Börtönbüntetésre és több millió forintos vagyonelkobzásra ítéltek egy debreceni konyhafőnököt

A Debreceni Járásbíróság 2020. szeptember 29-én hirdetett határozatot annak a férfinak az ügyében, aki konyhafőnöki munkakörét kihasználva követett el csalást. A bíróság üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek a vádlottat, ezért őt 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A két sértettnek okozott kár erejéig a bíróság a vádlott vagyonára több mint 12 és fél millió forint vagyonelkobzást rendelt el.

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2014 januárjától egy kft. alkalmazásában állt, mint konyhafőnök. A munkaszerződés alapján a férfi három debreceni étteremben is dolgozhatott, illetőleg a feladatai közé tartozott az árubeszerzés, tárolás és az áruk rendeltetésszerű felhasználása.

A vádlott munkaviszonya 2015 márciusában megszűnt, azonban ezt követően 2015. március 25. napjától 2016. augusztus 3-ig a beszállító cég előtt azt a látszatot keltette, hogy továbbra is ő az étterem séfje. Ez idő alatt a vendéglátóhely nevében, annak pecsétjével ellátott szállítólevélen adta le a megrendeléseket, de az árut már rendszeres haszonszerzésre törekedve maga szállította el a beszállító cég telephelyéről, és azzal sajátjaként rendelkezett. Ezen időszak alatt a férfi összesen 48-szor adott le rendelést, az általa elvitt áru értéke meghaladta a 12 millió forintot.

A számlák nagy részét – közel 9 és fél millió forintot – a vádlott volt munkáltatója folyamatosan kifizette a beszállító cégnek, a csalás észlelése után pedig a szállítóleveleken szereplő kiadott áruk vonatkozásában a beszállítót mintegy 3 millió forint kár érte.

A számlákhoz tartozó szállítólevelekről megállapítást nyert, hogy az azon szereplő megrendelések nem valósak, a 42 éves vádlott azokon a volt munkaadója bélyegzőjét használta, amit a bűncselekmény elkövetésének időszakban már nem használhatott volna.

Dr. Sal Ildikó bíró a büntetés kiszabásakor súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott a bűncselekményt a felfüggesztett büntetése hatálya alatt követte el, továbbá a többszörös halmazatot. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a férfi ténybelileg elismerte a cselekményt, azonban a bűnösségét nem ismerte el

A bíróság döntése nem jogerős, az ügyész három munkanap gondolkodási időt tartott fenn, míg a vádlott és védője felmentés miatt jelentett be fellebbezést.

az eredeti hír itt elérhető