Sokat tettek Debrecenért – kiosztották az elismeréseket a város napján

Ünnepi köszöntőjében Papp László polgármester elmondta: Bár Ady Endre városunkat a maradandóság városának nevezte, mégis igazabbnak tartom azt a megközelítés, amely Debrecent az örök megújulás városaként határozza meg, amelyet olthatatlan vágy vezet a folyamatos megújulás, gyarapodás, fejlődés irányába. Mi másért is lett volna Debrecen szimbóluma a Főnix, amely képes haló poraiból újra és újra életre kelni. A mai napot is ez az útkeresés, a hanyatlás elleni harc, a várost erősíteni akaró szándék hívta életre. 1693-ban Debrecen válaszút előtt állt. A három birodalom határán álló és ebből a helyzetéből megerősödő város a török birodalom visszaszorulása és az ország Habsburgok alatti egyesítése után elvesztette kereskedelmi, földrajzi hídfőállás szerepét. A hanyatlás vagy felemelkedés, dilemmája állt a város akkori vezetői előtt. Debrecennek évszázadokon át olyan polgárai voltak – és vannak ma is –, akik úgy szerették városukat, hogy mindig rátaláltak arra az útra, amely a fejlődést hozta el számunkra. A XVII. század végén ezt az utat, a szabad királyi városi cím megszerzése jelentette. Dobozi István főbíró vezetésével, a város elöljáróinak közbenjárására I. Lipót 1693. április 11-én kiadta azt a diplomát, amely Debrecent szabad királyi városi rangra emelte. Megvolt tehát a lehetőség, de ezt a mindennapok részévé kellett tenni és Debrecen polgárai megtették ezt, a várost erős, fejlődő és az ország életében meghatározó központtá tették. Ma Debrecen kétséget kizáróan az ország főváros utáni legjelentősebb városa, amely a folyamatban lévő városstratégiai fejlesztéseknek köszönhetően rövidesen képes lesz felvenni a versenyt Európa legfejlettebb városaival. Hálával tartozunk elődeinknek, akik olyan várost hagytak nekünk örökül, amelyre építve Európa legjobbjai közé vezethetjük Debrecent. Ma nem lenne erre lehetőségünk, ha az elmúlt századok során Debrecen polgárainak nem városuk sorsa, jövője lett volna a legfontosabb. Ennek a mentalitásnak az eredménye az oktatás és a hit ügyének felkarolása, a Református Kollégium alapítása, a szabad királyi városi cím megszerzése, és az is, hogy 170 évvel ezelőtt, a szabadságharc idején, a nemzet bizalma alapján városunk volt hónapokon keresztül az ország ideiglenes fővárosa. Kossuth így fogalmazta meg Debrecen polgáraiba vetett bizalmát: „Debrecen népe! Íme én a nemzet nevében Debrecen városát a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom, s az országgyűlést és kormányt a debreceniek becsület érzésének rendíthetetlen sziklájára helyezem.” A debreceniség lényegi eleme az erős nemzeti elkötelezettség, valamint, hogy a város fejlődése, gazdagsága biztosítsa, az itt élő polgárok jólétét, boldogulását. A város fejlődése és gazdagsága pedig Debrecen polgárainak szorgalmán és városuk iránti elkötelezettségén múlik. Így zárul be a kör. Amíg ez a kör teljes, addig Debrecen fejlődése, hazai és nemzetközi elismertségének növekedése töretlen lesz. Mind a múltban, mind a jelenben kimelkedő egyéniségek munkássága, életútja, város iránti elkötelezettsége ás lojalitása vitt és visz előre bennünket. Ilyen egyéniség volt Sesztina Jenő a debreceni gazdaság és kereskedelem kiemelkedő alakja. Magoss György polgármester, aki nagyszabású városi infrastruktúra-fejlesztéseivel keltette életre Debrecent az elvesztett I. világháború után. De említhetnénk Csanak Józsefet, a Kaszanyiczky vagy Rickl családokat. És elmondhatjuk, hogy ma is itt vannak közöttünk azok a kiemelkedő egyéniségek, akik letették kézjegyüket, akik beírták nevüket a város történetébe. A város napján, hagyományainkhoz híven átadjuk Debrecen  legrangosabb kitüntetéseit, megköszönve, de ugyanakkor a díjazottakat ösztönözve arra, hogy segítsék és szeressék a jövőben is a cívisek városát. Városunk történelmi múltja és jelentősége, a cívisek évszázados, szilárd és egységre épülő polgári hagyományai adják a rangját és jelentőségét ezen kitüntetéseknek. Viseljék büszkén ezen elismeréseket, amelyhez a város nevében gratulálok, és adjon erőt mindannyiuknak ahhoz, hogy mindent, amit az életben célként maguk elé tűznek, valóra tudják váltani – zárta beszédét Papp László, majd az elismerések átadása következett.

DÍSZPOLGÁR

A Debrecen Város Díszpolgára kitüntető cím adományozásával a közgyűlés kifejezésre juttatja nagyrabecsülését azok iránt, akik a város és lakossága érdekében példamutatóan munkálkodtak. Ezzel ismeri el azok életművét, akik maradandót alkottak, és ezzel hozzájárultak Debrecen szellemi és anyagi gyarapodásához. E címmel tüntethető ki az a személy, aki a város nemzetközi hírnevét tovább erősítette. A képviselő testület az idén Debrecen Város Díszpolgára kitüntető címet adományozott dr. Barta János professor emeritusnak, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának.

Dr. Barta János történelem-angol-néprajz szakos diplomája megszerzésétől kezdve 2010-es nyugdíjba vonulásáig a Debreceni Egyetem oktatója volt, 1999-től 2010-ig mint egyetemi tanár. 1987-től 2005-ig tanszékvezető, 1994 és 2002 között a Történelmi Intézet igazgatója volt, s több alkalommal töltött be dékánhelyettesi tisztet. Jelenleg az Egyetemes Történeti Tanszék professor emeritusa. 1999 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 19 önálló kötete jelent meg, s részt vett a Debrecen történetéről szóló monográfia megírásában is. Magyar és egyetemes történeti munkái híven tükrözik és képviselik Debrecen értékeit. Esetében a sikeres tudományos előmenetel példamutató módon egyesült a közéleti szerepvállalással: így például a Történelmi Társulat országos választmányának titkára, az Őrváros Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt, s több mint tíz éve a Debreceni Szemle című folyóirat főszerkesztője. Városunk önkormányzata korábban a Debrecen Város Kultúrájáért Díjjal, majd Csokonai-díjjal ismerte el munkásságát.

PRO URBE DÍJASOK

A város érdekében kifejtett jelentős tevékenység elismeréseként Pro Urbe kitüntető díj adományozható azon természetes és jogi személynek, közösségnek, aki, illetve amely éveken keresztül munkálkodott a helyi társadalom javára az emberi tevékenység bármely területén. Debrecen közgyűlése Pro Urbe Díjat adományozott dr. Ruszin Romulusz dandártábornoknak, Törökné Csécs Lenke táncpedagógus, néptáncosnak, valamint Varga László volt városfejlesztési főosztályvezetőnek.

Dr. Ruszin Romulusz dandártábornok 2016 augusztusától két és fél éven keresztül vezette a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárját. Ezt megelőzően hadműveleti csoportfőnök-helyetteseként, megbízott csoportfőnökként dolgozott. Vezetése alatt a dandár elismertsége, támogatottsága, kapcsolati rendszere óriási mértékben nőtt, és az egység még inkább része lett Debrecen mindennapjainak. Az önkormányzattal vállvetve olyan nagyszabású kezdeményezések megvalósítására kerülhetett sor vezetésével, mint például a Debreceni Militárium létrehozása a Honvédtemetőnek és mauzóleumának teljes megújulásával, vagy emléktábla állítása a Visintiniben lévő magyar kápolnánál az első világháborús hősök tiszteletére. 2017-ben az alakulat bekapcsolódott a Múzeumok Éjszakája programsorozatba is, amely ennek révén is az ország egyik legsikeresebb rendezvénye lehetett. A Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál újrapozicionálása is az ő nevéhez köthető.

Törökné Csécs Lenke táncpedagógus, néptáncos 1969 és 1990 között a Debreceni Népi Együttes utánpótlás-csoportjainak szakmai irányítója volt. Az 1990-ben általa megalapított Főnix Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttes a város elismert, több nagydíjat és nívódíjat szerzett csoportjává vált. Néptáncegyütteseivel számos műsort adott bel- és külföldön. Szervező munkájának köszönhetően Béres András Mikepércsi csárdás című koreográfiáját 2009-ben, majd 2018-ban Debrecen főterén – magyar rekordként – több mint 300 táncos táncolta egy helyen, egy időben. A csapókerti Tűztánc Ifjúsági Táncfesztivál ötletadója, művészeti vezetője, az Országos Karikázó Fesztivál elindítója, szervezője. Táncpedagógusi tevékenysége mellett szőtteseivel nemzetközi és országos versenyek résztvevője. A Hungaricum Művészeti Közhasznú Alapítvány Kuratóriuma és a Csapókerti Baráti Kör Egyesület elnöke. 2000-ben az önkormányzat Debrecen Város Csokonai-díjában részesítette.

Varga László Baján szerzett üzemmérnöki diplomát. 1970-ben a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnál kezdett dolgozni, majd 1979-ben a debreceni városi tanács hivatalához került, ahol számos pozíciót töltött be. 1989-ben városgazdálkodási szakmérnöki oklevelet szerzett. 1991-től 2014-ben történt nyugdíjba vonulásáig a debreceni polgármesteri hivatalánál látott el vezetői feladatokat, előbb a Beruházási és Üzemeltetési Iroda, majd a Városfejlesztési Főosztály vezetőjeként tevékenykedett. Debrecen csapadékvíz-elvezetési problémáinak megoldását különösen szívügyének tekintette, de számos közlekedésfejlesztési beruházásban és közintézmények – így például a Főnix Csarnok és a Kölcsey Központ – létrehozásában való közreműködése is fémjelzi munkásságát. Nyugdíjba vonulását követően sem távolodott el teljesen a közszolgálattól; polgármesteri tanácsadóként segíti az önkormányzat és a hivatal munkáját, emellett a Debreceni Hulladék Nonprofit Közszolgáltató Kft. ügyvezetője.

MECÉNÁS DÍJASOK

Debrecen Város Mecénása Díj adományozható a város gyarapodását, fejlődését szolgáló, ellenszolgáltatás nélküli, jelentős anyagi támogatás elismeréseként. A közgyűlés Debrecen Város Mecénása Díjat adományozott Bárány Lászlónak, a Master Good cégcsoport tulajdonosának, valamint Szabó Péternek, az FAG Magyarország Ipari Kft. ügyvezetőjének.

Bárány László Debrecenben folytatta tanulmányait, itt kezdte pályáját, majd a baromfiágazatban érdekelt, főként Szabolcsban működő családi vállalkozás élére állt. Az összességében több mint kétezer embernek munkát adó Master Good cégcsoport – a társasági adóhoz kapcsolódóan – az elmúlt években nagyon jelentős összeggel támogatta a város sportegyesületeit. A Debreceni Sportcentrum-Sportiskolának adományozott több tízmillió forint is számottevően hozzájárult a város utánpótlás-nevelési céljainak megvalósításához, a fiatal sportolók tehetségének kibontakoztatásához. Bárány László és fiai – ifjabb Bárány László és Bárány Péter – a fenti támogatásokon túl a közelmúltban egy tíz évre szóló vállalást is tettek: 2019-től kezdődően magánvagyonukból évente milliós nagyságrendben finanszírozzák a sportiskola három eredményes fiatal, utánpótlás korú sportolójának előmenetelét, akiknek a személyére minden évben a Sportcentrum vezetése tesz majd javaslatot.

Bárány László külföldi tartózkodása miatt nem tudott részt venni az ünnepi közgyűlésen, így nevében a díjat fia, ifjabb Bárány László vette át.

A gépészmérnök, mérnöktanár végzettségű Szabó Péter 18 éve dolgozik a Schaeffler Csoporthoz tartozó FAG Magyarország Ipari Kft.-nél, 11 éve annak ügyvezető igazgatója. Jó stratégaként olyan korszakban helyezte a középpontba a szakember-utánpótlás kérdését, amikor az még csak a jövő és nem a jelen égető problémája volt. Neki köszönhetően a cég évek óta nagy hangsúlyt fektet a debreceni szakképzés támogatására. Egy évtizede elsőként kezdték el városunkban a duális képzést a Schaeffler Akadémia keretében, melynek továbbfejlesztése céljából az FAG, a Debreceni Szakképzési Centrum, illetőleg annak Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma között együttműködési megállapodás jött létre. A cég elkötelezett mecénásként vállal részt egyéb fontos helyi közügyekben is. Társadalmi felelősségvállalási programjuk keretében a gyermekek gyógyításának felkarolását tűzték ki célul. Nagyon sok sportrendezvényt is támogatnak és tavaly óta névadó szponzorai a város női kézilabdacsapatának.

SAJTÓDÍJAS

Debrecen Város Sajtódíja adományozható az elektronikus vagy írott sajtóban dolgozó újságírónak, a városról való objektív tájékoztatás, a város népszerűsítése, az elért eredmények publikálása terén nyújtott kiemelkedő és magas színvonalú tevékenysége elismeréseként. A közgyűlés Debrecen Város Sajtódíja elismerést adományozott Tóth Judit szerkesztő, műsorvezető, riporternek.

Tóth Judit 34 éve dolgozik az országos és helyi médiában. A mai városi televízió elődjeként megalakult kábeltelevízióban kezdett műsorvezetőként dolgozni, majd 12 éven át volt szerkesztő-műsorvezető-riporter a Magyar Rádió debreceni regionális stúdiójában. A Debrecenben történt eseményekről, a város fejlődéséről rendszeresen tudósította a Kossuth Krónikát, a „Magyarországról jövök” című magazint, illetve a regionális stúdiók közös magazinműsorát. 1998-ban a Magyar Rádió elnöke kitüntetéssel ismerte el odaadó munkáját. Napi híradások és magazinok műsorvezetőjeként, szerkesztőjeként dolgozott a Magyar Televízió regionális stúdiójában, de olyan országos műsorokban is közreműködött, mint az Ablak és a Szieszta. 2003 óta a Friss Rádió, illetve az FM90 Campus Rádió ügyvezető-főszerkesztője, de a mai napig személyesen is részt vesz a napi műsorkészítésben. Legfőbb feladatának továbbra is a korrekt tájékoztatást tekinti a város és az egyetem életéről.

KÖLCSEY FERENC-ÖSZTÖNDÍJ

Debrecen közgyűlése 2006-ban Kölcsey Ferenc-ösztöndíjat alapított debreceni amatőr és hivatásos alkotóművészek, művészeti együttesek részére abból a célból, hogy Debrecenről szóló alkotások létrejöttét ösztönözze. A benyújtott pályázatok értékelését követően a közgyűlés 2019-ben Kölcsey Ferenc-ösztöndíjat adományozott Bálint Albin rendezőnek és a Lautitia Zenei Egyesületnek a Légy jó mindhalálig című musical szimfonikus koncertszínházi változatának megvalósítása érdekében.

A Légy jó mindhalálig a város kulturális öntudatának, énképének szerves részévé, egyfajta „szellemi nagykövetévé” vált. Nyilas Misi történetén keresztül Móricz Zsigmond tanulásba, tudásba, szeretetteljes nevelésbe, illetve az ezen keresztül megvalósuló hagyományőrzés, értékközvetítés és emberi jóság megőrzésének fontosságába vetett hitét fogalmazza meg. A nagyszabású produkció – melyet különleges látványvilággal, valamint teljesen élő szimfonikus zenekari és kórushangzással először láthat és hallhat majd a debreceni közönség – kivételes városi összefogás eredményeként jön létre. A Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Csokonai Színház művészei, a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola, a Lautitia Gyermekkar és az Ady Endre Gimnázium dráma tagozatos tanulói, valamint tehetséges fiatal táncművészek közreműködésével, melynek keretében több mint száz fős szereplőgárda kelti életre Nyilas Misi felnőtté válásának halhatatlan történetét.

Az ösztöndíjat Bálint Albin és Nemes József, a Lautitia Zenei Egyesület elnöke vette át.

Az ünnepi műsor közreműködői a következők voltak: Kubik Anna, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, valamint Bozi Benjámin, Dargó Gergely és Grega Csaba, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar Magánének Tanszékének hallgatói – utóbbiak felkészítője dr. Mohos Nagy Éva professor emerita, Liszt Ferenc-díjas operaénekes. Kísért a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárjának Debreceni Helyőrségi Zenekara Pál István őrnagy vezényletével. A műsort Mispál Attila, Balázs Béla-díjas film- és színházi rendező, forgatókönyvíró, dramaturg rendezte.

A mai napon született első debreceni kisgyermeket Fekete Annának hívják, így 2019-ben ő a városnapi baba.