Olvasó: életveszélyes ez a csapókerti utca, az önkormányzat a füle botját sem mozdítja
2019.06.19Változatlan a helyzet, és a Sámsoni út felújítása közben még durvább lesz a Jánosi utcán való közlekedés – írja olvasónk.
Debrecenben, a Jánosi utcában élek. Így a tanévben szinte minden nap látom, megélem, hogy gyermekeink, az őket kísérő szülők, nagyszülők milyen veszélynek vannak kitéve a Csapókerti Általános Iskola és a Mesekert Óvoda környékén.
Írtam arról, hogy aki járt már a Jánosi utcában, tudja, hogy a reggeli órákban és délután négy és öt óra között szinte nem lehet közlekedni. Az utca keskeny, ennek ellenére kétsávos, rengetegen használják menekülő útnak is. Gyakori, hogy az autós sor, az utca végén áll. Ráadásul az út minősége enyhén szólva is hagy kívánnivalót maga után. A pár évvel ezelőtti felújítást igen nagyvonalúan és anyagtakarékosan végezhették el.Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy az út szélén egyes helyeken tekintélyes mélyedések találhatók. A mellékelt fotókat magam készítettem, 2018. június 25-én; illetve 2019. június 18-án. Jól látható, hogy egy év alatt tovább romlott az út állapota. Az út melletti gödrök csak nagyobbak lettek, autós legyen a talpán aki esőben ráhajt ezekre az útvesztőkre.
A 30 kilométeres korlátozás betartása pedig csak egy szép álom. Néhány fekvőrendőr csodákra lenne képes. Nem is tudom elképzelni, mi lesz akkor, amikor a Sámsoni út felújítása elkezdődik, és ide özönlenek az autósok. Az utca így is életveszélyes, szerencse, hogy ritkán történt eddig baleset, de ez csak a szerencsén múlt. A dunai sétahajó szerencsétlenség kapcsán is láthatjuk, addig nem foglalkozik senki a biztonsággal, míg nincs baj. De, miért kell ezt megvárni, miért nem lépnek időben az illetékesek. Pató Pálok korában élünk sajnos, úgy látszik a cívis város vezetése számára nem igazán fontos a polgárok épsége.
A Mátyás király utca felé élők számára a templom előtt található felfestett gyalogátkelő, azonban akik a Jánosi utcában és a környékén laknak, sokszor az autók között szlalomozva próbálnak átjutni a túloldalra. A biztonságot adó gyalogátkelőre , a gyermekekre figyelmeztető, villogó lámpa felszerelésére eddig valahogy nem jutott pénz.
Egy év alatt semmi sem változott, a önkormányzat a füle botját sem mozgatta, minden maradt, úgy ahogyan volt. Mosolyogtató, amikor a sikerekről számol be a város vezetése, hiszen arre nem voltak képesek, hogy a gyalogátkelést a Jánosi utcában biztonságossá tegyék. Ne adj isten, történik egy baleset, akkor kire mutogatnak majd az érintettek?
Szeptemberig a tanév kezdetéig még két és fél hónap van. Talán ennyi időnek elégnek kellene lennie ahhoz, hogy a tanintézetek környékén a mostani áldatlan állapotot az illetékesek megszüntessék, spórolják ki a város költségvetéséből a szükséges összeget. Valószínűleg nem vágja földhöz a várost egy lámpás gyalogátkelő létesítése. De ha gond, akkor hirdessen a polgármester úr közadakozást, magam 5 ezer forintot helyből felajánlok az unokám biztonságáért.
Ha cinikus lennék, még lenne is néhány javaslatom. De egyébként is megszokhattuk, hogy az emberek véleménye a városvezetés számára nem igazán szokott fontos lenni. Nem mosolygós sajtótájékoztatókra, hanem apró tettekre lenne csak szükség. Az, hogy pár napig majd szeptember elején rendőr segít a forgalomirányításban a templom előtt –ahol egyébként van gyalogátkelő, és figyelmeztető tábla–az iskola kezdetekor, nem old meg semmit. Persze lehet mutogatni a városi televízióban, de ettől még a gyalogátkelő a Jánosi utcában gyermekeink számára nem oldódik meg.
Dr. Budácsik Lajos
Online az oldalon
Most
☆ 1478 ☆
Felhasználó Online
Simple stat
12290664
Latest Apple News
