2020.11.09.
2020.11.09Anyukák az interneten: kinek kell megfelelnem?
2020.11.09Lezuhant egy kisrepülőgép Guatemalában
2020.11.09Borongós, barátságtalan idővel indul a hét
2020.11.09George W. Bush is gratulált Joe Bidennek
2020.11.09George W. Bush volt amerikai republikánus elnök gratulált Joe Biden demokrata jelöltnek az elnökválasztáson elért sikeréhez.
A volt elnök vasárnap kiadott közleményében tudatta, hogy személyesen is beszélt Joe Bidennel, hogy kifejezze neki jó kívánságait. Mint a közleményben írta: Biden “jó ember, aki egyesíti majd az Egyesült Államokat”.
George W. Bush ígéretet tett rá, hogy az ország újraegyesítésében Biden számíthat az ő segítségére is.
“Össze kell fognunk a családjaink és a szomszédjaink, a nemzetünk és a jövőnk érdekében” – fogalmazott a republikánus politikus, aki a választási kampány során nem nyilvánított véleményt. Hangsúlyozta: az amerikaiak nyugodtan megbízhatnak a választási folyamatban, amelyről azt írta, hogy “alapvetően tisztességes volt, sértetlensége megerősítést fog nyerni, és eredménye egyértelmű”.
Közben az amerikai politikai élet szereplői ellentétes véleményeket fogalmaznak meg a választási eredményekről és az ezzel kapcsolatos perekről. Andrew Cuomo, New York állam demokrata párti kormányzója vasárnap az ABC televíziónak nyilatkozva arról beszélt, hogy a republikánusok “hibát követnek el” azzal, hogy egyelőre nem ismerik el Joe Biden győzelmét. Úgy vélekedett, hogy Donald Trump “megosztotta a nemzetet”, és szerinte a választók ezt utasították el.
Kristi Noem, Dél-Dakota republikánus kormányzója szintén az ABC televíziónak nyilatkozott. Mint mondta: korai még győzelmet hirdetni, a választási eredmények szempontjából kulcsfontosságú tagállamokban visszaélések fordultak elő. A műsorvezető felvetésére, miszerint nincsenek bizonyítékok széles körű választási csalásokra, Noem azzal válaszolt: nem tudja, milyen széles körűek ezek a visszaélések, s azt sem tudja, hogy feltárásuk változtat-e a végeredményen, de – mint fogalmazott – “csodálkozik azon, hogy miért fél mindenki a választás tisztességességének megállapításától”.
“Al Gore-nak 37 napot adtunk a választás tisztaságának ellenőrzésére, mielőtt döntöttünk volna arról, hogy ki az elnök” – jelentette ki a kormányzó, utalva a 2000-ben Al Gore demokrata párti és George W. Bush republikánus elnökjelöltek közötti vitára, amelyben végül az alkotmánybíróság hozott döntést George W. Bush javára. “Vajon miért is nem engedhetjük meg 70,6 millió amerikainak, aki Trump elnökre szavazott, hogy éljen ugyanezzel a megfontolással” – hangsúlyozta Kristi Noem. Hozzáfűzte még, hogy “2000-ben Al Gore-nak volt lehetősége bírósághoz fordulni, meg kell adnunk ezt a lehetőséget Donald Trumpnak is”.
Napi keresztrejtvény
2020.11.09Napi sudoku – nehezebb verzió
2020.11.09Napi sudoku – könnyebb verzió
2020.11.09Londonban folytatódnak a Brexit-tárgyalások
2020.11.09Londonban folytatódnak hétfőn a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről.
Erről Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke állapodott meg szombaton, amikor telefonon tárgyalt egymással, hogy – a Downing Street szóvivőjének megfogalmazása szerint – “leltárt vegyenek fel” a kétoldalú tárgyalások eddigi eredményeiről.
Nem sokkal a csúcsszintű kapcsolatfelvétel után David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője is bejelentette, hogy hétfőn ismét találkozik Michel Barnier-val, az Európai Bizottság küldöttségvezetőjével.
A legutóbbi tárgyalási forduló múlt szerdán ért véget. Frost a Twitteren közzétett aznapi bejegyzésében közölte, hogy van ugyan előrelépés, de bizonyos központi jelentőségű ügyekben változatlanul “erősen széttartanak a nézetek”.
Michel Barnier ezzel egy időben közzétett Twitter-bejegyzésében nagyon súlyosnak nevezte a fennmaradt nézetkülönbségeket főleg az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának ügyében. Hozzátette: e két terület alapvető fontosságú bármilyen gazdasági viszonyrendszerben.
Barnier alig burkoltan utalt arra is, hogy nem biztos a megállapodás elérése Londonnal, közölve: az EU “minden forgatókönyvre felkészült”.
A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint az Európai Bizottság elnökével tartott telefonos megbeszélésén Boris Johnson is annak a véleményének adott hangot, hogy számos területen változatlanul igen távol állnak egymástól London és az EU nézetei. A brit kormányfő is az egyenlő versenyfeltételek szabályozását és a halászatot emelte ki a leginkább vitatott kérdések között.
Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről.
A brit kormány mindenekelőtt szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.
London is folyamatosan hangsúlyozza azonban, hogy nem biztos a megállapodás elérése, és ha ez végül lehetetlennek bizonyul, az Egyesült Királyság januártól “ausztráliai típusú” feltételrendszerben folytatja kereskedelmét az unióval.
A brit kormány által a lehetőségek között rendszeresen emlegetett ausztráliai típusú feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy megállapodás híján az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kétoldalú kereskedelmi forgalomban.
A tárgyalások azonban egyelőre folytatódnak, annak ellenére is, hogy Boris Johnson korábban október 15-ét jelölte ki a megállapodás határidejéül, kijelentve: annál későbbi időpontban ő nem lát esélyt a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttére.
Johnson ugyanakkor vasárnap este a BBC televíziónak nyilatkozva azt mondta: mindig is lelkes híve volt annak, hogy Nagy-Britannia kereskedelmi megállapodásra jusson “európai barátaival és partnereivel”, e megállapodás körvonalai meglehetősen egyértelműen ki is rajzolódtak, és már csak arra van szükség, hogy a két fél megtegye a még szükséges lépéseket.
Őszi ruhát öltött a Nagyerdő
2020.11.09Ha nincs köd, egészen mesés látványban lehet részünk, ha Debrecen északi részén sétálgatunk.
Hajdú Bálint fotói Erdőspusztáról:
Ötezer egészségügyi dolgozó készül felmondani az új munkaszerződés miatt
2020.11.09Rengeteg egészségügyi dolgozó gondolkodik a pályaelhagyáson az új törvény januári hatályba lépése miatt, nem akarják aláírni az új munkaszerződést – hangzott el az RTL Híradó vasárnapi riportjában.
Az új, egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt október 6-án fogadta el a parlament.
Ez többek között lehetővé teszi majd, hogy a dolgozókat 2021. január 1-től akár két éves időtartamra áthelyezzék más kórházba, intézménybe.
Emellett választaniuk kell, hogy az állami, vagy magánegészségügyben akarnak-e dolgozni,
a másodállásokat ugyanis ezentúl engedélyeztetni kell.
A Magyar Orvosok Szakszervezetéhez folyamatosan érkeznek a jelzések arról, hogy sokan meg sem várnák a januári változást, azonnal fel akarnak állni.
A szakszervezetnek már több mint 5 ezer egészségügyi dolgozó jelezte, hogy elhagyja a pályát, és nem írja alá az új munkaviszonyról szóló szerződésüket.
Tóth Judit, a szervezet elnöke azt mondta az RTL Híradónak, szerinte nincsenek tartalékok a rendszerben, és már az is katasztrófához vezet, ha 5-10 ember elmegy, de ha tömeges pályaelhagyás lesz, akkor januárban összeomlik az egészségügyi rendszer.
Tóth Judit szerint a dolgozóknak valójában nem célja, hogy felmondjanak, de most a koronavírus elleni küzdelemre akarnak összpontosítani, nem pedig munkajogászokkal egyeztetni.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumtól azt közölték
ők nem tartanak a tömeges felmondásoktól, de készek a módosításokra.
Netanjahu és Abbász is gratulált Bidennek
2020.11.09Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök is gratulált Joe Biden demokrata párti elnökjelöltnek az amerikai elnökválasztáson elért sikeréhez vasárnap reggel.
Netanjahu Twitter-bejegyzésben gratulált Bidennek és Kamala Harris alelnökjelöltnek, Bident pedig a keresztnevén szólította meg. “Joe, közel 40 éve hosszú és meleg személyes kapcsolatunk van, és Izrael nagy barátjaként ismerlek. Várom, hogy mindkettőtökkel együtt dolgozhassak az USA és Izrael közötti különleges szövetség további megerősítésében” – írta a kormányfő.
Következő üzenetében a miniszterelnök köszönetet mondott Donald Trump hivatalban lévő, republikánus párti elnöknek. “Köszönet a barátságért, amelyet Izrael államának és személyesen felém mutattál, Jeruzsálem és a Golán-fennsík elismeréséért, az Iránnal szembeni kiállásért, a történelmi békeszerződésekért és az amerikai-izraeli szövetség példátlan magasságokba emeléséért” – írta Trumpnak.
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke kifejezte reményét, hogy Joe Biden megválasztott amerikai elnök erősíteni fogja a palesztinok és Washington közötti kapcsolatokat, amelyek Donald Trump elnöksége alatt összeomlottak.
Bidennek és Kamala Harrisnek gratuláló vasárnapi nyilatkozatában Abbász a palesztin-amerikai kapcsolatok megerősítését kérte, hogy előmozdítsák a békét, a stabilitást és a biztonságot a Közel-Keleten, s hogy biztosítsák a palesztin emberek méltóságát, szabadságát, függetlenségét és az igazságosságot számukra.
Vasárnap hajnalban Beni Ganz izraeli védelmi miniszter, Gabi Askenázi külügyminiszter és Reuven Rivlin államelnök is üdvözölte a Twitteren a megválasztott amerikai elnököt és alelnököt, miután szombat este már számos jobb- és baloldali, valamint centrista politikus is gratulált Bidennek.
Jeruzsálemben az iráni nukleáris fegyverkezés miatt aggodalommal tekintenek Biden várható elnökségére a Jediót Ahronót című újság hírportáljának értesülése szerint. Joe Biden ugyanis korábban kijelentette, hogy ha Irán visszatér a korábban, még Barack Obama elnök vezényletével megkötött nukleáris megállapodás teljes betartásához, akkor az Egyesült Államok újra csatlakozik ahhoz, és ezzel gyakorlatilag feloldja a szankciókat.
Biden ígérete szerint kormánya csak ezután tárgyal Iránnal, és tervez együttműködést az Egyesült Államok szövetségeseivel, hogy megállapodjanak további “megerősítő és kiterjesztő” záradékokban. Donald Trump Netanjahu segédletével felmondta az Obama által megkötött iráni nukleáris megállapodást, és szankciókat vezetett be Teherán ellen. A jelenlegi izraeli vezetés ennek a politikának a folytatását szeretné.
Egyelőre nem világos, hogy szándékában áll-e majd Bidennek új utat indítani az izraeli-palesztin párbeszédben, de a palesztinok már bejelentették, hogy készek a tárgyalásra a Biden vezette Washingtonnal.
Biden teljes szívvel hisz a kétállami megoldásban, egy olyan palesztin állam létrehozásában, amely békében és biztonságban élne Izrael mellett. Úgy véli, hogy meg kell őrizni ezt a megoldást, amely az amerikai politikát az izraeli-arab konfliktus kérdésében évtizedek óta irányította.
Mégis könnyen meglehet, hogy az új elnök távol fog maradni az izraeli-palesztin viszálytól, egyrészt mert Mahmúd Abbász vezetése a végéhez közeledik, és még nem dőlt el a harc utódlásáért, másrészt mert Netanjahu és Abbász olyan fokon bizalmatlan egymás iránt, hogy reménytelennek tűnik bármiféle tárgyalás.
Bidenhez közeli emberekkel folytatott megbeszélések a ynet számára azt jelezték, hogy az új amerikai elnök fel fogja szólítani Izraelt, hogy ne bővítse a ciszjordániai településeket, és ne beszéljen többé az annektálásról.
Emellett arra fogja kérni a palesztinokat, hogy tartózkodjanak az olyan negatív intézkedésektől, amelyek a nemzetközi diplomáciában megpróbálják aláásni Izrael legitimitását, és hagyjanak fel a terroristák családjainak nyújtott kifizetésekkel és az uszítással.
Izraelben úgy tudják, hogy Joe Biden nem szándékozik visszaköltöztetni Tel-Avivba az Egyesült Államok izraeli nagykövetségét, amelyet Washington Donald Trump idején, 2018 májusában Jeruzsálembe költöztetett.
A Fidesz-KDNP bojkottálja a népjóléti bizottságot Korózs Lajos távozásáig
2020.11.09A Fidesz és a KDNP parlamenti képviselői mindaddig nem vesznek részt az Országgyűlés népjólét bizottságának járványügyi napirendjein, ameddig a “kamuvideós” Korózs Lajos nem kér bocsánatot és nem távozik a testület éléről – mondta Nacsa Lőrinc kereszténydemokrata országgyűlési képviselő vasárnap az MTI-hez eljuttatott videonyilatkozatában.
A kormánypárti politikus közölte: a baloldal eddig szinte folyamatosan támadta, vagy hátráltatta a járvány elleni védekezést.
“Álhíreket találnak ki és terjesztenek, sőt még egy kamuvideót is készítettek egy álmentőssel és számtalan hazugsággal, amelynek célja a magyar egészségügy lejáratása volt” – mondta.
Nacsa Lőrinc felháborítónak nevezte, hogy “ennek egyik főszereplője, a szocialista Korózs Lajos máig nem kért bocsánatot és nem távozott a járványüggyel is foglalkozó népjóléti bizottság éléről”.
Kiemelte: “akitől egy világjárvány kellős közepén mindössze annyi telik, hogy kamuvideót rendel és gyárt”, álláspontjuk szerint méltatlan arra, hogy a járványelleni védekezés legfontosabb lépéseiről meghallgatást irányítson.
Ezért ameddig nincs semmilyen következménye a “baloldali botránynak”, a Fidesz és a KDNP képviselői távolmaradásukkal fogják megakadályozni, hogy “kamuvideós Korózs járványügyi beszámolót vezessen” – mondta.
“Mi akár már holnap készek vagyunk meghallgatni az operatív törzset, ez most már csak a baloldalon és Korózs Lajoson múlik” – zárta nyilatkozatát Nacsa Lőrinc.
Orbán Viktor a kis- és közepes vállalkozásokat segítő tanácsokat vár a kamarától
2020.11.09A legtöbb magyar embernek munkát adó kis- és közepes vállalkozásokat segítő javaslatokat vár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától (MKIK) Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő erről azt követően beszélt vasárnap, a Facebookra feltett videón, hogy találkozott az MKIK vezetőjével, Parragh Lászlóval.
Orbán Viktor elmondta, a kamara vezetőjét tájékoztatta a várható egészségügyi intézkedésekről és neki is elmondta, hogy a vakcina a megoldás, amelyre jó remények vannak. A miniszterelnök úgy fogalmazott: “látjuk már a fényt az alagút végén, de addig még hosszú hetek telnek el, és ezért a gazdasággal is foglalkoznunk kell”, hozzátéve, a vírus az emberekén kívül a gazdaság “szövetét” is megtámadja.
Kiemelte, a kormánynak a kis- és közepes vállalkozásokra jelentett veszély a legfontosabb, mert ezek adják a legtöbb magyar embernek a munkát.
Orbán Viktor ezért arra kérte a kamara elnökét, tegyen javaslatot a kormánynak és alakítsanak ki szorosabb együttműködést a következő hetekben, hónapokban, hogy olyan intézkedéseket hozhassanak, amellyel a kis- és közepes vállalkozásokat lehet segíteni.
“Most egészségügyi döntések jönnek, aztán ismét gazdasági intézkedések következnek. Várom a kamara javaslatait” – zárta tájékoztatását Orbán Viktor.
A nemzeti régiók védelmében indított aláírásgyűjtés folytatásában reménykedik az SZNT
2020.11.09A nemzeti régiók védelmében indított európai aláírásgyűjtés folytatásában és egy új európai etnoregionáls mozgalom megalapozásában reménykedik a kezdeményezést elindító Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amely az ez irányú folyamatos építkezést tartja fontosnak – jelentette ki vasárnap az MTI-nek Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
Szombaton járt le a nemzeti régiók védelmében indított európai aláírásgyűjtés újabb, hat hónappal meghosszabbított határideje. Eddig ugyan több mint egymillió aláírás gyűlt össze, és az eddigi három mellett további két tagállamban, Litvániában és Horvátországban sikerült elérni a küszöbértéket, de még mindig nincs meg a szükséges hét tagállam ahhoz, hogy a nemzeti régiók ügye az európai döntéshozó szervek asztalára kerüljön.
Izsák Balázs elmondta, hogy a kezdeményező polgári bizottság október elején fordult Vera Jourovához, az Európai Bizottság alelnökéhez, és kérte az aláírásgyűjtés határidejének újabb három hónappal való meghosszabbítását. Izsák szerint ezt lehetővé teszi az Európai Tanács és az Európai Parlament által korábban elfogadott rendelet, ugyanis ez úgy rendelkezik, hogy amennyiben kitör a koronavírus-járvány újabb hulláma, akkor meghosszabbítható a határidő.
Izsák Balázs elmondta, hogy 80 ezerrel nőtt az aláírások száma az elmúlt fél évben, ezeket kizárólag online felületen gyűjtötték a járvány miatt. Kiemelte, hogy összevetve a többi folyamatban levő európai polgári kezdeményezéssel, a nemzeti régiók védelmében indított számít a legsikeresebbnek.
Kiemelte: az elmúlt félévnek van olyan hozadéka, amely számokban nem kifejezhető, hiszen újabb szervezetek csatlakoztak a kezdeményezéshez, újabb kapcsolatok születtek, amelyek fontosak annak elérésében, hogy az európai uniós jogszabály megalkotása mellett megalapozzák a nemzeti régiók európai mozgalmát. Izsák Balázs az eredmények közé sorolta, hogy a katalánok és a szárdok is felkarolták a kezdeményezést.
Mint mondta, reméli, hogy összegyűlnek a szükséges aláírások Spanyolországban, Svédországban, Belgiumban és Lettországban, hiszen nem a minimális cél elérése a fontos, ezért nem akarnak csak a kisebb országokra összpontosítani, amelyekben könnyebb összegyűjteni az aláírásokat, hanem fontos, hogy társadalmi relevanciája is legyen a polgári kezdeményezésnek, és hosszú távon használható szövetségesekre leljenek.
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség európai parlamenti képviselője és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke vasárnap kiadott közleményében úgy vélte: részsiker született azáltal, hogy újabb két tagállamban sikerült összegyűjteni az aláírásokat, így Románia, Magyarország és Szlovákia mellé Litvánia és Horvátország is felzárkózott, de még további két tagállamban kell összegyűjteni a minimális aláírásgyűjtési kvótát ahhoz, hogy a kezdeményezés teljes mértékben sikeres legyen. Felidézte, hogy az aláírásgyűjtés elindításakor vállalta: az RMDSZ és a FUEN európai kapcsolataival segíti az aláírásgyűjtést, most Horvátországban és Litvániában ennek a kapcsolati hálónak a segítségével sikerült eredményes lenni – olvasható a közleményben. Úgy vélte, hogy Spanyolországban is jól áll a gyűjtés folyamata, a baszk és a katalán partnereknek köszönhetően 25 ezer aláírás már összegyűlt a szükséges 40 ezerből. Szlovénia esetében sokan dolgoztak azért, hogy a kötelező hatezer aláírás meglegyen, de még nagyobb összefogásra van szükség a sikerhez – mondta Vincze Loránt.
Üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a világjárvány miatt újabb három hónapos hosszabbításra készül, amelyre a nyáron az ő javaslatára elfogadott EU-s rendelet ad lehetőséget, ezzel február hetedikéig lehet összegyűjteni a még hiányzó két országban a minimális aláírásszámot. Vincze szerint hiányzott egy jó stratégia és egy pörgős kampány az aláírásgyűjtéshez, szerinte a tanulság az, hogy működő partnerségekre, helyismeretre és terepmunkára van szükség ahhoz, hogy teljes legyen a siker.
Online az oldalon
Most
☆ 1115 ☆
Felhasználó Online
Simple stat
Latest Apple News
