Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács az alapkamat tartásáról áprilisban

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek áprilisban arról, hogy 0,9 százalék maradjon az alapkamat, mínusz 0,05 százalék az egynapos jegybanki betéti kamat és 1,85 százalék az 1 hetes fedezett hiteleszközök kamata – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az április 28-i kamatdöntő ülésről szerdán kiadott rövidített jegyzőkönyvében.

A jegyzőkönyv szerint az MNB mandátuma a jelenlegi rendkívüli makrogazdasági környezetben is az árstabilitás elérése és fenntartása, a pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a kormány gazdaságpolitikájának támogatása. Ezzel összhangban kiemelt feladattá vált a koronavírus okozta negatív reálgazdasági és pénzpiaci következmények tompítása, illetve a gazdaság újraindításának megalapozása.

Az MNB a felmerülő kihívásokra az elmúlt időszakban koordinált lépéssorozattal reagált, átalakította és kibővítette monetáris politikai eszköztárát. A változtatások lehetővé teszik, hogy a jegybank a számára fontos részpiacokon célzottan és rugalmasan biztosítsa a szükséges mértékű likviditást és alakítsa ki a megfelelő monetáris kondíciókat.
Az MNB törvényi mandátumának megfelelően minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz az árstabilitás elérése és a magyar gazdasági és pénzügyi rendszer támogatása érdekében – írják.

A tanács megítélése szerint a külső konjunktúra a koronavírus terjedésével gyors ütemben tovább romlott. A globális pénzpiaci hangulat javult áprilisban, de a volatilitás rendkívül magas szintje továbbra is fennmaradt. A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt a világ számos jegybankja további lazító lépéseket jelentett be.

A magyar gazdaság termelési és értékesítési adataiban a koronavírus-járvány hatásai az év első két hónapjában még nem jelentek meg, azonban a konjunktúra indikátorok általános romlása és az ágazatspecifikus információk már jelzik a gazdasági aktivitás visszaesését. A tanács szerint a makrogazdasági adatokat idén jelentős változékonyság és kettősség fogja jellemezni: 2020 első felében a járvány negatív gazdasági hatásai miatt a növekedés érdemben lassul, majd a negatív hatások kifutásával és a gazdasági aktivitás helyreállításával párhuzamosan újra élénkül a hazai növekedés.

A járvány, illetve az azzal kapcsolatos nemzetközi és hazai intézkedések hatásai a magyar pénzügyi piaci kondíciókban is érezhetően megjelentek. A forint árfolyama a koronavírus-járvány megjelenése óta, nagy volatilitás mellett, a régiós árfolyamokkal összhangban alakult, az állampapírpiaci hozamgörbe az elmúlt hónapban laposabbá vált – állapította meg a testület.

A döntéshozók kiemelték, hogy az infláció márciusban visszatért a toleranciasávba. A következő hónapokban az infláció – elsősorban az üzemanyagárak számottevő csökkenése következtében – a jegybanki cél alá csökken, majd fokozatosan 3 százalékon stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció 2020-ban átlagosan 3,2-3,5 százalék körül alakul, majd fokozatosan 3 százalékra mérséklődik.

A tanácstagok hangsúlyozták, hogy a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot erős fundamentumok mellett érte el, amely szilárd alapot teremt a megfelelő gazdaságpolitikai védekezéshez.

A monetáris tanács kiemelte, hogy a megnövekedett monetáris politikai mozgástér kellő rugalmasságot és célzott beavatkozási lehetőséget biztosít a monetáris transzmisszió sérüléseinek megelőzésére, valamint a felmerülő gazdasági és pénzügyi kihívások kezelésére. Az elmúlt hónapban végrehajtott koordinált lépéssorozat lehetővé teszi, hogy az MNB célzott módon befolyásolja a monetáris kondíciókat, és biztosítsa a szükséges mértékű likviditást a gazdaság minden szereplője számára.

A tanácstagok kiemelték, hogy a növekedési hitelprogram (nhp) hajrá elindítása és a növekedési kötvényprogram (nkp) egyes paramétereinek módosítása elősegíti a hazai vállalati szektor fenntartható, stabil és hosszú távú finanszírozáshoz jutását.

A döntéshozók megítélése szerint a meghirdetett állampapír- és jelzáloglevél-vásárlási programok támogatják és kiegészítik az MNB által eddig meghozott intézkedéseket. Az állampapír-vásárlási program megfelelő jegybanki eszköz a monetáris transzmisszió hatékonyságának javítására, a jelzáloglevél-vásárlási program újraindítása pedig növeli a bankrendszer hosszú távú forrásellátottságát. A tanácstagok hangsúlyozták, hogy az eszközvásárlási programokat a jegybank mindaddig fenntartja, amíg a koronavírus-járvány miatti gazdasági és pénzügyi fejlemények szükségessé teszik. Amennyiben a beérkező információk indokolják, a jegybank kész finomhangolni a programokat.
A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését május 26-án tartja, amelyről június 10-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.

az eredeti hír itt elérhető