Így lehetett volna elkerülni a debreceni tömegszerencsétlenséget – jogerős ítélet született

A Debreceni Törvényszék 2020. július 9-én tartott nyilvános ülésen hirdetett ügydöntő határozatot abban a büntetőügyben, amelynek vádlottja az általa vezetett villamossal a közlekedési szabályt megszegve, a tilos jelzés ellenére a járművel elindult és a kereszteződésben nekiütközött az ott áthaladó autóbusz oldalának.

A másodfokú bíróság a bűnügyi költség és a bűnjelek tekintetében megváltoztatta, a tényálláson, valamint a súlyosító és enyhítő körülményeken pontosított, egyebekben a büntetés vonatkozásában helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.

Dr. Nagy Antal a büntetőtanács elnöke az ítélet szóbeli indokolása során elmondta, hogy az ügy teljes körű revíziójára került sor, mivel a vádlott felmentés miatt nyújtott be jogorvosalti kérelmet. A törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a büntetőeljárást a perrendi szabályok maradéktalan betartásával folytatta le, a másodfokú bíróság nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amely az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné. Hangsúlyozta, hogy a Debreceni Járásbíróság az ügyfelderítési és indokolási kötelezettségének eleget tett, az ítélet túlnyomórészt megalapozott, pontosításra, kiegészítésre a rendelkezésre álló iratok alapján volt lehetőség.

Dr. Nagy Antal megjegyezte, hogy

amennyiben a kereszteződés forgalomszabályozásának megtervezésénél egyeztettek volna a közlekedési vállalattal és a megengedett maximális 4 és fél másodperces átmeneti idővel hosszabb kiürítési idővel terveztek volna, akkor a baleset elkerülhető lett volna.

Az elsőfokú bíróság egyenként és összességében is a logika szabályai szerint értékelte, és meggyőző indokát adta a ténybeli következtetésének. Nyomon követhető volt az a logikai okfolyamat, amely a tényállás megállapításához vezetett.

Videó a debreceni tömegszerencsétlenségről: rommá tört a villamos szélvédője

A büntetőtanács elnöke hangsúlyozta, hogy a vádlott maga is több alkalommal elismerte, miszerint a szabad jelzést megelőzően elindította a villamost és abban is elismerte ténybeli felelősségét, hogy

csupán az utolsó pillanatban tekintett jobbra, a kereszteződésbe történő behaladása közben végig a bal oldali forgalmat figyelte.

Ezen szabályszegései alapozták meg a büntetőjogi felelősségét. A bíróság megállapította, hogy a villamos „moccantása” a tilos jelzés hatálya alatt történt, míg az intenzív megindulás az átmeneti jelzés alatt. Kockázatnövelő tényező volt a rövidebb kihaladási, kiürítési idő és az autóbusz számára biztosított 3 másodperces sárga jelzés rövidsége, amely miatt az autóbusz középső része már a tilos jelzés ellenére haladt be a kereszteződésbe szabályos közlekedés mellett is.

A Debreceni Törvényszék büntetőtanácsa megállapította, hogy

amennyiben a vádlott az általa vezetett villamossal a szabad jelzésen indul, akkor a baleset nem történik meg. Térben és időben a járművek elkerülték volna egymást.

A vádlott közlekedési szabályt szegett, amely okozati összefüggésben van a bekövetkezett balesettel, így a büntetőjogi felelőssége kérdésében eredménnyel nem hivatkozhat a forgalomirányító fényjelzőkészülék programhibájára, illetve a buszvezető szabályszegésére, melyek legfeljebb enyhítő körülményként értékelhetők, de a vádlott bűnösségére hatással nincs.

A büntetés kiszabása vonatkozásában a törvényszék további enyhítő körülményként tárta fel, hogy a vádlottnak egy kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, a balesetben maga is súlyosan megsérült, valamint a vizsgálat során megállapított forgalomszervezési hiányosságot. A súlyosító körülményeknél pontosította a bíróság, hogy a maradandó fogyatékosságot szenvedett sértetten túl nem négy, hanem három sértett szenvedett súlyos sérülést, a negyedik súlyos sérült maga a vádlott volt.

A bíróság ítélete a mai napon jogerőre emelkedett.

az eredeti hír itt elérhető