Gulyás: a kormány is támogatja Várhelyi Olivér biztosi jelölését

A kormány is támogatja, hogy Magyarország Várhelyi Olivért jelölje biztosnak az Európai Unió következő bizottságába – mondta a csütörtöki kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely közölte: Várhelyi Olivér az unió egyik legjobb ismerője Magyarországról, szakmai felkészültségét senki nem vitathatja. Emellett a diplomata eddig is elkötelezetten küzdött az ellen, hogy a bevándorlást ráerőltessék a tagállamokra, így Magyarországra.

Érdemei vannak annak elérésében is, hogy a kötelező betelepítési kvótáról csak átmeneti időre szóló döntés született, valamint abban, hogy Magyarország vállalását legalább részben megértették Brüsszelben, ha el nem is fogadták – fűzte hozzá.

A miniszter kijelentette: politikusként egyedül Trócsányi Lászlónak lett volna felhatalmazása, hiszen ő vezette azt az európai parlamenti választási listát, amely 53 százalékos támogatást kapott. Részvétele a bevándorlás megakadályozásában azonban “vörös posztónak” minősült Brüsszelben – fogalmazott – ezért mondvacsinált okokkal összeférhetetlenséggel vádolták meg – tette hozzá.

Gulyás Gergely kérdésre közölte: Várhelyi Olivér jelölését a szerdai kormányülés erősítette meg. Hozzátette: sem a jelölt, sem a magyar kormány nem kapott tájékoztatást egy esetleges tárcacseréről.

A Borkai Zsolt győri polgármesterrel kapcsolatban nyilvánosságra került videóról a miniszter kijelentette: a felvételen látható ügy – ugyanúgy ahogy a Wittinghoff Tamás polgármesterről készült hasonló felvétel – magánügy, de helytelen, erkölcsileg elítélendő. Minden más kérdés, ami az azon szereplők üzleti szerepvállalásával kapcsolatos, külön tisztázandó. Ide sorolta, hogy kinek, milyen gazdasági érdekeltsége volt, milyen megbízást kapott és azoknak milyen színvonalon tett eleget. De a magánügy ettől külön kezelendő – jegyezte meg.

Ezt a magánüggyel kár összekapcsolni – mondta -, “vélhetően a sajtó egy része ezt saját rossz lelkiismerete miatt teszi, mert olyan határt lépett át, ami eddig nem történt meg a magyar politikában”, csupán a sajtónak legfeljebb egy kis, szélsőséges részére volt jellemző.

Később kijelentette azt is: a sajtó az ügyben még szokta sincs tekintettel, akik nem közszereplők.
A Wittinghoff- és a Borkai-videók a magyar közélet mélypontját jelentik – utalt a budaörsi polgármester ügyére is.
Borkai Zsolt a Fidesz jelöltjeként indult el az önkormányzati választáson, ami ezután történt, azt majd később a Fidesznek kell értékelni – jelentette ki. Közölte azt is: Borkai Zsolt polgármesteri munkáját érdemi kritika nem érte.

A felvételen látható ügyvédet érintő esetleges telekvásárlást firtató kérdésekre közölte ugyanakkor: a kormány szándéka, hogy még az idén elfogadjon az Országgyűlés egy olyan jogszabályt, amely drasztikus, akár 80-95 százalékos adóval terhelné az olyan ingatlaneladásokat, amelyek a vásárláshoz képest rövid időn belül és nagy haszonnal történnek, elsősorban átminősítésnek köszönhetően. Kijelentette: a változtatást az általános tapasztalat indokolja.

Közölte azt is: a Borkai Zsoltról készült felvételekről nem tudott korábban, és nincs információja arról, hogy azokról bárki más tudott volna. A miniszter politikai szándékot valószínűsít a szivárogtató blog mögött.
Az elmúlt napokban nyilvánosságra került kép- és hangfelvételekről azt mondta: morálisan elítélendő cselekedetet kormánypárti polgármester számlájára is lehet írni, de korrupciós cselekményekről egyértelműen ellenzéki, különösen budapesti balliberális képviselők vallanak. Kijelentette: a balliberális oldalon “egészen eldurvult belső viszonyok vannak”.

A DK követeléséről, miszerint közvetlenül kellene megkapniuk az önkormányzatoknak az uniós támogatásokat, azt mondta: az uniós támogatást nagyrészt államok kapják, de van ezzel ellentétes törekvés is. A kormány azonban attól tart, hogy az ilyen támogatások odaítélése a migrációval kapcsolatos viszonnyal függne össze. A vége az lenne, hogy aki hajlandó bevándorlókat befogadni, az kapna uniós pénzt, aki pedig nem hajlandó, az nem kapna – tette hozzá.
Az unió következő költségvetésének elfogadásáról azt mondta: az időpont másodlagos a tartalomhoz képest.

Jelenlegi formájában a magyar kormány nem tartja azt alkalmasnak a tárgyalásra, de remélik, hogy lehet javítani rajta. Kijelentette: ha kisebb lesz a büdzsé a Brexit miatt, Magyarország csak arányos mértékű forrástól eshet el.
A Brexittel kapcsolatos magyar álláspont kialakítása kapcsán semmilyen formában nem érkezett kérés a brit kormánytól – válaszolta egy másik kérdésre és leszögezte: Magyarország egyedül biztosan nem vétózik.

Ugyancsak kérdésre elmondta: nem született semmilyen kormánydöntés azzal kapcsolatban, hogy az Opus Global eladná részesedését a Mátrai Erőműben. Kijelentette azt is: nem lát összefüggést ezen sajtóhírek, valamint aközött, hogy az államfő az ENSZ klímacsúcsán azt mondta: az ország 2030-ra kivezeti a szénalapú energiatermelést.

A szíriai török offenzívával kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette: Magyarország nem akarta megbontani a visegrádi négyek és az az Európai Unió egységét, ezért hozzájárultak a közös uniós nyilatkozathoz. Nem volt vétó – mondta. Ugyanakkor jelezte: Magyarország az alkotmány alapján a háborút – mint az államok közötti vitás kérdések megoldásnak módját – elutasítja, de a magyar diplomácia határozott véleménye, hogy ha Törökország annak érdekében tesz lépeseket, hogy az országa területén tartózkodó 4 millió menekült visszajuthasson a saját hazájába, akkor ezeket támogatni kell. Megjegyezte: ezt a két szempontot együtt kell érvényesíteni.

az eredeti hír itt elérhető