Debrecen Hotels

Szálinger Balázs képviseli Magyarországot a római Költészet Világnapján

  2019 Már 15 / #debrecen
Google ads
Google ads

Március 21-én, csütörtökön immár hatodik alkalommal rendezik meg a Giornata mondiale della poesia (A Költészet világnapja) című rendezvénysorozatot, amelyet az EUNIC, az európai uniós országok kulturális intézeteit magába tömörítő szervezet rendez Rómában.

A római Szent Cecília Konzervatóriumban 18.00 órakor megrendezésre kerülő felolvasó esten, 12 ország (Ausztria, Bulgária, Málta, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Németország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svájc) képviselteti magát, országonként egy – egy költővel.

Az est résztvevői: Hans Eichhorn (Ausztria), Margarita Petkova (Bulgária), Antonella  Anedda (Italia), Elizabeth Grech (Málta) Anna Frajlich (Lengyelország), Pedro Mexia (Portugália), Dinu Flamand (Románia), Jan Gavura (Szlovákia), Barbara Korun (Szlovénia), Aurora Luque (Spanyolország), Michelle Steinbeick (Svájc). A rendezvényen Magyarországot Szálinger Balázs költő képviseli.

Költő halála

Reggel halt meg a költő, váratlanul.

A hírrel együtt épülni kezdett a szívekben a szobra.

Ajtó- és ablakréseken át

Szűrődött adott irányba az anyag,

Sírt, sivított, nyilvánvalóan épült

Csöndből, szeretetből, nyitva maradt szájból,

Zúgott, zengett a világ, hangja volt.

Este pedig, a rend szerint megjelentek

Sötétfém gyászoló osztagok,

És levették a szögről a fegyvert.

Szálinger Balázs 1978-ban született Keszthelyen. Egy nyugat-magyarországi faluban nőtt fel, a Balaton mellett. Első kötetei Erdélyben jelentek meg, egy verseskötet és egy hexameterben írt vígeposz. Több alkalommal is élt Erdélyben: 2000-ben Nagyváradon, 2010-ben Kolozsváron töltött egy-egy évet. Versek mellett verses epikai műveket írt, jókora kihagyás után először nála mutatkozott újra ez a nagy hagyományú, de kiveszni látszott magyar irodalmi műfaj. 2008 óta színházaknak is dolgozik. Díjat nyert színpadi Kalevala-feldolgozásával, a fiatal Iulius Caesar kalózrabságáról írt Köztársaság című drámája 2012-ben az évad legjobb drámájának járó díjat nyerte el. Magyarra ültette Moliére Amphytrionját, Leonardo Da Vinci meséit és Racine Atáliáját is. Színpadi mesefeldolgozásokat is ír. A Hévíz című irodalmi folyóirat főszerkesztője volt hat éven keresztül – a folyóirat a pályakezdő költők egyik legfontosabb fóruma volt a magyar irodalomban. Legutóbbi két verseskötetében, a 360° és 361° címűben először hagyta el a versformákat, a versek fókuszában pedig a táj, a történelem, a tér és az idő egymásra másolása, a korszakhatár előtt álló civilizációnk, a véráztatta és rohamosan változó Duna-medence szépsége és szomorúsága áll.