Petíciót indítottak a Fancsika, a Vekeri-tó és a Nagyerdő megmentéséért

Petíciót indít a Momentum a város lakóinak bevonásával annak érdekében, hogy cselekvésre kényszerítsék a városvezetést. A petíció lényege, hogy a város vezetése még idén tegyen konkrét lépéseket a CIVAQUA előkészítésére, és felgyorsítva a beruházást legkésőbb 2024. december 31-ig valósítsa meg a Keleti-főcsatorna vizét a Tócó-patak és a Nagyerdő érintésével a Fancsikai-tavakba és a Vekeri-tóba elvezető projektet – olvasható a párt közleményében.

A célunk, hogy legalább 10.000 debreceni aláírását gyűjtsük össze a CIVAQUA 2024. december 31-ig történő megvalósításáért. Számítunk minden, városát szerető debrecenire. Mindenkire, aki aggódik a Fancsika, a Vekeri és a Nagyerdő kiszáradása miatt. Mindenkire, aki szeretné, ha a Tócó-patak rendberakott medrében friss víz folyna, és telítené meg vízzel a Tócóskerttől délre létrehozott új Debreceni Víztározót. Mindenkire, aki szerint nem halogatható tovább Debrecen felkészítése a klímaváltozás hatásaira

– ígéri a Momentum debreceni szervezete.

Elkeserítő állapotban van a Fancsika és a Hármashegyi-tó

A párt állandó pultja minden délután 5 és 7 óra között a Fórum Bevásárlóközpont Csapó utcai bejáratánál lesz felállítva, miközben aktivistáik révén a város más pontjain is folyamatosan gyűjtik majd az aláírásokat. 

Nagy szükség lenne a vízutánpótlásra

A klímaváltozás valódiságát az elmúlt évtizedben a saját bőrükön tapasztalhatták meg a debreceniek. Egyértelművé vált, hogy a klímaváltozás már nem a jövő, hanem a jelen valósága. Városunk büszkesége, a Nagyerdő kocsányos tölgyeseinek csúcsai egyre súlyosabb száradásnak indultak, mert a csökkenő talajvizet a fáknak egyre mélyebbről kell felszívniuk. Ha így megy tovább, hamarosan elbúcsúzhatunk a dús, üde gyöngyvirágos tölgyestől, amit Nagyerdőként ismertünk, és helyét egy ritkásabb, szárazabb, élővilágban szegényebb erdőség fogja átvenni. 

Debrecen egykor népszerű kirándulóhelyei és horgászparadicsomai az elmúlt években több alkalommal teljesen kiszáradtak, vagy vízállásuk extrém alacsony volt. A Fancsikai-tavak mára lényegében eltűntek, alkalmatlanokká váltak a horgászatra, de a Vekeri sem az a népszerű kirándulóhely már, ami egykor volt. Pedig Debrecen környékén kevés a természeti kincs, a kirándulásra, kikapcsolódásra alkalmas hely, ezért ezek a tavak fájdalmas veszteséget jelentenek minden debreceni számára. 

A Tócó-patak vízállása ingadozó, miközben a patakot magára hagyta az önkormányzat: a medrét és környezetét nem tartják megfelelően karban, egyre kevesebb pénzt fordítanak rá, így a vízhozam csökkenésével Debrecen egyetlen folyóvize is a lassú kimúlás útjára lépett. 

A kegyetlen szárazságokat, ami most tavasszal is sújtotta a környéket, özönvízszerű esőzések váltják, amik ugyan ideig-óráig megtöltik vízzel tavainkat és a Tócó-patakot, de egyben utcáink folyóvá alakulásával, aszfaltútjaink beszakadásával, illetve soha nem látott szúnyoginvázióval is járnak. 

A karjaiban mentett ki egy autóst a debreceni tűzoltó az özönvízből – víz alatt Debrecen

Miközben Debrecen levegője egyre rosszabb minőségű, elsősorban a szállópor- koncentráció miatt, amit télen főként a nem megfelelő tüzelési formák, nyáron pedig a tőlünk nyugatra fekvő termőföldekről a szél által idehordott por okoz. Nincs ugyanis olyan erdősáv a város nyugati oldalán, ami megakadályozná, hogy ezt a hatalmas mennyiségű port a szél behordja a városba. 

Ezek nem újkeletű problémák: bár súlyosságuk csak az elmúlt években ütötte át a sajtó és a közvélemény ingerküszöbét, szakemberek már 10-15 évvel ezelőtt előrejelezték ezeket a gondokat. 

A CIVAQUA projekt keretében a Tisza vizét a Keleti-főcsatornából egy csatornán keresztül szállítanák el Debrecenig, ahol az felfrissítené a Tócó-patak vízpótlását, helyreállítaná a Nagyerdő vízellátását, valamint a város keleti oldalán tovább vezetve biztosítaná a Fancsikai-tavak és a Vekeri-tó állandó vízállását. Emellett a Tócó-patak által táplált új víztározó is létrejöhetne a Tócóskerttől délre. Ez a víztározó nemcsak a debrecenieknek biztosítana új vízfelületet, de öntözőrendszerek révén lehetővé tenné egy új, zöld fasáv telepítését a város nyugati határára. Ez pár éven belül jelentősen csökkenthetné a szállóporkoncentrációt a városban, javítva a debreceni levegő minőségét.

Ezek a fejlesztések valósulhatnak meg Debrecenben 2030-ig, elsősorban kormányzati pénzből

A Momentum közleményében megemlíti, Mándi László önkormányzati képviselő javaslataként egy 100 millió forintos alapot akartak elkülöníteni a város költségvetésében arra, hogy abból idén legalább elindítsák a 2000-es években született tervek felülvizsgálatát és aktualizálását. Papp László érvelése akkor az volt, hogy ez nem a város feladata, és a fideszes többség végül leszavazta a kezdeményezést. 

Ennek fényében különösen cinikusnak és hiteltelennek tartottuk, amikor pár hete a Debrecen2030 program sorai között olvashattuk, hogy a város vezetése fontosnak tartja a CIVAQUA megépítését. Igen ám, de a hangzatos ígéretből hiányzott valami: a határidő. Határidőt ugyanis a város vezetése, ahogy az elmúlt 15 évben soha, most sem volt hajlandó bevállalni a CIVAQUA-ra. Ami különösen visszás, ha belegondolunk, hogy egy 10 éves vízióról beszélünk, tehát egészen távoli határidő vállalására is lett volna lehetőség. Papp Lászlót azóta is kérdeztem és kértem, hogy mondjon a debrecenieknek közelebbit arról, mikor táplálja majd a Tisza vize a Vekerit, de kikerülte a válaszadást

– olvasható a Mikula Gyula Márk helyi elnök, Mándi László önkormányzati képviselő, a Momentum országos elnökségi tagja és Szabó Bence önkormányzati képviselő által aláírt közleményben.

az eredeti hír itt elérhető