– Az Európai Reumaellenes Liga (EULAR) vezetősége aránylag kevés kelet-közép-európai és magyar tagot számolt, ennek ellenére töltöttek be már magyarok fontos pozíciókat. Kinevezésem tehát folytatólagos szakmapolitikai siker az ország számára – fogalmazott Szekanecz Zoltán a vele készült interjúban.
A Magyar Reumatológusok Egyesületének hivatalos kiadványában olvasható cikkben a professzor kiemelte, hogy a DE Általános Orvostudományi Kar Reumatológia Tanszékének vezetőjeként, valamint 2012 óta a Magyar Reumatológusok Egyesületének elnökeként lehetősége volt a külföldi kapcsolatépítésre.
– A tanszéken aktív tudományos életet folytatunk, évente 20-25 közleményt publikálunk. Több szálon sikerült csatlakoznunk a nemzetközi vérkeringéshez. Hat éve képviselem az országot az EULAR oktatási bizottságában, ahogyan egyébként több magyar kolléga is tagja különböző EULAR bizottságoknak – részletezte a kinevezésig vezető utat a debreceni szakember, akit a hazai egyesület jelölt a pozícióra, majd az európai szervezet idei, madridi konferenciáján választották meg.
A cikkből az is kiderül, hogy az EULAR kardiovaszkuláris társbetegségekkel foglalkozó bizottságában Szekanecz Zoltán a 2009-es alapítás óta jelentő szerepet vállal.
– A gyulladással járó reumatológiai kórképeknél a gyulladás következtében más szervrendszerek is megbetegszenek, fokozódik az érelmeszesedés, ezért van, hogy az arthritises betegek gyakran stroke-ban vagy szívinfarktusban halnak meg. Fontos, hogy a reumatológusok saját szakterületükön túlra is tekintsenek, és gondoljanak a társbetegségekre. Ez a téma mára az egyik legforrongóbb területté vált, így külön öröm, hogy nekünk Debrecenben ez a fő fókuszunk – emelte ki az interjúban Szekanecz Zoltán.
A Debreceni Egyetem reumatológus professzora kitért arra is, hogy bár a főtitkári megbízás számos utazással és teendővel jár, de egyetemi feladatai emiatt nem szorulhatnak háttérbe és első helyen továbbra is a tanszék áll.
Szekanecz Zoltán főtitkárként legfontosabb céljának a tagországok homogenizálását tartja. Meglátása szerint jelenleg a munkacsoportok 90 százalékát nyugat-európaiak alkotják, de bízik benne, hogy a jövőben kelet-közép-európai szakemberek is részt tudnak és akarnak majd venni a nemzetközi munkában.
A teljes interjú Magyar Reumatológia decemberi számában olvasható, vagy ide kattintva letölthető.
unideb.hu
