A Parlament mélységes csalódottságának ad hangot azért, mert az európai állam- és kormányfők október 17-18-i csúcstalálkozóján nem sikerült döntésre jutni a két országgal folytatandó csatlakozási tárgyalások elindításáról.
A képviselők bírálják Franciaország, Dánia és Hollandia ellenkezését, és kijelentetik, hogy az elmúlt pár évben Albánia és Észak-Macedónia jelentős erőfeszítéseket tett, és eleget tesz a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó uniós követelményeknek.
A képviselők elismerésüket fejezik ki Észak-Macedóniának, hogy az több nehéz, kétoldalú kérdést rendezett szomszédaival, és üdvözlik az új albán igazságügyi reformokat.
Stratégiai hiba
A Parlament hangsúlyozza: a döntés elodázásával az Unió vezetői stratégiai hibát követtek el, amely kétségbe vonja az Unió szavahihetőségét és a többi esetleges tagjelölt országnak is negatív üzenetet küld. Ráadásul Albániában és Észak-Macedóniában megnőhet az olyan külső szereplők befolyása, amelyek tevékenysége nem az európai értékrendet és érdekeket követi.
A bővítési folyamat egyes tagállamok által szorgalmazott reformja nem gördíthet akadályt Albánia és Észak-Macedónia elé, hiszen a két ország már teljesítette a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó követelményeket. A tagjelölt országokat objektív kritériumok szerint, saját érdemeik alapján kell értékelni, nem pedig az egyes tagállamok belpolitikai menetrendjeinek megfontolásai alapján, fogalmaz a Parlament.
Most kell megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat
A képviselők felszólítják a tagállamokat, hogy cselekedjenek felelősségük tudatában Albánia és Észak-Macedónia ügyében, és hozzanak egyhangú, pozitív döntést a Tanács következő ülésén. A Parlamentnek pedig fokoznia kellene a demokráciát támogató tevékenységeit annak érdekében, hogy a helyi parlamentek a demokratikus reformok motorjaként működhessenek a Nyugat-Balkánon. |