszak összekapcsolását a polgárháborús borzalmakkal öncélú polgárpukkasztásnak titulálták, miközben elismerően nyilatkozó kritikusok, kortárs nagy írók, mint Harold Pinter és Edward Bond éppen e két színtér tükröződését, egybejátszását tartotta a dráma egyik legnagyobb erényének.

Egy igaz emberi gesztus

A darabot Bethlenfalvy Ádám állítja színpadra a Csokonai Színházban. A rendező szerint a Szétbombázva azt vizsgálja, „hogy működik az erőszak férfi és nő között, és hogyan a hadszíntéren, és hogy a kettőnek mi köze egymáshoz; hogy hogyan függ össze a magánéleti viselkedésünk a háborúval. Sarah Kane ebben a darabjában szétrobbantja a klasszikus drámai struktúrákat. A Szétbombázva ibseni drámaként indul és beckettiként fejeződik be, mi pedig kereshetjük közben, hogy hol is vagyunk.” Bethlenfalvy Ádám a színháznak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a Szétbombázva arról is szól, hogy az ember hogyan kapcsolódik az őt körülvevő valósághoz, hogyan befolyásolja őt a világ, amelyik körülveszi, és hogyan befolyásolhatja ő – annak minden problémájával együtt – a körülötte lévő világot. „Mennyire része az erőszak a minket körülvevő világunknak? Hogy tudunk kapcsolatba lépni egymással? Hogy jöhet létre – egy férfi és egy nő között – egy meghitt, egyenrangú pillanat? A dráma elején belép egy pár egy hotelszobába, megjárják a poklokat, hogy eljussanak odáig, hogy egy igaz emberi gesztus történhessen kettejük között.”

Debrecenben a darab sokkoló, brutális volta miatt negatív vélemények kísérték a dráma színrevitelét, de a rendező szerint a Szétbombázvában nem történik sokkal szörnyűbb dolog, mint sok klasszikus tragédiában. „Valószínűleg attól, hogy egy mai történtről van szó, megrettenünk. A görög tragédiaíróknak megengedjük azt, hogy egy főhősnő megölje a gyerekeit és utána az istenek megbocsássanak neki, mint a Médeiában, de ha ma történik ilyesmi – mondjuk egy csecsemővel – a színpadon, ahhoz másképp viszonyulunk. Nem tudom, hogy ennek mi az oka. Mivel mai a történet, esetleg jobban érezzük, hogy akár rólunk is szólhat.”

A rendező a kivételes dramaturgiai struktúrát látja a darab egyik kuriózumának. „Nagyon különleges, hogy egy alapvetően realista színházi világból, egy angolszász kultúrából jőve Sarah Kane egy olyan darabot írt, ami a végén nagyon erősen stilizálttá válik. Egy majdhogynem vígjátéki kezdetből eljut egy becketti világba. Abban is különleges ez a darab, hogy számtalan színházi kulturális utalást tartalmaz, ami elképesztően gazdaggá teszi. Tele van fantasztikus képekkel. Iszonyú jó a humora, amiről mindig meg szoktak feledkezni. Nincs benne öncélú erőszak, minden egyes éles pillanata a darab központi problematikáját járja körbe. Az egyik pillanatban történik valami szörnyűség, a másikban pedig valami nagyon vicces. Ez épp az a kontraszt, ami az életünkben is jelen van, s ami izgalmassá teszi ezt az anyagot.”

A történet során három szereplővel találkozunk: Iannel, Cate-tel és a Katonával. Mindhármójuknak megvan a saját története, amely történetek összeérnek, és találkozásaik, ütközéseik során tanulnak valamit magukról és az életről. A darab női szerepében az idén szerződtetett Tolnai Hellát láthatja a közönség. „Cate a maga naivitásával az emberséget és a jóságot képviseli. A darab végére a külvilág rengeteget változtat rajta. Éppen ez az előadás egyik célja: megmutatni, hogy a külvilág milyen erősen képes befolyásolni, kik vagyunk.”

A kiégett újságíró szerepét Mercs János játssza. A színész azt hangsúlyozta, hogy „a történet egyrészt egy furcsa, tönkrement életutat mutat be, másrészt a világról egyfajta utópiát, melyben élni akarás és erő van. A darab ezáltal az életről szól, és nem a halálról. A Szétbombázva építeni akar, csak sajátos módon és formában teszi. Nem egy hőst mutat be, aki elbukik, vagy győzedelmeskedik, hanem épp ellenkezőleg. Se hős, se győzelem.  Ami leginkább megfogott, az a darab költőisége és a humora, amivel ezt a szörnyű apokalipszist megjeleníti. Színészként pedig úgy érzem magam, mintha dokumentumfilmes lennék; a világ tele van erőszakkal, beszélnünk kell róla, meg kell mutatnunk, hogy láthassák az emberek a világnak ezt a sötét arcát is.”

A Katona szerepét alakító Papp István szerint a Szétbombázva a múlttal való szembenézés drámája is. „Az általam játszott karakter a háború borzalmait testesíti meg, miközben neki is van oka arra, hogy miért olyan, amilyen.  Sajnos a múltbéli erőszakos dolgok generációról generációra öröklődnek, és tudat alatt működik bennünk valami, amit addig nem tudunk megmagyarázni, amíg nem teszünk fel kérdéseket, és nem találunk azokra választ.  
Mi egyénenként és közösségként is egy trauma részei vagyunk. Ez a darab azért is fontos, hogy ezzel szembe tudjunk nézni, a színház pedig rendkívül jó tér, hogy emberközelivé hozza azt, ami fölött elsiklunk, mert úgy könnyebb tovább lépnünk. Mégis azt gondolom, hogy érdemes néha megállnunk és megvizsgálnunk, hogy mi folyik körülöttünk. Megértené az ember a jelenét, ha egy kicsit kutakodna a múltjában.”

A Szétbombázva valamennyi előadása után az alkotók rövid beszélgetésre várják az érdeklődő nézőket. A beszélgetés moderátora Madák Zsuzsanna, dramaturg.

A sajtóanyag Madák Zsuzsanna dramaturg próbanaplójának felhasználásával készült.

Szereposztás

pszeudo-realista tragédia

Fordította: Kappanyos András

Cate
Tolnai Hella

Ian
Mercs János

Katona
Papp István

Díszlet- és jelmeztervező
Ondraschek Péter

Dramaturg
Madák Zsuzsanna

Ügyelő
Karl József

Rendezőasszisztens
Homonna Nóra

Rendező
Bethlenfalvy Ádám

Bemutató időpontja: 2019. február 20.

az eredeti hír itt elérhető