Erőset üzent a pénzügyminiszter: a magyar válságkezelés mintát jelent, amire az IMF is odafigyel

Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken Washingtonban a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves közgyűlésének plenáris tanácskozása után adott interjút a közmédiának. Olyan kijelentéseket tett, hogy még mi is belepirultunk. Íme az MTI összefoglalója.

Magyarország a 2010 után mutatott teljesítményével ma már egyfajta mintát is jelent a sikeres válságkezelésre, ezért odafigyelnek ránk

– kezdte Varga Mihály.

A miniszter a közmédiának adott interjúban elmondta, hogy Magyarország ma már a segítő, a donorországok közé tartozik, így tárgyalt a Világbank alelnökével is, akivel arról állapodott meg, hogy keresik azokat a lehetőségeket, amelyek révén magyar vállalatok bekapcsolódhatnak világbanki finanszírozásból megvalósuló ukrajnai programokba.

Varga Mihály, aki európai országcsoportot képviselő kormányzó-helyettesként részt vett a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság plenáris ülésén, közölte, hogy érzékeltetni akarta régiónk speciális helyzetét, amelyben Közép és Kelet-Európa az orosz-ukrán háború közvetlen közelsége miatt van. Ebben az energiakitettség nagyon fontos kérdés, amire válaszokat kell találni, az alternatív lehetőségek megtalálásán keresztül is – mondta és hozzátette, hogy a szankciós energiaválság kezelése is feladata a régió országainak.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak jelentősen megnövelik az infláció mértékét ebben a régióban, ami már olyan tehernövekedést jelent a középosztály, illetve az alsó-középosztály számára, amit állami segítség nélkül nagyon nehéz kiküszöbölni. Ezért is volt helyes a magyar kormány lépése, amellyel megőrizte a rezsivédelmi intézkedéseket, és az átlagfogyasztás mértékéig továbbra is támogatott áron lehet hozzájutni az energiahordozókhoz – mutatott rá, hozzátéve, hogy tárgyalásain szóba került a magyar rezsivédelmi intézkedés, mint egyfajta “jó gyakorlat”.

Varga Mihály kiemelte, hogy míg Magyarország korábban rá volt szorulva a Nemzetközi Valutaalap pénzére, most azt érzékelte, hogy a szervezet akár a magyar megoldásokra is nyitott, és “érdeklődéssel fordulnak felénk”.

Az a magyar megoldás, amely 2010 után elindult, azaz, hogy a gazdasági visszaesésre nem feltétlenül megszorító lépésekkel, hanem a gazdaság ösztönzésével kell reagálni, egy olyan elem, amely azóta az IMF csomagjában is szerepel, és amiről most több ország gazdasági válságkezelése kapcsán is egyeztetnek – fejtette ki a pénzügyminiszter.

Jogállamiságot és demokráciát érintő problémák miatt teljes körű ellenőrzési eljárás alá vonja Magyarországot az Európa Tanács

Hozzátette, hogy Magyarország már nem tartozik és nem kíván azon országok közé tartozni, amelyek rá vannak szorulva a valutalap forrásaira, ebben a viszonyrendszerben Magyarország azokat a megoldásokat kívánja megismertetni az IMF-el, amelyek a 2010-es években segítettek abban, hogy Magyarország egy “IMF-megsegítette” országból egy olyan országgá tudott válni, amely már a koronavírus-világjárvány előtt a legmagasabb növekedést produkálta az Európai Unióban.

A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap éves közgyűlésén bemutatták a valutaalap friss gazdasági előrejelzését. A helyzet drámai megváltozását mutatja, hogy míg a tavaszi gazdasági összefoglaló címe az volt, hogy a “Háború visszaveti a gazdasági kilábalást”, a héten kiadott dokumentum már úgy foglalja össze a helyzetet, hogy “Szembeszállni a megélhetési költségek által okozott válsággal”, ami azt is jelenti, hogy a világ jó részében idén és jövőre is az infláció okozza majd a legnagyobb gondot. Erre mutatott rá Kristalina Georgieva, a szervezet vezérigazgatója a közgyűlés idején tartott sajtótájékoztatóján. Ahogy mondta, az infláció azt jelenti, hogy a lakosság jó része gazdasági válságot érzékel majd, még akkor is, ha országában a gazdasági növekedés összesített száma nem kerül a negatív tartományba.

A szervezet vezetője felhívta a figyelmet, arra is látnak esélyt, hogy a jövő évi globális gazdasági növekedés történelmi mélypontra, 2 százalékra kerül. Kína gazdasági növekedése ugyanakkor ismét erőre kaphat, az idei 3,5 százalék után jövőre már a 4 és fél százalékot közelítheti.

(MTI)

Fotó: Varga Mihály a Világbank-IMF-közgyűlés előtt Washingtonban, tüntetőkkel a háttérben

az eredeti hír itt elérhető